King Aranarth

Hollandia - Spanyolország 0:1 (0:0, 0:0, 0:0, 0:1).

Megkésve, röviden: megérdemelten nyert a győzelemért megalkuvás nélkül támadó, bár sok kockázatot azért nem vállaló csapat a mészárosok ellen. Spanyolország nemcsak a VB-n, hanem az elmúlt 3 évben nyújtott teljesítménye alapján vitathatatlanul a legjobb válogatott a világon. Erről most már papírjuk is van...

Hollandia? 1 kapus, 8 hentes, meg Sneijder és Robben. Ennyi. A futball, de elsősorban a Cruyff, másodsorban pedig a Van Basten-féle Oranje megcsúfolása lett volna, ha ez a bagázs világbajnokságot nyer. Pedig nyerhetett volna, mert Robben 2 ziccert rúgott Casillasba...

A túloldalon Iniesta a 117. percben is higgadt maradt. A Selección titka? Nem a legjobb játékosállomány és a felkészült edző, mert ez köztudott. A titok ezen a képen olvasható:

"Dani Jarque örökké velünk." Ők tizenketten voltak.

Uruguay - Németország 2:3 (1:1).

Jó kis meccs volt, a németek most úgy nyertek, ahogy az elmúlt ötezer évben szoktak. Küzdöttek és ez eredményre vezetett. 3 góljukból ugyan egyet sem előzött meg felépített támadás (persze akadt olyan is), de most elég volt, hogy egy kipattanóra Müller érkezett, hogy utána az uruguayi kapus alászaladt egy ártatlan beívelésnek, végül pedig egy szögelt utáni kavarodásban Khedira bestukkolta. Így aztán hiába lőtt két szép gólt a Celeste, nem nyerhetett. Forlán 93. percbeli kapufája azért dühítő volt. Mondtam már, hogy Löw egy buzi?

Uruguay - Hollandia 2:3 (1:1).

Mégis az uruknak szurkoltam. 1:1-et tippeltem. Sneijder - szimpátiától függően - malacnak vagy csodának tartott góljáig annak is tűnt. Emlék? Van Bronckhorst elemei erejű bombagólja, Van Bommel és Boulahrouz sokadik eszement ámokfutása és a tartalékos Uruguay hite.

Németország - Spanyolország 0:1 (0:0).

Az agyonajnározott Németország ellen a Selección azt csinált, amit akart. (Rúghatott volna még egyet, mert 2:0-át tippeltem...) Hiába, az interNationelf most nem tudta csapategységgel és szervezettséggel kompenzálni az egyéni képességekből fakadó hátrányát (mint ahogy az esztelenül kitámadó Anglia és a teljesen esetlegesen futballozó Argentína ellen sikerült), mert az ellenfele ugyanolyan tudatos és taktikus együttes. Csak sokkal jobb labdarúgókból áll. Nem az volt a lényeg, hogy 13:5 volt a kapuralövések aránya, hanem az, hogy a németek képtelenek voltak felépített támadást vezetni, egyáltalán átmenni a spanyol térfélre, "akcióik" 2-3 oldalpassz, vagy egy felívelés után hamvába haltak, - az utolsó 15 percet leszámítva szinte nem is volt náluk a labda, akkor meg Xavi mértani passzaival megrajzolt kontrákból kialakított ziccereket szórakozott el Torres és Pedro. (Vazze' de szépen mondtam!) Focisuli volt és teljesen megérdemelt spanyol siker. Szűkösnek tűnik a győzelem, de néhány hónap múlva mindenkinek egyértelmű lesz: klassziskülönbség volt és tükörsima elődöntő.

NYOLCADDÖNTŐK:

Uruguay - Dél-Korea 2:1 (1:0).

Hajtós kis meccsen az uruknak tobb szerencséjük és Suárezük volt. Az ázsiaiak minden tiszteletet megérdemelnek, de futballozni az Celeste futballozott jobban.

USA - Ghána 1:2 (0:1, 1:1, 1:2).

Jó meccs volt! Boateng 16-ról laposan vágta be, Donovan pedig a kapufásan. A hosszabbításban szinte azonnal érkezett a lassan szokásosnak mondható Gyan-találat, amire már nem volt válasza a jenkiknek, pedig elképesztő milyen hittel, akarással és elszántsággal küzdöttek...

Németország - Anglia 4:1 (2:1).

Ennyit tesz, ha két nagyszerűnek tartott csapat közül az egyik eszetlenül játszik. Az angolok márpedig hátrányban elvesztették az eszüket. Nem durvák lettek, csak nem gondolkodtak és türelmetlenkedtek. A Nationelf köszönte szépen és mágnestáblán felrajzolt kontrákkal megsemmisítette Capello lassú és körülményes hülyegyerekeit - és semmit nem von le a német győzelem érdeméből a meg nem adott, amúgy szabályosnak tűnő és így csak majdnem egyenlítést jelentő Lampard gól sem. A fritzekkel bizony számolni kell!

Argentína - Mexikó 3:1 (2:0).

Futballtörténelem. A játékvezető és asszisztensei, valamint a mexikói játékosok és drukkerek, meg az egész világ végignézhették az óriáskivetítőn... Hogy mit?  A visszajátszást. Arról, hogy 5 méteres lesről szerez vezetést az Albiceleste Carlos Tévez révén. Ha tökös gyerek lett volna a spori Rosetti és behazudja a világnak, hogy nem a kivetítőn látottak (ami ugye tilos lett volna), hanem a fülesébe súgó 4. játékvezető figyelmeztetése alapján vonja vissza az érthetetlen módon megadott gólt, akkor meglepetés születhetett volna, mert Mexikó jobb volt. Így azonban megtörtek a fiatal közép-amerikaiak és sima lett a vége. A videóbíró szükségessége immáron a napnál is világosabb.

Hollandia - Szlovákia 2:1 (1:0).

A hazátlanok nemhogy megúszták közte eggyel, de az X-re is majdnem jók voltak... A lényeg azonban az, hogy majdnem.

Brazília - Chile 3:0 (2:0).

Chile sokadszor is előadta a "szép halált". Nyílt sisakkal támadtak, így simán lekontrázták, és/vagy pontrúgásokkal kivégezték őket. Brazília ellen szervezett védekezés nélkül hogy képzelték?

Paraguay - Japán 0:0 (tizenegyesekkel 5:3).

Egyik csapat se szeretett volna gólt kapni, ezért nem támadtak. Egyik csapat se akart kikapni, ezért nem nyertek. Mindkét csapat bízott a szerencséjében. Paraguaynak bejött a nagy semmi, Japánnak nem. Büntetőkkel elbukták minden idők egyik legunalmasabb meccsét.

Spanyolország - Portugália 1:0 (0:0).

Portugália szenvedett, Spanyolország kínlódott. Cé fetrengett, mert labdát is alig kapott Villa gólt lőtt, mert mögötte játszott Xavi és Iniesta.

NEGYEDDÖNTŐK:

Hollandia - Brazília 2:1 (0:1).

Most, hogy megkezdődött a 3. csoportkör, lássuk hát a másodikat! Itt már fokozódott a nemzetközi helyzet és a történések is sokkal máshogy történtek, ezért megint jól megaszondom a magamét.

Arra sajnos nincs időm, hogy a 2008-as Eb mintájára naponta, meccsenként írjak fantasztikus elemzéseket és összefoglalókat, de körönként azért – ha csak egy-két mondatban is, - de jól megaszondom a magamét.

„A” csoport:

Dél-Afrika – Mexikó 1:1 (0:0). Utóbbi erősebb, képzettebb és jobb volt, de hiába dominálta a 90 percet, mégis örülhetett a döntetlennek, mert a végig védekező házigazda első értékelhető akciójából Siphiwe Tshabalala, a rasztahajú balszélső nagyon nagy gólt rúgott. Ez majd hoz neki egy jó kis szerződést francia bajnokságba.

Uruguay – Franciaország 0:0. A gall kakas olyan fergeteges támadójátékkal uralta a meccset, hogy az uruk röhögve megúszták kapott gól nélkül. Győzni nem akartak, de ez az X nekik elég volt. Domenech zsenialitását jelzi, hogy Anelka egyszer kapott egy labdát!

„B” csoport:

Dél-Korea – Görögország 2:0 (1:0). Félidőnként egy góllal minimum jobbak voltak a modern robotok, akik még mindig nagyon tudnak futni, de már a labda sem zavarja őket. A védelmi hibáknak meg kifejezetten örülnek. A 2004-es EB óta a görögök minden verésre rászolgáltak!

Argentína – Nigéria 1:0 (1:0). Egy korai (bár szabálytalan) góllal teljesen megérdemelten nyert Maradona csapata, mert feltétel és félelem nélkül támadtak és mert a Zöld Sasok olyan messze voltak a szárnyalástól, mint egy vemhes fehérbálna. Messivel bajok vannak, mert 3 helyzetet is elbaltázott. Higuaín ugyanennyit rontott, de tőle ez (nem kieső spanyol csapatok) ellen teljesen megszokott.

„C” csoport:

Anglia – USA 1:1 (1:1). Gerrard már a negyedik percben rúgott egyet, hogy Green 25-ről betenyerelhessen egyet maga mögé. Pedig nem rossz kapus. Mindenesetre nem fog többet védeni a VB-n. Az USA messze a várakozásaim alatt teljesített. Elnézve őket, a várakozásaim voltak túlzók.

Algéria – Szlovénia 0:1 (0:0). Ezért sok a 32 csapat egy világbajnokságra! Szlovénia 3 ponttal többet, Algéria viszont éppen annyi pontot szerzett, mint amennyit megérdemelt. Ki lett volna írva, hogy támadni tilos?

„D” csoport:

Szerbia – Ghána 0:1 (0:0). Ez sem volt valami nagy vaszisztdasz, de legalább két jó erőkből álló együttes játszott. Hogy egy fekete-afrikai csapat javára éppen a taktikai fegyelem (buta szerb szabálytalanságért kiállítás, majd egy másikért ghánai büntető) döntsön, mindenesetre meglepő.

Németország – Ausztrália 4:0 (2:0). Szomorúsággal töltött el, hogy a VB első igazán jó játékát a németek nyújtották, de ez az igazság. Az első dugó után az auszik szétestek, mint egy kínai mozgólépcső, a Nationelf viszont nem állt le. Nem szokásuk. Mentek mint a meszes.

„E” csoport:

Hollandia – Dánia 2:0 (0:0). Az Oranje mázlija. Egy röhejes öngóllal, majd egy szerencsés találattal olyan meccset húztak be, amin az ellenfél fikarcnyival sem volt rosszabb. Ez viszont az esélyesek ismérve.

Japán – Kamerun 1:0 (1:0). Tragédia. Nem az, hogy kikapott Kamerun, mert éppenséggel 0 pontot érdemelt, hanem hogy kezd nyilvánvalóvá válni: ezen a VB-n a védekezésen van a hangsúly, senki nem vállal kockázatot, a csapatok egy-egy kontrából találnak csók gólt (most éppen Honda). A meccsek ennek megfelelően unalmasak.

„F” csoport:

Olaszország – Paraguay 1:1 (0:1). Az olaszok jobbak voltak, mint vártam, de Paraguay úgy védekezett ahogy vártam. Daniele de Rossi egyenlítésével oda a telitalálatom (pedig milyen szép tipp volt a (0:1!), de ha az Albirroja ilyen teljesítményért kapott volna 3 pontot, az még a szlovén és japán győzelemnél is felháborítóbb lett volna.

Új-Zéland – Szlovákia 1:1 (0:0). Végre egy kis öröm. Új-zéland a 93. percben egyenlített. A káröröm is öröm!

„G” csoport:

Elefántcsontpart – Portugália 0:0. Ez jól sikerült! Apám bográcsgulyásáról beszélek, mert a meccset nem láttuk. Az összefoglaló alapján nem maradtunk le semmiről… Lassan az lenne a meglepetés, ha történne valami érdemleges támadófutballra emlékeztető valami a pályákon!

Brazília – Észak-Korea 2:1 (0:0). A fejletlen robotok is tudnak meglepően jól játszani! A Seleçao harmatos volt, ötlettelen és erőlködő, míg a kis sárgák rohantak, mint a szervezett egér, szórványos, de tudatosan felépített támadásaik voltak az elbikázott labdák helyett. Kaptak ugyan egy Maicón malacot a rövidre (hála a jó képességű Ri Mjong Guk kapusnak), meg egy gyönyörűt, de aztán szépítettek! Még az egyenlítésért is támadtak! Ez nemhogy szambának, de még Dungának is kevés lesz.

„H” csoport:

Honduras – Chile 0:1 (0:1). Ahogy az várható volt, Chile hozta a számára kötelezőt, de hogy a továbbiakban mire lesz elég az erejük, azt nem tudni. Nagyot meccselnek majd Svájccal. (Spanyolországgal - szerk.)

Spanyolország – Svájc 0:1 (0:0). Az ilyen ótvar bekkelő csapatok miatt tudom gyűlölni ezt a sportágat. Ekkora különbség az idei VB-n még nem volt két csapat között. Igen, ennyit Ausztrália is nyújtott a Nationelf ellen! De ha 10 emberrel bekkelsz és a 60. percben az első kontrádból találsz egy röhejes gólt, akkor nyerhetsz. Gusztustalanabb volt, mint a görög EB győzelem... Rehhagel, Mourinho és Hitzfeld eredményei elvitathatatlanok, de csapataik rendre meggyalázzák a labdarúgást. A „hősies” és „önfeláldozó” védekezés ugyanis nem futball!

Tanulság: védekezni már a kicsik is tudnak, kockáztatni még a nagyok sem mernek. Unalmasak a meccsek, mert a gólt elkerülni és nem megszerezni próbálják. Ha valaki mégis megkísérli, kíméletlenül lekontrázzák. A futball nyilvános kivégzése zajlik. 4 csapat ellenáll a tendenciának, de Argentínával és Németországgal ellentétben Mexikónak és Spanyolországnak ez nem hozott szerencsét.

Kezdődik, ezért most tökre latolgatom az esélyt, mert egy VB előtt azért hadd latolgassak már! Lássuk csak: van két csapat, ami jobb, mint a többi. A Selección és a Seleção.

Én a (második számú kedvenceimre, a) spanyolokra fogadnék, elvégre a világ legjobb játékosa, a jó formában lévő Xavi Hernandez tömi labdával a csatárokat, sokkal összeszokottabbak és – hangozzék bármilyen szentségtörésként, – hosszabb a kispadjuk mint a braziloknak. Antiszamba-Dunga az egész szezonban kiábrándító Kaká mellé/mögé még csak ki sem vitte Ronaldinhot, aki ha mást nem két biciklicsel között hintene néhány gólpasszt és vigyorogna, ráadásul – ha kiesik – Robinho pótlása sem tűnik megoldottnak,  pedig csak 40 kiló. De ettől a csapattól az ember ne várjon sziporkázó játékot, nekik nem ez a céljuk.

Hogy miért kellett a VB kezdete előtt, a sokak által a végső győzelemre is esélyesnek tartott (szerintem legfeljebb a 8 közé jutó), csúcsforma közelébe kerülő holland válogatottal barátságos találkozót lekötni, ezzel pedig a pofozógép szerepére vállalkozni a nyári pihenőt alig váró, motiválatlan játékosainkkal, arról fogamam sincs.

A vártnál is reménytelenebb teljesítményünkkel az általam vártnál jobb eredményt értünk el, ugyanis a megtippelt 7:0 helyett egy szinte már elfogadható 6:1-es zakóval zártuk a meccset.

Igazából ennyi. Szánalmas volt.

Olvasgatom a régi futballos posztjaimat amíg alszik a család és rájövök, hogy az EURO2008 idején rengeteg időm volt! Az összes meccsről, napi bontásban külön-külön beszámoltam. Sajnos nem valószínű, hogy ebből hagyomány lesz: kizártnak tartom, hogy a VB-ről ennyit írhassak. Pedig jó lenne.

Kialakult a 2010-es futball világbajnokság mezőnye. Vannak meglepetések (számomra az oroszokat kiejtő szlovénok, svájc és a szlovákok gyengének tűnnek Európából, Egyiptomot is erősebbnek tartottam Algériánál. Észak-Koreáról, Új-Zélandról és Hondurasról ne is beszéljünk, olyan mintha mi jutottunk volna ki - töltelék pofozógépek).

Amiért inkább írok, az ez a gól. Thierry Henry minden idők egyik legjobb és legszimpatikusabb labdarúgója. Tegnap véglegesen beírhatta volna magát a futball arany történelemkönyvébe. Lesen ugyan nem volt, de azonnal el kellett volna ismernie, hogy kezezett gólpassza előtt. Ő azonban hallgatott és csak a mérkőzés után kért bocsánatot. Aki francia, megérti. Aki nem francia, most csalódott vagy dühös. Ha valakiről, róla elhittem volna, hogy jelzi a bírónak. Anno Robbie Fowler megtette egy tévesen javára ítélt büntetőnél.

Elhiszem,hogy a VB-re való kijutás nemzeti és gazdasági érdek, a csatárnak pedig a gólszerzés a legfontosabb - ezért vannak műesések (Cé), szabálytalanságok (Pippo Inzaghi).

Nekem egy dolog hiányzik ilyenkor: a BECSÜLET. Tegnap véget ért egy "korszakom", ami 1995-ben Zinedine Zidane feltűnésével kezdődött. A francia válogatottat jónéhány hellyel "hátrasoroltam", még ha Írországban nem is kaptak meg egy jogos büntetőt.

Dánia - Magyarország (VB seljejtező) 0:1

Először az előzményről: Gera Zoltán, a válogatottban 2-3 éve épkézláb meccset nem produkáló csapatkapitány megsértődött Erwin Koeman-ra, amiért az késése miatt elküldte az egyik megbeszélésről és jelezte, hogy a kispadon se számít rá. Az ex-narkós-ex-WBA-sztár megtette azt, amit klubjában nem merne: összepakolt és elhagyta a csapatát. Zolikám! Ne is gyere vissza! Ez a válogatott, aminek Te voltál a kapitánya.

Ez AZ a válogatott, amelyik valamicskét fejlődött: a verhető ellenfeleket verte, a nagyok ellen pedig (a portugáliai alázást leszámítva mindig) partiban volt. Tegnap például nyert Dániában. A házigazdának ugyan tét nélküli volt a találkozó, mert már biztosította helyét a VB-n, de a közönséget azért megpróbálta kiszolgálni. Hogy miért nem sikerült neki? Mert Babos Gábor, a magyar futball történelmének egyik legjobb és minden bizonnyal legkevésbé megbecsült kapusa utolsó válogatott meccsén ismét ihletett formában védett és mert Buzsáky Ákos elsőre eltalálta Sörensen kapuját.

Vagyis maradtunk a helyünkön, de annyi ponttal, amennyit nagyon régen nem szereztünk:

Portugália - Magyarország (VB selejtező) 3:0

Mit lehet erre mondani? Kivégeztek minket - és még olcsón megúsztuk a 3-mal, mert kizárólag Baboson múlt, hogy nem 5 vagy 6 lett a vége. Gera szokása szerint értékelhetetlen volt, de most Dzsudzsák és Huszti sem tudta átvenni a "vezér" szerepét. Az pedig, hogy Gyepes képtelen egymás után kétszer jól, vagy akár csak elfogadhatóan játszani, az tény. De hogy ennyire szerencsétlen legyen valaki a válogatottban, azt azért nehéz megemészteni. Vanczákról legalább már korábban is tudtuk, hogy semmire nem jó, így nem okozott meglepetést.

Mindegy, a lényeg, hogy bejött ami mondtam: előrelépés, hogy a "kicsiket" az alsóbb kalapokból oda-vissza megvertük, de az előttünk jegyzett csapatok ellen nemhogy győzni, de pontot szerezni sem tudunk. Erwin Koeman ide, vagy Erwin Koeman oda, marad a 4. kalap és az imádkozás, hogy a harmadikból majd egy ténylegesen gyengét sorsoljanak hozzánk. Még van egy mindenkinek tét nélküli meccs Dániában, aztán jöhet a szurkolás a TV-ben. Most már matematikailag is Bye-bye Africa!

Magyarország - Portugália (VB selejtező) 0:1

Ahogy a nálunk erősebbekkel szemben megszokhattuk: küzdöttünk, hajtottunk, valószínűleg kiadtuk megunkból a legöbbet, de ez megint csak egy tisztes vereségre volt elég.

Hogy mi történt?

Babos nem merte letarolni Pepét a 8. pecben, aki viszont simán arrébrakta a szerencsétlenkedő Vadóczot. Mivel Deco pontos beadására így a sporszerű, ellenfeleit csak néha hátbarúgdosó ex-brazil középhátvéd érkezett legelőször, a portugál pontrúgást egyből egy másik követte - magyar középkezdés.

Ezek után mi próbálkoztunk, a portugálok meg őrizték az előnyt. Megint a 2 középhátvédünk, Gyepes és Juhász volt a legjobb, márpedig előrejáték nélkül nehéz gólt lőni. Most sem ment.

Ja, még annyi, hogy Varga Zoltán szakértő úr, aki - bár már vagy 10 éve hazaköltözött - még mindig töri a magyart, egészen a 24. percig kibírta a vesszőparipája nélkül. Akkor aztán elszabadult a pokol. Kiderült, hogy Cristiano Ronaldo gyors, ezért nehéz ellene játszani, de eddig még nem tudott kibontakozni...

Magyarország - Svédország (VB selejtező) 1:2

Rövid összefoglaló: bassza meg a jó kurva élet!

Hosszabb összefoglaló:

I. Számomra érthetetlen módon csatár nélkül kezdtünk, de az első 2 perc jó volt. Sajnos utána következett 28-30 rettenetes. 2:23-nál a nagyon szakértő Varga Zoltán szerint "a svédek nem tudtak kibontakozni". 6:30-nál már egyenesen "kontrára játszottak", pedig akkor vagy 3 perce egyáltalán nem volt nálunk a labda. 7:53-nál kaptunk egy gólt. Hajnalnak kissámlit kellene magával hordania szögleteknél a kapufa mellé, mert így csak egy kerti törpe szakáll nélkül. Ha legalább úgy irányítana, mint Dortmundban, de nem! 13:59-kor és 25:20-kor Varga Zoltán már azt állapította meg, hogy mi "nem tudtunk kibontakozni". 29:05-nél Ibrahimovicról kiderült, hogy 5 külföldi nyelven beszél. Vagyis magyarul nem. Köszi, Léderer Ákos! 31:18-nál megtudtuk, hogy Varga Zoltán régóta ismeri Halmosit, ezért annak "többet kellene bekapcsolódnia a támadásokba". Ez igaz, de az amúgy sem gyors srácra annyi izmot pakoltak Angliában, hogy már kifejezetten lassú. Szerintem ezzel a darabos, szögletes mozgásával nem érne vissza. Vagyis maradjon a seggén, elvégre előtte Dzsudzsák nagyon jó. Baszogassuk inkább a túloldalt, ahol Gera Zoli egy nagy rakás szerencsétlenség. 41:01-nél elhangzik, hogy "a svédek uralják a meccset" (lehet, hogy nem tudunk kibontakozni?). Szünet.

II. Sokáig semmi, aztán húha! 55:36-nál a kapufa, 55:38-nál Babos hatalmas bravúrja mentett meg minket. (Mondtam már, hogy Babos a legjobb magyar kapus? Amikor még Király védett, akkor is Babos volt a legjobb magyar kapus.) 67:06-nál felsóhajtok: jajj, de gyengék vagyunk. Gera és Hajnal tragikus. Utóbbit még a 2 méteres védője is lefutotta. 67:56-nál Léderer a magyar nyelv egy gyöngyszemével ajándékozza meg a TV nézőket: "Jajjajajjjajajjjjjajajjjjajjjj!" (Igen, majdnem megkaptuk a másodikat.) 73:22-nél belefejelünk Ibra arcába. Fájt neki. Még vérzett is, ami vörös volt. Pedig ötféleképpen tud külföldiül! 77:46-nál 11-est kaputnk, mert Dzsudzsák elesett. Huszti első épkézláb megoldásából 78:38-nál gólt lőtt a büntetőből, király! 78:39-től varázsütésre jók lettünk, viszont a svédek is rákapcsoltak.  Gyepes jó! Ez meglepett. 80:22-nél Babos aggódott. Léderer megint érthetetlen: 83:03-nál visszafogná a válogatottat, hogy játsszunk erre az 1 pontra, 90:03-nál már "legyünk telhetetlenek!" artikulálatlan sikoltással űzi a csapatot... Aztán 93:07-nél Gera elbassza a kontránkat egy minősíthetetlen beadással, amiből visszatámadnak. 93:10: Tímár alászalad az előreívelésnek, Ibrahimovic ráront a labdára, egy az egyben kilép, de Babos nagyon gyors, kivetődik elé és előbb éri el a labdát. A csatár nem tud lőni, de a kapusról fel-, róla meg bepattan a labda. Ha nem láttam volna a Csank-féle magyar válogatott szerb 1:12-jét megelőző finn szerencsétlenkedést, ez lenne a legnagyobb pech, amihez "szerencsém" volt. Mert ilyen nincs és mégis van. Ibrának fogalma nem volt róla, hogy mi történt. Hát én megmondom: 3 másodperc alatt felértek a kapunkhoz és kikaptunk. Ugye, Gera Zoltán?

A feladatok: Hajnalt megnöveszteni, Juhászt klónozni, Gerát elfelejteni, harcosságot megőrizni, csapatot továbbra is szeretni. Álmodozást abbahagyni és Dél-Afrikának búcsút inteni!

Magyarország - Málta (VB selejtező) 3:0

Hajnal megadta az alaphangot, csakhogy utána mégse játszottunk jól. Helyzet itt, helyzet ott, sok hiba, de nagy hajtás. Semmi extra, aztán Gerzson mindent elintézett. Juhász aztán feltette az i-re a pontot és a labdazsonglőr gólvágó, Torghelle Sanyi találatai sem kellettek...

Jól állunk, de most jön a java - mégis azt mondom, hogy legyünk büszkék: az utóbbi években a kötelezőnek mondott, de a mi szintünkön igenis nehéz meccseket nem hoztuk. Most a 2 "kicsit" oda-vissza megvertük, még gólt sem kaptunk.

A realitás? A 3 nagy elleni 4 találkozón jönnek a zakók (talán 1-2 döntetlen is) és a 4. (körbeverések esetén a 3.) helyen zárunk. Na és akkor?

Küzdenek, hajtanak, szurkoljunk nekik! Végre megint lehet szeretni a válogatottat!

Albánia - Magyarország (VB-selejtező) 0:1

Torghellét miniszterelnöknek! Egy skizofrén albán védő gólpasszából a labdazsonglőr gólvágó megint eldöntötte a meccset. Összesen 75 percet játszottunk jól, 15-ben pedig a "kitudjamesszebbrebikázniabogyót?" játékot gyakoroltuk. Vanczák nyert.

Málta után jön a neheze, de eddig még jó. Eddig még jó.

Málta - Magyarország (VB-selejtező) 0:1

Megint nyertünk. Nyerhettünk volna simábban, de ponto(ka)t is veszíthettünk volna. A kommentátor Fülöp az utolsó 10 percben kb. 15 alkalommal mondta, hogy "szerencsére"... A labdazsonglőr gólvágó, Torghelle Sándor feje megint győzelmet ért. Ez jó.

Magyarország - Albánia (VB-selejtező) 2:0.

Mivel Szekszádon voltunk, csak fél szemmel láttam a labdazsonglőr gólvágó, Torghelle Sándor és a megítélésem szerint legjobb magyar labdarúgó, Juhász Roland találatait, és a válogatott győzelmét. Az értékelés így elmarad.

Svédország - Magyarország (VB selejtező) 2:1.

Jobbak voltunk mint a dánok ellen. Sokkal jobbak. 60 percig a svédeknél is. Nyugodtan, bátran, rövid passzokkal játszottunk, helyzeteink voltak. Aztán mégis kikaptunk. Ez van.

Most éreztem azt, hogy van válogatottunk: mert volt ötlet, volt taktika és volt mersz. A vereség ellenére ez bíztató volt. De tényleg. Csak Gera játsszana már egyszer jól a válogatottban!

Magyarország - Dánia (VB-selejtező) 0:0.

A mérkőzés 90 percének bő összefoglalója következik: Nicklas Bendtner egy szép akció végén kapufát rúgott, Huszti Szabolcs meg ajándéklabdával rohant a dán kapuig, de 6m-ről a kapusba bikázott. Egyébként ötlettelen kiszorítósdi folyt a pályán. 1 pontot se érdemeltek a csapatok.

Ennyit tudunk.