Itthon aztán teli hassal lefektettük a gyerekeket, megnéztük a Kennedy Center 2012-es díjátadásának részleteit. Tavalyi díjazott Natalia Makarova, David Letterman, Dustin Hoffmann, Buddy Guy és a Led Zeppelin. A műsor zárásaként Ann és Nancy Wilson Jason Bonham dobkíséretével elénekelte a Stairway to Heavent. Mit ne mondjak, egészen fantasztikus lett a feldolgozás, nem csoda, hogy Robert Plant elsírta magát.
Persze ki tudja? Mi hogyan reagálnánk, ha szembesülnénk a saját halhatatlanságunkkal?
Én se tudok leszakadni róla... Tegnap nyert az amúgy tök szimpatikus, Stiffler-szerű vigyormatyi, aki megelőzte a rohadt antipatikus, megjátszós-modoros feketét, aki pont annyira volt természetes, mint a vízlépcső. A Lángoló Gitárokon olvastam egy írást, ami tetszett.
Aztán este Móni betolt a TeCsőn egy kis zenét. Megszólalt a Led Zeppelin... Nem tudtam nem összekapcsolni a kettőt.
Kóbor megmondta: az igazi megasztárok nem fizetnek kemény jogdíjakat, hogy elénekelhessenek valamit, amit másik 38.000 énekes ugyanúgy el tud énekelni.
Azt már én mondom, hogy akikben megvan az X-Faktor, azok nem sms-szavazatokkal, minden egyéniséget nélkülöző feldologzásokkal és showműsorok reklámkampányaival szereznek rajongókat maguknak, hanem saját dalokkal, koncertekkel.
Maguk érik el a sikereiket, nem csak egy pénzgyártó gépezet időszakos, átmeneti termékeiként lesznek ideig-óráig híresek.
Az igazi megasztárok ők:
Az X-Faktor bennük van:
Ők az ALKOTÓ ZENÉSZEK.
A többi a duma és showműsor, amit lehet élvezni és követni, de akkor is átbaszás.
Asszonkám ma Rúzsa Magdi koncerten volt édesapámmal. A legértékesebb Megasztár elénekelte a Black Dog c. Led Zeppelin számot is. Azt mondják "nagyon jó volt". Rákerestem.
Húbaszdmeg, ez tényleg nem rossz!
Ti mondtátok