King Aranarth

4 éve doppingoló fehéroroszok miatt nem lett olimpiai bajnok, akik érthetetlen módon megtarthatták érmeiket. Tyihon, a legnagyobb ellenfél most viszont már nem indulhatott: a selejtező napján húzták le a nevezési listáról, mert a régi mintáival ismét megbukott. Hogy Pars végre megkapja-e a pekingi érmeit, nem tudni. Mivel azonban neki szüksége volt egy olimpiai aranyéremre és a dobogó tetején szerette volna hallgatni a himnuszt, Londonban biztosra ment és - 2009-ben elhunyt nevelőedzőjének fényképével a lelátón - győzött. A riválisok rá se nagyon tudtak ijeszteni. Sugárzott róla a magabiztosság. Jó volt nézni a dobásait.

Nagyon nehéz lehetett az abszolút esélyesség terhével a vállán is higgadtnak maradni, mosolyogni és kifogástalanul kivitelezni a mezőny legnehezebb gyakorlatát - miközben egy pontozásos sportágban, Londonban kellett megküzdenie angol ellenfelével. Lejtett is a pálya, de nem eléggé. A holtversenyt követően az elegancia döntött - Berki javára. A legnagyobb elismerés a legyőzött Smith nyilatkozata: "A jobb tornász nyert, a valaha volt egyik legjobb".

Megvan a harmadik.

2:07,28. A világ legjobb mellúszója ennyi idő alatt képes megtenni a 200 méteres távot. Ez a világcsúcs. Most úszta Gyurta Dani. Ezért jött és ezért dolgozott. Vállalta, megcsinálta.

Félelmetes elszántsággal, tudatossággal, magabiztossággal és profizmussal megnyerte az olimpiát.

Máshogy, mint gondoltam, mert nem hagyott senkit "elmenni", hogy aztán mindenkit lehajrázzon: 50 és 100 méternél második, 150-nél pedig már első volt, 175-re szerzett fél testhossz előnyt - és mivel a világon senkinek nincs olyan utolsó 25-30 métere, mint neki, megnyugodtam. 1,2 másodperc múlva, 180-nál már idegeskedtem, mert az angol Jamieson fokozatosan közelebb tudott kerülni. 190 méternél nyugodtam meg, hogy nem lehet utolérni Gyurta Danit. Az történt a medencében, amit ő akart. Ő pedig nyerni akart.

Cselgáncsozóink a fokozatosság jegyében kitaposták a pástot a tatamin... Csernoviczki Éva bronz- és Ungvári Miklós ezüstérmét követően Szilágyi Áron szó szerint lekaszabolta a kardvívás teljes mezőnyét és 22 évesen feljutott a csúcsra. Magabiztos volt, megingathatatlan és nagyon jó. Megérdemelte az aranyérmet, mert kétség sem férhetett a tényhez: ő volt a legjobb.

kieg.: köszönet Horváth Mariannak, korábbi sokszoros világbajnok párbajtőrvívónak a csodálatos közvetítésért. Tökéletes sportriporter - szakmailag nyilvánvalóan tökéletes, ráadásul érzelemdúsan tolmácsolja a verseny hangulatát és a legapróbb rezdülést is, ami a páston zajlik.

Tripláztak. Valahol vártuk ezt a sikert, pedig egyáltalán nem volt egyértelmű. Erős a világbajnok Horvátország, a 4 éve mumus Szerbia, a friss  Európa-bajnok Montenegró, a  most ezüstérmes USA, a kiszámíthatatlan Spanyolország. Aztán mégis sima lett. A srácok nem számolgattak, nem próbálták elkerülni a nehéz ellenfeleket, hanem győztek. Hol nehezen, hol könnyedén, de végül a döntőben is. Valahogy így kell sportörténelmet írni.

ui.: feleségem ma már kétszer mondta, hogy még meg nem született Péter fiunk pólós lesz.

Hogy féltettem őket! De a Legnagyobb bizonyította, hogy miért is ő a Legnagyobb! Kovács Kati az egyes csalódása után fél órával párosban ismét olimpiai bajnok lett. Rivalizálhatnak, megsértődhetnek, harcolhatnak, éket verhetnek közéjük, de ők ketten együtt:

legyőzhetetlenek.

Vajda Attila megmondta, hogy nyer 1000 méteren. Fekete szalaggal a karján tartotta a szavát.