Elmegy az ember nyaralni és közben ezermillió dolog történik. Mire visszaér a civilizált világba, hogy a számítógép elé boruljon, véget ért az Eb, elment Esterházy Péter és Somló Tamás. Erre bizony még a nagyon finom Charlie Firpo sör sem gyógyír.
Részletek később.
Nyaraltunk. Megint Csopakon, ahol két éve. Most "osztoztunk" ugyan az üdülőn magán, de a különálló lakrészek miatt így sem volt kényelmetlenebb, mint anno. Nishuban ráadásul könnyedén el is fértünk, pedig már két gyerekünk van, plusz babakocsi, ülőke, 4 sporttáska, 1 oldaltáska és 3 hátizsák, 2 kis zsák a játékoknak meg a strandcuccoknak, valamint 1 láda a törölközőknek.
Csütörtökön 9:45-kor még esőben indultunk, de ahogy a sztrádán nyugat felé haladtunk, egyre tisztább lett az ég és melegebb az idő. Fehérvár után ugyan nagyon csúnyán pórul egy X5-ös, de szerencsénkre a daru, a tűzoltók, a rendőrök és a mentők gyorsan takarítottak és alig 20 perces ácsorgás után továbbmehettünk.
Verőfényes napsütésben és 30°C-ban érkeztünk meg Csopakra, ahol egy kiadós ebéd után rohantunk is a strandra. Panka és Peti éppenhogy megcsobbant a "kacsaúsztatóban", már meg is jött a felhőszakadás és jégeső, úgyhogy átmentünk Füredre bevásárolni.
Pénteken a kertben, szombaton pedig Lovason, a múltidéző, '48-as szabadságharcot felelevenítő lovasnapokon töltöttük a délelőttöt, délutánonként meg a strandoltunk (pénteken Janival), de a vízbe csak egyszer engedtük be a gyerekeket. Vasárnap hajóval Tihanyba (itt szintén meglátogatott minket Jani), hétfőn pedig a veszprémi állatkertbe kirándultunk. Levezetésként belefért Jásdi István meglátogatása, aki a verandáján szánt rám néhány percet. Beszélgettünk egy kicsit, majd dedikálta a Szerenád a szőlőben c. könyvét. Maradandó élmény.
Kedden már egész nap strandoltunk, délután ráadásul (nem is olyan) régi kollégámmal B. Gágorral és családjával. Szerdán komppal átmentünk a déli partra, ahol Földváron töltöttünk 2 teljes napot, egészen pontosan strandoltunk és barnultunk - így az igazi "nyár sem maradt el" a nyaralásban.
Hazafelé Nishu ismét elemében lehetett - nagyon jól megy a kocsi! Folyamatos klíma mellett 7,3 literre jött ki az átlagfogyasztás (320 km városban, 250 km telepakolva az M7-esen 140-150-es, valamint 100 km üresen az öres országutakon 90-es, 100-as tempónál).
Ami a legjobb volt, hogy feltöltődtünk és hogy a gyerekek szerintem nagyon élvezték ezt az egy hetet, még ha a Balatonnal nem is kötöttek olyan szoros barátságot, mint azt reméltük, és ahogy azt Panka tavalyi vízimádata alapján vártuk...
Összefoglalok magamnak, mert régóta nem írtam semmit:
Szóval ami sok, az sok... Stumpf István után Balsai István is alkotmánybíró lesz. Van elég kiváló jogász (akár a jobboldali holdudvarban) ahhoz, hogy ne kelljen ilyen nyíltan, ilyen bicskanyitogató módon kielégíteni a haverokat, posztokkal tömni az "arra érdemes" harcostársakat.
Jó viszont, hogy a magánnyugdíjpénztárak visszaállamosításából befolyó (visszakapott) pénzből csökkentik az egekbe szökött államadósságot. Abból a "magánnyugdíjpénztári vagyonból", ami oda se kellett volna, hogy kerüljön! A szomszédom ugyanúgy van bejeletve mint én, csak nem MNYP-tag. Ugyanannyi nyugdíjjárulékot fizetett mint én, csak egy fillér megtakarítása sem lett belőle, míg nekem összegyűlt 2,5 milla. Most egy kis matek: március 20. körül leadtam a papírt, hogy hova utalják a (meglepetésemre igen nagy összegű) reálhozamomat. Megörültem, de tudtam, hogy május 31-ig még részvényekben tartják a pénzemet, tehát változhat az összeg. Otthon azért leellenőriztem a Pénztár reálhozam-kalkulátorán. Egy hétre rá már nem találtam semmilyen adatot. Egészen tegnapig senki nem mondta meg nekem se szóban, se írásban, se a neten, hogy mennyit fogok kapni. Most megmondták. Kiderült, hogy a hírekkel ellentétben az elmúlt 3 hónapban is volt egy újabb gazdasági válság, mert a reálhozamom 36%-kal csökkent. 36%. Ennyit sikerült valahogy ellopnia az Aegonnak.
Bosszúból ma vettem egy akciós mobiltelefont, hogy a franc essen bele!
Panka és Peti egyre helyesebb. Jókat játszanak és hatalmasakat nevetnek együtt, nagyon várom Csopakot. Elvileg egy hét múlva indulunk, de több családi/egészségügyi probléma miatt azért van egy kis bizonytalanság. Fürdőruhát és fürdőnadrágot azért vásároltunk.
Most ennyi jut eszembe, pedig volt több is.
Ja, egy vers:
Sírsz
Gyertya csonkja ég csak
Lángja kékben játszik
Jégcsap olvad halkan,
Kezed vízben ázik.
Hideg, mint a hajnal
Letörlöd hát némán,
Nehéz könnycsepp szalad
Kisírt szemed sarkán.
nuatha
3 hétig nem volt netünk, az agybaj kerülgetett. A Magyar Telekom egyszerűen felháborító, a hálókártya meg szar. Most tőmondatokban összefoglalok:
Sir kán 14.
Nyaralás a Balatonon: csak 4 nap a 7 helyett. Előbb leégés a strandon, Tomcsival, majd vihar és visszavonulás.
Weöres Sándor csodálatos!
Tottenham BL, Mascherano Barça, Juve semmi.
Az Agancsos Pince villányi kékfrankosa kifejezetten szép (pedig a fajtát nem kedvelem), a szekszárdi Mészáros Pince kadarkája szintén.
Egy Fabia kombi jó lenne.
Kedvenc képeim a nyaralásunkról:
1) Panka - még nagy rám...
2) Peti - megint ledobtam...
Jó nekem.
5 napot Balatonföldváron töltöttünk. Próbáltunk pihenni, kikapcsolódni, mert én most 3 hónapot vagyok kénytelen szabadnap nélkül végigdolgozni, míg Móni lassan az utolsó trimeszterbe érkezik.
Ami a nyaralás legnagyobb örömét okozta, az Panka vízimádata. Egész álló nap azt hajtogatta, hogy "Tó. Tó. Tó!" Nem lehetett kikönyörögni a Balatonból, csak ha megígértük neki, hogy még visszamehet. És bizony most már nem csak bokáig sétált be a vízbe, hanem (miután bevitette magát ölben, hogy megszokja,) nyakig merült. Eleinte kézenfogva járkált a vízben, aztán egymaga, végül bele is vetődött. Nevetett amikor nyelt, kacagott ahogy lebukott, szó szerint röhögött ahogy szaladt és megbotlott, - egyszerűen imádta minden percét a lubickolásnak. Amikor ma reggel elmentünk festéket vásárolni (merthogy a nagy pihenésben azért kifestjük a lakást), már mondogatta, hogy "Tó, tó, tó..."
Szegénykémnek erre bizony majd' egy évet várnia kell.
Ez meg 7 vizibicikli.
Csopakon. Nyugodt, békés kis falu, nagyon rendezett és tiszta, a strandja pedig egyszerűen tökéletes. Ilyen volt a panoráma a partról:
Panka imádta a vizet,
valamint a pancsolót, ahol iszapot túrt, vizet és sarat hordott a vödrében, ahol locsolt, vagyis dolgozott keményen
Voltunk továbbá bórkóstoláson a borvidék egyik legnevesebb pincészetében (Jásdi), átruccantunk Veszprémbe az állatkertbe, rengeteget fotóztam, összességében nagyon jól sikerült az elmúlt hét.
Kipihentük magunkat.
Ti mondtátok