Július 29-én kiszakadt Belőled egy darab és már nem lehet teljes az életed, de nekem akkor is az apukám vagy és nagyon szeretlek. Hogy mennyire vagy fontos?
Apu, maradj velünk még nagyon sokáig! Szükségünk van Rád!
Életjel
2014.11.09. 17:01 | king_aranarth | Szólj hozzá!
Miközben a Spurs - bár a KLUB hivatalosan is felvette tagjai közé a Magyarországon már tavaly bejegyzett szurkolói egyesületünket - sokadik reménytelen teljesítményével 0 perccel a vége előtt ismét bukóra áll hazai pályán (ezúttal a félelmetes Stoke az ellenfél) és a Juve edzőmeccsé silányítja a Parma elleni ex-rangadót (5:0 a 65. percben), eszembe jutott, hogy 1,5 - 2 hónapja annyit foglalkozok az NFL-lel, hogy a blog gyakorlatilag szünetel. Most a bye-weekek miatt van annyi szabadidőm, hogy röviden említést tegyek néhány lényeges dologról:
Panka 7 éves lett, iskolás nagylány. Volt hepaj, volt buli, volt torta és ajándékok, most nagyon élvezte, hogy ő a központ.
Asszonka is szülinapos volt, ő előzetesen kapott egy táska-pénztárca kombót, majd meglepetésként egy sétarepülést. A rossz idő miatt nem egy 40 perces szentendrei utat, de egy 15 perces budapesti panorámásat. Én izzadtam, féltem, a gyerekek extázisban örömködtek, tavasszal ismétlés.
Sir kán nagyon leamortizálódott. Hétről-hétre soványabb, lassabb, szinte teljesen megsüketült, de legalább még bújós és nagyon fel tud háborodni, ha valami kedve ellenére történik.
"Nincs demokrácia!" "Internetadót akar bevezetni a viktátor!" Tízezrek az utcán, a Kormány pedig bizonyítja, hogy mi is a demokrácia. A számos érthetetlen, bicskanyitogató intézkedés és nyilatkozat mellett Orbán nem csak meghallja a tüntetők hangját, de vissza is vonja a törvénytervezetből az adónemet.
Szintén tízezren készülnek az utcára Vida Ildikó lemondását követelve. Na ez durva, mert fingjuk sincs arról, hogy miért tüntetnek. Az USA kitiltotta a NAV elnökét az Államokból és korrupcióval vádol - nem konkrétan Vidát, de úgy bele a vakvilágba, a magyar adóhatóságot. Ez tízezer demokráciát féltő hazánkfiának elég. Az USA mondta, meg egy elmeháborodott (időközben véletlenül balos politikussá törzs- és egyedfejlődött) ex-navos összeesküvés-elmélkedte. Hogy a helyzetet Vida (de legfőképpen a kormány) rosszul kezelte, az sajnos nyilvánvaló, de az a hisztéria, ami a tények ismerete nélkül kialakult: iszonyú.
Ákos ismét letett az asztalra egy gyöngyszemet. Igazán.
Írtam a BKK-nak egy hónapja, hogy az egyik buszból, ami mögött tötymörögtünk a dugóban, folyik a nafta. Kaptam választ! Nem csak amolyan általános blablablát, hanem értékelhetőt:
"Társaságunkhoz 2014. október 8-án érkezett elektronikus levelével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy a járatot közlekedtető BKV Zrt. az érintett autóbusz tanksapkáját a szivárgás miatt lecserélte."
Nem kapkodták el, de intézkedtek és vették a fáradtságot visszajelezni. Mindenesetre bíztató.
Bontják A Stadiont. Vérzik a szívem és örülök egyszerre. Közel 30 éve, hogy először leültem a "fedett lelátóra".
A Real agyonverte a Barcelonát a bajnokságban - és megérdemelten. Sokkal erősebb. A BL duplázás is meglesz nekik, mert Luis Enrique nem Pep Guardiola és a mai katalán keret sem az 5 évvel előtti.
Mindjárt rajt Sao Paoloban. Miután a Ferrari idén is döglődik, nagyon szurkoltam Rosbergnek, hogy az apja, az egyik nagy kedvenc Keke után (igaz már nem finn, hanem német színekben) ő is világbajnoki címet szerezzen, de sokakhoz hasonlóan engem is sikerült elüldöznie magától. Hamiltont utálom, de Nico többször volt sportszerűtlenebb, mint gyorsabb az angolnál. Amikor "csak" azért szurkolok valakinek, mert a kedvenc esélytelen, de szurkolni kell, akkor a szimpátia nem eljátszható.
Címkék: politika sport család én repülés fidesz bkv magyarország juventus ünnep apeh kormány populizmus futball ákos orbán viktor nfl szólásszabadság el clásico forma1 móni panka tottenham hotspur fc barcelona nav sir kán pep guardiola
A magyar rockzene nekem
2008.02.27. 13:54 | king_aranarth | 3 komment
Magyarország gazdag ország. Zeneileg mindenféleképpen. Hiszen ha csak a kedvenceimet sorraveszem, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő tudású zenészeket találunk:
A sort Bill kapitánnyal illik kezdenem. Deák Bill Gyula ugyanis minden idők egyik legtehetségesebb és legjobb torkával megáldott blues-énekese. Ha nem egy „egyszerű kőbányai gyerek” lenne, már régen őt istenítené a világ. Hallgassátok csak meg az Üvöltsön a szél c. nótáját!
Tátrai Tibusz a világ 50 legjobb gitárosának az egyike. De lehet, hogy a 20-ba is befér. Hendrix feldolgozásai élményszámba mennek. A Little Wing megvan?
Ők ketten, Hobóval kiegészülve elkészítették a Vadászatot, ami a magyar rockzene legmaradandóbb és leg magával ragadóbb alkotása. A tökéletes munka.
Aztán volt nekünk egy Radics Bélánk… A magyar Jimi Hendrix, aki képes volt 40 perces gitárszólót játszani csak azért, mert a Szabadtérin este 10 után már csak „egy utolsó” számot engedett neki a koncertszervező KISZ. Virtuóz zseni volt, akit még csak most kezd újra megismerni az ország.
Ők a tisztelem és szeretem kategória. Aztán kicsi szünet, és jönnek azok, akiket „csak” nagyon szeretek és rendszeresen hallgatok:
Itt van mindjárt a Beatrice. Nagy Feró nem véletlenül lett a „Nemzet Csótánya”, de ne felejtsük el: neki köszönhető a Nagyvárosi farkas, a Mostanában, vagy a Túl késő már.
A Bikini egészen kivételes együttes. Németh Lojzi az egyetlen alapító, aki még megmaradt a zenekarban, de mára D. Nagy hangja is összeforrt az együttessel, ahova nagyon jól beilleszkedett Lukács Peta, pedig nem akármilyen teher van a vállán: a Temesvári vasárnap szerzőjének, Daczi Zsoltnak, vagyis Bendegúznak a helyén kell játszania.
Az „új hullám” képviselői közül, - akikről majd az idő eldönti, hogy lesznek-e olyan meghatározói a magyar zenetörténelemnek mint a korábban említettek - a KGB punk-rock (Szar vagyok) és a Machine Mouse – jóval szolidabb – rock zenéjét (Joey McKenzie, A játékos) hallgatom szívesen. Utóbbi ugyan már 1993-ban megalakult, de csak mára futottak be igazán. Nekem az első, Deep Press c. albumuk tetszik a legjobban. A Tankcsapda is már 25 éves, de egyre jobbak. Mennyország Tourist, Ez az a ház, A legjobb méreg, csupa pörgős szám. A Rock a nevem meg aztán nagyot üt!
Végül van egy csomó olyan banda, aminek egy-egy számát szeretem. Ilyen mindjárt a régi-régi P-Box. Számomra ez a zenekar 2 (valójában 1) album kiadását követően megszűnt létezni, amikor a tagok elkezdtek kicserélődni - jelenleg már Pandora’s Box-ként zenélnek. 1982-ben és 1983-ban azonban kiadtak egy P-Box és egy Kő kövön c. albumot, amin a Soha nem elég, valamint a Zöld, a bíbor és a fekete nagyon jól sikerült számok. Van még a MINI Kereszteslovagja, a Takács Tamás DBB Megöl a vágya, vagy az East Elrejtettél a szívemben c. dala.
Külön kell szólni a P. Mobilról, ami alapjaiban határozta/határozza meg a magyar rockzene fejlődését - immáron 30 éve, Tunyogi Péterrel az élen. Menj tovább, Nem adom el a lelkem senkinek, Hét fekete vámpír, Utolsó cigaretta - csupa-csupa klasszikus.
LGT. Bár a zenéjükért nem rajongok, Karácsony János mind a mai napig szédületes gitáros. Az EDDA korai albumai és Pataky Attila lendülete, valamint Ákos Andante-ja korszakalkotók, nem lehet mellettük említés nélkül elmenni.
Szeretem a Quimby Autó a szerpentinen és Most múlik pontosan c. számát is (utóbbi már inkább megzenésített költészet), bár a zenekar stílusa igen távol áll tőlem.
Még így is, – hogy minden kedvencemről csak egy-egy mondatot írtam – hosszú poszt lett. Ha végigolvastátok, remélem kedvet kaptatok egy kis zenehallgatáshoz!
És ne felejtsétek: A zenét hangszerekkel játsszák. A számítógép nem hangszer.
Ti mondtátok