King Aranarth

Hol is kezdjem? Van egy szépséges és türelmes feleségem, egy 8 éves, okos és gyönyörű kislányom, egy 6 éves, huncut és jó kedélyű kisfiam. Volt egy csodálatos macskám is. Vannak továbbá gondolataim. A családom az enyém, de a gondolataimat megosztom veletek! Ha futball, akkor gránátvörös-kék zebra sárga-fekete sarkantyúval! És még valami: a zenét hangszerekkel játsszák. A számítógép nem hangszer; szóval: Keep on Rockin' ... Never Stop Rollin'

Címkék

1. (7) ac/dc (5) adó (7) aerosmith (4) afrika kupa (3) ákos (2) alföldi róbert (3) állat (20) állatvilág (4) alvin lee (2) andre agassi (1) andre villas-boas (1) Anglia (1) apeh (5) apu (9) armageddon (4) atlanta falcons (1) atlétika (2) átok (1) atombomba (2) autó (20) baba (49) bajnai gordon (3) balaton (7) Baltimore Ravens (1) bank (4) bánki tó (3) barátság (6) batu (1) bb king (5) beatrice (1) befektetés (3) betegség (11) big daddy wilson (6) bikini (1) bíróság (1) bkv (12) bl (17) blog (1) blues (70) Blue front (1) boksz (3) bölcsöde (2) boldogság (15) bor (26) borvacsora (1) bruce dickinson (3) bruce springsteen (15) bubus (1) budapest (24) Bud Spencer (1) bulvár (5) busójárás (1) buzi (9) bvb (9) bye alex (1) carlos santana (1) charles barkley (1) chris rea (3) chuck berry (1) chuck norris (3) cider (1) cigány (4) clint eastwood (1) coen testvérek (2) colin james (1) country (2) cream (1) család (35) csokoládé (2) daczi zsolt (1) deák bill gyula (9) deep purple (1) del piero (10) demokrácia (7) demszky (7) dire straits (1) divat (2) dopping (5) dorina (1) drog (1) edda (2) egészségügy (13) egyház (2) EL (1) elektro (1) élet (5) elmore james (1) elvis presley (3) el clásico (14) én (179) eric clapton (1) erkölcs (21) esélyegyenlőség (5) étterem (2) eu (7) euro2008 (20) euro2012 (17) EURO 2016 (8) évforduló (1) fc barcelona (60) feind (1) ferenczy györgy (1) fiatal (5) fidesz (36) fifa2010 (21) fifa 2014 (16) fifa 2018 (1) figula (1) film (27) folk (1) forma1 (9) fotó (13) frittmann (2) FTC (2) futball (243) gary moore (14) gáz (2) gazdaság (22) gianluigi buffon (1) gitár (20) gnr (2) green day (1) gyurcsány (44) halál (49) hard rock (27) harry redknapp (4) hasonlat (1) heavy metal (6) heti hetes (1) hitel (1) (2) hobo blues band (6) horváth ágnes (7) humor (11) i.m. (43) idézek (8) ifj katona tamás (2) iihf wc 2009 (9) iihf wc 2016 (1) index (9) inxs (1) irodalom (24) iron maiden (8) Japán (1) játék (5) jazz (4) jégkorong (21) jerry lee lewis (1) jimi hendrix (5) joaquin phoenix (1) jobbik (11) joe satriani (2) jog (12) johnny cash (3) johnny winter (7) john frusciante (4) john lennon (1) john mayall (2) juande ramos (6) juhász ferenc (1) juventus (22) jvc (1) kajak kenu (8) karácsony (3) karóra (1) katasztrófa (4) kazán (2) kerekpár (5) kereskedelem (2) keresztelő (2) kézilabda (7) kirándulás (16) kisteleki istván (2) költészet (6) koncert (63) konyári (1) könyv (11) konzervatív (1) kórház (4) kormány (64) kosárlabda (1) kötelező hallgatmány (5) kubala (1) kultúra (25) kurt vonnegut (2) kurva (3) kutya (5) lajkó félix (1) lakás (7) last.fm (2) ledley king (4) led zeppelin (3) légli (1) leo messi (16) les paul (1) liberális (28) lmp (3) lófasz (1) luxus (1) macska (1) macskusz (1) madrid (2) magyarország (122) magyar gárda (1) malév (1) márai sándor (4) mario lemieux (1) mark knopfler (6) máv (3) mdf (14) média (30) megasztár (6) meizu (1) mentő (3) mesterházy attila (3) metro4 (3) mlsz (1) mno (3) mobil (5) móni (76) motogp (8) mozi (11) mszp (82) mtk (25) műhold (1) multi (1) munka (13) napi top (14) nav (5) népszavazás (1) net (1) ne patriots (5) nfl (17) nhl (3) nigéria (1) nishu (7) nokia (2) nol (1) nyaralás (7) nyugdíj (4) ők ketten (1) olimpia 2008 (13) olimpia 2012 (11) olimpia 2016 (10) öltöny (1) ombudsman (1) onas (1) óra (1) orbán viktor (10) öreg (2) ősi riválisok (1) otthon (1) óvoda (1) Pampas (1) panka (95) pep guardiola (3) peti (45) phoenix suns (1) pittsburgh penguins (3) playboy (1) póker (2) politika (178) pontfm88.1 (6) populizmus (4) privatizáció (2) queen (1) quimby (5) radics béla (1) rádió (8) reform (8) reklám (9) rendőrség (9) repülés (3) rhcp (6) ripoff raskolnikov (6) ritchie blackmore (3) rock (66) rock n roll (7) roger federer (13) ronaldinho (1) rory gallagher (9) ruha (1) rúzsa (1) sajtó (6) sakk (2) salinger (1) salman rushdie (3) samsung (3) saul (3) saunier duval (2) sf 49ers. (2) sharp (1) sidney crosby (1) sir kán (5) snooker (2) sör (6) sorozat (5) sport (185) sportriporter (8) stephen hendry (2) steven tyler (3) stevie ray vaughan (2) sün (1) suomi (1) super bowl (8) szabó máté (1) számítógép (3) szdsz (51) szerencsejatek (2) szezonválogatott (1) színház (6) szlovák (5) szobor (2) szólásszabadság (6) szolgálati közlemény (1) szomszéd (5) szomszéd 2 (10) tahó (19) takáts tamás dbb (1) talmácsi gábor (3) tátrai tibor (3) technika (10) tél (3) tenisz (16) ten years after (1) természet (1) terror (4) the allman brothers band (1) the beatles (1) the rolling stones (1) the who (1) tolerancia (6) tomcsi (2) tommy emmanuel (4) Tom Brady (1) tottenham hotspur (50) tour de france (2) tracy chapman (1) tragédia (33) tudomány (5) tv (26) u2 (1) u20 vb 2009 (2) udvariasság (5) ünnep (40) űr (1) usa (12) úszás (6) utazás (11) választás (5) valentino rossi (4) van graaf (1) várhidi péter (2) vásárlás (2) vatera (1) velencei tó (1) vendégség (3) vers (3) vicc (2) vívás (3) vizilabda (3) wass albert (1) weöres sándor (1) wizzair (1) xavi (4) x faktor (1) X faktor (1) zene (162) zizou (1) zuschlag (2) zz top (1) címkefelhő

Ti mondtátok


Élmény, élmény, technika, szavazás és temetés

2012.11.06. 13:04 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Elmondhatatlanul jó volt, amikor Peti az esti mese után odabújt hozzám és a fülembe súgta, hogy "Te egy igazi csoda vagy!" Ilyenkor azért nagyon könnyű elérzékenyülni.

Megnéztük Mónival a Vasember 2-t. Egy-két vicces párbeszéden és látványos percen kívül nem volt benne semmi. Nagyon szar film. Ennél még az Elhurcolva c. közhelyhalom-akciófilm is sokkal jobb volt.

Ja, azért a sok film, mert vettem egy új médalejátszót (ASUS O!Play HDP-R1), miután a tavaly születésnapomra vásárolt Asus O!Play Mini tönkrement. Ez jobb (gyorsabb, igényesebb, nagyobb tudású), mint az volt. A 4 oldalas teszthez kiegészítésként annyit, hogy azóta már jár hozzá HDMI kábel, van hangerőszabályozás és csak 20e pénz. És nagyon remélem, hogy nem csak jobb, de tartósabb is lesz, mint az elődje. Már csak egy új, 2,5-es 1 terás vinyó kellene a filmeknek, mert a mostani 3,5-es kezd megtelni zenével, fényképekkel és videókkal.

ui: miközben az Egyesült Államok újra megválasztja elnökének Barack Obamát, szegény Komár László holttestét Cadillac viszi a temetőbe. A rádióban mondták.

 

Címkék: politika film én usa halál technika peti boldogság

Boldogság

2012.05.16. 20:25 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Petinek mostanában nagyon könnyű örömet okozni. Elég, ha elindítjuk az alábbi videót.

 Ül a számítógép előtt és tátott szájjal bámul. Se hall, se lát, csak néha mosolyogva felsikolt örömében.

 

Címkék: peti boldogság

Madridi hétvége

2012.05.09. 09:40 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Ez az út rohadt jól sikerült!

Szombat. Kezdődött azzal, hogy édesanyám és apósom már kettő előtt megérkezett, így előbbi átvehette a gyermekfelügyeletet, utóbbi pedig velünk jött a reptérre, hogy aztán hazavigye a kocsit. Nekem kezem-lábam remegett, így még be se csekkoltunk, de már azt vártam, hogy landoljon a gép Madridban, mert totál szétcsúsztam.

Persze semmmi nem olyan egyszerű, mint az ember képzeli - néha sokkal jobb minden.

Ferihegyen például összefutottunk Panka balett-tanárnőjével, Andi nénivel. Mónit mosolyogva, nagy szeretettel üdvözölte, majd bemutatkozott, nekem pedig leesett az állam: Simkó Andrea. Kezet fogtam a párjával is, egy hatalmas, kedves és mosolygós fickóval, Michael-lel.

Check-in, biztonsági ellenőrzés (volt akiről a cipőt is levetették, nem csak az övet), kézipoggyász méret-ellenőrzés kettesben, majd tolongás a kisbuszon és helykeresés a Wizzair Airbus 320-asán immárom hármasban a hatalmas, kedves és mosolygós fickóval, Michael-lel.

Felszálláskor ugyan majd' összetörtem Móni ujjait, ahogy szorítottam a kezét, de aztán aránylag hamar megnyugodtam, leszámítva azt a néhány pillanatot amikor egy-egy légörvény megbillentette a repülőt. Közben beszélgetésbe elegyedtünk Michael-lel és onnantól kifejezetten jól telt az út! A hatalmas, kedves és mosolygós fickó nem más, mint Michael Krops, az osztrák születésű, de évtizedek óta Magyarországon élő ex-balettművész, jelenleg Európa-szerte elismert és foglalkoztatott top-koreográfus. Magával ragadó, nagyon szimpatikus ember. Vidám és természetes. Mesélt a karrierjéről, a munkájáról, arról, hogy mi az, ami mindenkinek az eszébe jut róla, pedig az csak 3,5 perc volt, elenyésző ahhoz képest, amit összességében letett az asztalra az igazi szakmájában. Beszéltünk színházról, stadionokról, autóalkatrész-kereskedésről, gyereknevelésről, érettségiről, nem csak mi, de az idő is repült, már a Balaton felett volt kedvem fotózni (megkereshetitek Csopakot, oda is utaznk idén!):

(széljegyzet: elnézést a fotók minőségéért, ami még ilyen kis méretben is elmarad a korábban kiposztolt képekétől, de "csak" az új Olympus SZ-10-es ultrazoom kompaktot vittük magunkkal - kicsi és marha kényelmes, a 18x-os zoom magáért beszél, a stabilizátor egészen jól funkcionál nagy telénél is, vagyis a gyenge akksi ellenére is  nagyon jó vétel volt, de a képminősége a technikából eredően nyilvánvalóan nem érhet fel a tükörreflexes gépekével.)

Szóval a repülőút végül nagyon jól sikerült, le sem zuhantunk, a T-1 terminálon pedig felvett minket Joseví és hazaszáguldott velünk. Gyors átöltözés, egy Heineken és irány a La Latina negyed, pontosabban a La burbuja que se Ríe étterem (A nevető buborék). A spanyol életvitel számomra felfoghatatlan. Nem az volt a gond, hogy a 7 személyre és 22:30-ra foglalt asztalunkra 23:10-ig vátunk, mert a rendelés után szinte azonnal kihozták a kaját (2, egyenként 4 fős "menüt" kértünk, amiben kagylótól a sült kolbászig, saját magunknak kövön grillezett hústól a tojásos sonkáig minden volt), hanem a tény, hogy éjfélkor vacsoráztunk! A desszertet jóval 1 óra után tálalták! Hulla fáradtak voltunk, telezabáltuk magunkat, mire jött a hír, hogy akkor most nyomás bulizni. Ja, kösz. Háromig megittunk néhány koktélt és hajnali négykor már ágyban is voltunk. Ennyit a vasárnapi korai kelésről... :-)

Vasárnap. Jó turista módjára alig aludtunk és kilenckor már fel is ébredtünk Mónival, de a házigazdát csak nem kelthetjük fel! Joseví tízkor még melegszendvicset készített nekünk és Paulinának. Eszméletlenül finomra sikerült, de így csak délben vehettük nyakunkba a várost. Először egy hegytetőről fotóztuk a várost, majd a madridi városligetbe, a Parque del Retiro-ban sétáltunk: az, hogy több a látnivaló (Monumento de Alfonso XII, Palacio de Velazquez és Palacio de Cristal) mint az itteniben, az egy dolog, de hogy klasszisokkal gondozattabb, az szomorú, mert arra csak figyelni kellene...

Több, mint egy óra sétálgatás után a Prado,

az Iglesia de San Jerónimo és a Real Académica felé léptünk ki a parkból, majd a híres Neptun szökőkúthoz mentünk. (Itt az Atlético Madrid szurkolói szoktak előszeretettel ünnepelni egy-egy győzelmet.) A téren apró malőrként Móni megbökött egy mozdulatlan pantomimest, aki felháborodva, "Neked nem volt gyerekszobád?!" kiáltással vett elégtételt.

 

 

 

 

 

Átgyalogoltunk a Cibeles szökőkúthoz (ennél már a Real Madrid drukkerek szoktak tombolni).

Kezdtünk fáradni és megéhezni, de mit nekünk! Irány a Plaza Mayor! Jelentem: elértük a Főteret, de pár fotó után

bezuhantunk egy Sonkamúzeumnak nevezett étterembe, ami az egyetlen csalódása lett a hétvégének.

A Spanyolországban szokásos napi menüből válogattuk össze magunknak ebédet, és bár az én sárgadinnye sonkával c. előétel mesterművem még rendben volt, a főfogásom, a sültmalac egy kicsit zsíros volt, ráadásul a tálalása kikészített:

Hogy a jó büdös életbe lehet egy hosszában félbecsapott koponyát, apró kis fogakkal a szájában a tányéromra tenni???

Na mindegy, csak kiheverem valahogy, elvégre Móni is kitett magáért. A feketekávéját elegáns mozdulattal, nagy ívben öntötte hófehér nadrágjára, amit természetesen csak nagyjából tudott lemosni a combjáról, még a pincérnő készséges (de kissé kínos) segítsége ellenére is.

Jóllakottan átsétáltunk a Sol-ra (a központi tér), lefotóztam Madrid jelképének a szobrát, ami a templomokban, a házfalakon, a kukásautókon egyaránt szerepel):

Innen aztán SOS hazametrózunk (10 vonal, mind légkondis, érintőképernyős jegyértékesítő automaták és forgókapuk), hogy este Móni egyik legkedvesebb barátjánál vacsorázhassunk - ott persze elhúzódott a gyerekek altatása, ezért ismét 11-kor kezdtünk enni, de ezen már meg sem lepődtünk. Terülj-terülj asztalkám, de kissé visszafogott hangulat: Edu ugyan szokás szerint kedves volt és humoros, de a felesége egy külön tanulmány, minden rossz igaz róla, amit eddig hallottam.

Mivel hétfő a spanyoloknak is munkanap, egyre haza is értünk, így aránylag frissen vághattunk bele az utolsó napunkba Madridba.

Hétfő. A lakásban elbúcsúztunk Josevítől, aki fantasztikus házigazda és volt, a metrómegállónál pedig Paulinától. Elmentünk egy közeli és központi vasútállomásra (Atocha RENFE - konkrét pálmaházzal a közepén), ahol a csomagmegőrzőbe raktuk a bőröndünket (fémdetektor és biztonségi szolgálat, érintőképernyős jegykiadó automata, infrás-bárkódos szekrény), aztán vissza a metróba és nyomás a város nyugati oldala, nem kevés látnivalóval.

A Plaza de la Villa

mellett megreggeliztünk (a Choco y churros) után bementünk az Almudena katedrálisba,

azután pedig végigjártuk a Királyi Palotát.

Bent sajnos nem lehetett fényképezni, de nehéz lesz elfelejteni a barokk és rokokó szobákat, a tróntermet, a hegedű- és billiárdszobát, a fegyvertermeket és a "házipatikát".

Az időnk egyre fogyott, de a listánkon sem szerepelt már sok minden (miután a Prado végigjárását végül nagy nehezen lehúztuk róla).

A Plaza de España szép, a Cervantes emlékmű gyönyörű. Valahogy így kell emléket állítani egy nemzet egyik leghíresebb emberének...

Megnéztük még a Templo de Debod-ot. Az egyiptomi templomot Spanyolországnak ajándékozták (!), ezért szétbontották, elemenként Madridba szállították és ismét felépítették. Sajnos rekonstrukció miatt a nyitvatartás ellenére nem volt látogatható, de érdekes volt látni egy több ezer éves afrikai épületet Európában...

Ebédre csatlakozott hozzánk Sylvia, akinél Móni korábban lakott, majd feltűnt Joseví is. Én finom, Móni felejthető kaját válagatott össze, utána pedig nem maradt más hátra, mint megvásárolni az ajándékokat a szülőknek és a gyerekeknek. Sikeresen abszolváltuk eme gyönyörű feladatot, igazi cél nélkül barangoltunk a város szívében, miközben be-benéztünk egy-egy üzletbe.

Amikor aztán eljött az ideje, hogy felvegyük a csomagjainkat és kimenjünk a reptérre, szomorúan lebattyogtunk a metróba és onnantól kezdve nem is láttuk a felszínt.

Spanyolország gyakorlatilag csődben van, a gazdasági mutatói rosszabbak mint hazánkéi, hatalmas a munkanélküliség, de ott - a magyar helyzettel ellentétben - tisztán látni, hogy mire ment el a pénz: technikailag annyival állnak magasabb szinten, hogy azt el se lehet mondani! A buszok, a metrók, a középületek mind-mind kifogástalan állapotban vannak, az emberek úgy öltözködnek, mintha egy divatmagazinból léptek volna ki, magától értetődő módon ebédelnek étteremben, utaznak taxival (a 80%-uk Skoda Octavia és egyébként sincs pl. sok Seat, inkább német vagy francia autóval járnak, japán autót szinte alig, akkor is csak Toyotát látni - összesen 3 Nissan-nal találkoztunk, az Almerát le is fényképeztem - nem tudom, hogy miért), vásárolnak maguknak "luxus-cikkeket". Semmi, de semmi nem látszk abból, amit a híradásokban látni és hallani, az első szó, ami eszembe jut az a JÓLÉT. Nyugodt, vidám és laza jólét. Persze biztos nekik is megvannak a saját problémáik, de simán el tudnak tőlük vonatkoztatni a szabadidejükben. És mérhetetlenül barátságos mindenki.

De folytatom: a reptér akkora mint fél Budapest, így aztán többet sétáltunk a metrótól a repülőig, mint előtte a városban, ráadásul mindketten majdnem bepisiltünk. Végül minden jól alakult: felvettük a jegyet, megtaláltunk rötyét de nem találtak nálunk bombát, időben beszálltunk és lett helyünk ablak mellett (a nagyon gagyi Wizzair-nél a helyfoglalás érkezési sorrendben történik), Móni szinte azonnal el tudott aludni a gépen, én pedig már nem is féltem. Nagyon csendes hazautunk volt.

Édesapám baseball-sapkában, fülig érő mosollyal fogadott minket éjfél után néhány perccel, gond nélkül fizetett egy vagyont az automatánál és kitalált a parkolóból (bár egy taxit (!) követve felmerült a lehetőség, hogy egy kitaposott gyalogösvényen rövidebb úton távozzunk), otthon pedig anyu könnyebbült meg amikor megérkeztünk.

Gyorsan elmesélték nekünk a lényeget a gyerekekről, mi pedig nekik a legfontosabbakat az utazásról, átadtuk az apróságokat és mentünk is aludni.

Hogy őszinte legyek, fenntartásokkal fogadtam az utazás lehetőségét, de nagyon örülök, hogy elmentünk. Annyira, hogy már azt remélem, máskor is lesz alkalmunk meglátgatni Josevíéket!

 

Címkék: fotó madrid én repülés gazdaság utazás boldogság kirándulás udvariasság vendégség móni

A legjobb dolog

2012.01.30. 18:54 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Azt hiszem, hogy semmi nem tölthet el nagyobb örömmel egy szülőt, mint amikor megdícsérik a gyerekét. Hát én most nagyon boldog vagyok és büszke a fiamra, pedig csak itthon volt és apu vigyázott rá!

 

Címkék: én peti boldogság

Csopak 2011

2011.07.10. 19:00 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Nyaraltunk. Megint Csopakon, ahol két éve. Most "osztoztunk" ugyan az üdülőn magán, de a különálló lakrészek miatt így sem volt kényelmetlenebb, mint anno. Nishuban ráadásul könnyedén el is fértünk, pedig már két gyerekünk van, plusz babakocsi, ülőke, 4 sporttáska, 1 oldaltáska és 3 hátizsák, 2 kis zsák a játékoknak meg a strandcuccoknak, valamint 1 láda a törölközőknek.

Csütörtökön 9:45-kor még esőben indultunk, de ahogy a sztrádán nyugat felé haladtunk, egyre tisztább lett az ég és melegebb az idő. Fehérvár után ugyan nagyon csúnyán pórul egy X5-ös, de szerencsénkre a daru, a tűzoltók, a rendőrök és a mentők gyorsan takarítottak és alig 20 perces ácsorgás után továbbmehettünk.

Verőfényes napsütésben és 30°C-ban érkeztünk meg Csopakra, ahol egy kiadós ebéd után rohantunk is a strandra. Panka és Peti éppenhogy megcsobbant a "kacsaúsztatóban", már meg is jött a felhőszakadás és jégeső, úgyhogy átmentünk Füredre bevásárolni.

Pénteken a kertben, szombaton pedig Lovason, a múltidéző, '48-as szabadságharcot felelevenítő lovasnapokon töltöttük a délelőttöt, délutánonként meg a strandoltunk (pénteken Janival), de a vízbe csak egyszer engedtük be a gyerekeket. Vasárnap hajóval Tihanyba (itt szintén meglátogatott minket Jani), hétfőn pedig a veszprémi állatkertbe kirándultunk. Levezetésként belefért Jásdi István meglátogatása, aki a verandáján szánt rám néhány percet. Beszélgettünk egy kicsit, majd dedikálta a Szerenád a szőlőben c. könyvét. Maradandó élmény.

Kedden már egész nap strandoltunk, délután ráadásul (nem is olyan) régi kollégámmal B. Gágorral és családjával. Szerdán komppal átmentünk a déli partra, ahol Földváron töltöttünk 2 teljes napot, egészen pontosan strandoltunk és barnultunk - így az igazi "nyár sem maradt el" a nyaralásban.

Hazafelé Nishu ismét elemében lehetett - nagyon jól megy a kocsi! Folyamatos klíma mellett 7,3 literre jött ki az átlagfogyasztás (320 km városban, 250 km telepakolva az M7-esen 140-150-es, valamint 100 km üresen az öres országutakon 90-es, 100-as tempónál).

Ami a legjobb volt, hogy feltöltődtünk és hogy a gyerekek szerintem nagyon élvezték ezt az egy hetet, még ha a Balatonnal nem is kötöttek olyan szoros barátságot, mint azt reméltük, és ahogy azt Panka tavalyi vízimádata alapján vártuk...

 

Címkék: balaton könyv család én utazás autó boldogság kirándulás nyaralás mentő móni nishu

Apu, a Blanco

2010.12.26. 16:56 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Nekem ugyan fájt amikor megvásároltam, mintha a fogamat húznák, de ma kárpótolt Apu mosolya. Örült, mint egy tizenéves. Azonnal a nyakába tette.

 

Címkék: család ünnep boldogság apu

Ami hiányzott

2010.05.07. 23:11 | king_aranarth | Szólj hozzá!

A címkefelhőben nincs ott Móni. Most tűnt fel. Igazán akkor ébred rá az ember, hogy mennyire szeret valakit, hogy az mennyire hozzánőtt és hogy összetartoznak, ha a hiányával kell szembesülnie. Szerencsémre mindig számíthatok rá és csak itt, a blog címkefelhőjében nem volt velem. Mostanáig.

 

Címkék: én boldogság móni

Feledékenység

2010.02.02. 23:38 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Kicsiem!

Ahogy olvasgatom a nyaralásos posztokat, eszembe jutott, hogy ma még nem is mondtam, hogy szeretlek!

 

Címkék: én boldogság móni

Összefoglaló / 2010.01.31.

2010.01.31. 21:47 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Magyar idő szerint 10.52. Peti elalszik a babakocsiban, áttoljuk a teraszra. 11:27. Megérkeznek a vendégeink. 11:44. Étkezősítjük a nappalit. 12:11. Roger Federer újabb fejezetet zár le a "Sporttörténelmet írok" c. önéletrajzi könyvében, hiszen 16. Grand Slam diadalát aratja. Ezúttal Andy Murray volt a szerencsétlen a háló túloldalán.

12:13. Rávetjük magunkat a flekkenre és a a vörösborokra. (Kitérő: Gere Zsolt New Generation Cabernet Sauvignon, Gere Villányi Portugueser 2007, Günzer Villányi Portugueser 2008 és Bodri Carpe Diem cuvée 2006. Vörösbor készletem apad.) 14:20. A  jó kis magyar válogatást Depeche Mode váltja a CD játszóban... 14:52. Katica el. 14:53.  Queen. 14:55. Peti felkel. Nagy a sikere. 14:56. Pankát megpróbáljuk elaltatni. 15:21. Feladjuk a  kilátástalan küzdelmet, túlpörgött kislányunk visszatérhet társaságunkba. Innentől kezdve mindannyian  lelkesen legózunk. 16:11. Blues. (Kitérő II: a borozgatás közben Egyiptom zsinórban harmadszor nyeri az Afrikai Nemzetek Kupáját, Franciaország pedig az olimpiai és világbajnoki cím mellé megszerzi a kézilabda-EB aranyát is.) 16:21. Panka bemutatja új ugrálási technikáját a kanapén Zsófikának.  Közben kacag. 16:23. Panka lezuhan a kanapéról. Arccal tompít, a szája feldagad egy kicsit és vérzik. Már nem kacag. 17:44. Panka szaladgálni kezd. Kacag. 17:46. Saul véletlenül rányitja a rötyeajtót. Panka elvágódik, megint felreped a szája. Nem kacag. 17:59. Saul ráönti a furmintját (igen, elapadt a vörösbor, fehérre kényszerültünk váltani... nagyon rossz sorrend) a szőnyegre.  18:20. Zene a Youtube-ról. 18:34. Saul cigizni indul, de majdnem nekimegy a félig lehúzott redőnynek. Eszmél, de a poharát azért összetöri. 18:41. Pankát fürdetni kezdem. 19:12. Vendégek el. ... 21:47. Peti eszik, Panka alszik, én posztot publikálok.

 

Címkék: sport család én bor futball peti boldogság baba tenisz afrika kupa panka roger federer

Nyaraltunk II

2009.08.29. 22:37 | king_aranarth | Szólj hozzá!

5 napot Balatonföldváron töltöttünk. Próbáltunk pihenni, kikapcsolódni, mert én most 3 hónapot vagyok kénytelen szabadnap nélkül végigdolgozni, míg Móni lassan az utolsó trimeszterbe érkezik.

Ami a nyaralás legnagyobb örömét okozta, az Panka vízimádata. Egész álló nap azt hajtogatta, hogy "Tó. Tó. Tó!" Nem lehetett kikönyörögni a Balatonból, csak ha megígértük neki, hogy még visszamehet. És bizony most már nem csak bokáig sétált be a vízbe, hanem (miután bevitette magát ölben, hogy megszokja,) nyakig merült. Eleinte kézenfogva járkált a vízben, aztán egymaga, végül bele is vetődött. Nevetett amikor nyelt, kacagott ahogy lebukott, szó szerint röhögött ahogy szaladt és megbotlott, - egyszerűen imádta minden percét a lubickolásnak. Amikor ma reggel elmentünk festéket vásárolni (merthogy a nagy pihenésben azért kifestjük a lakást), már mondogatta, hogy "Tó, tó, tó..."

Szegénykémnek erre bizony majd' egy évet várnia kell.

Ez meg 7 vizibicikli.

 

Címkék: balaton én boldogság nyaralás móni panka

Nagy öröm, kicsi bánat, Vesztergombi siller

2009.04.23. 16:46 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Nagy örömömben, kicsi bánatomban kiültem a teraszra egy palack 2008-as Vesztergombi siller borral (lusta vagyok megnézni, de szinte biztos, hogy kékfrankos, kadarka, merlot és cabernet cuvée) és meg is ittam 3 pohárral.

Nagy öröm, hogy epres volt. Kicsi bánat, hogy túlságosan is száraz.

Jellemző az egész napra: nagy öröm, kicsi bánat...

 

Címkék: én bor boldogság

8 év

2009.01.25. 18:54 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Ma 8 éve, hogy egy házibuli után hazakísértem és először megcsókoltam Mónit. Azóta vagyok nagyon boldog. Szerényen és csendben ünnepeltünk: megnéztük a Valami Amerika 2-t és mindjárt kinyitunk egy ... vagy egy Takler Triót, vagy egy Bodri-féle kadarkát.

 

Címkék: család én bor boldogság móni

Én altattam

2008.11.19. 21:06 | king_aranarth | Szólj hozzá!

A feleségem végre szervezett magának egy esti programot és kimozdult a 4 fal közül. Nem velem, nem Pankával, nem a családdal, hanem a barátnőivel. Épphogy hazaértem a vezetői tréningről, már ment is a belvárosba.

Én játszottam Pankával, bohóckodtam neki, kacagott, csipeszt pakolt (mindig pakol valamit), míg el nem jött a fürdetés ideje. Ebben profi vagyok, egy éve az én reszortom. Erre mi történik? Drága kislányom - miután egyre stabilabban áll, egyre féktelenebbül is játszik - megcsúszott és lefejelte egy kicsit a kád szélét... Szerencsére az ijedtségen kívül nem esett baja és a fogszámlálás után egy kis hajszárítgatással jókedvre tudtam deríteni. Másodszor is megszámoltam a fogait, elkészítettem az esti tápszerét, felöltöztettem, megetettem és ... ELALUDT!

Ez ritka, mert nem szeret elaludni. Inkább játszana, tévézne, sikongatna, vagyis csinálna bármit, csak elaludni ne kelljen. Szegény Móni ringatja álomba, még az én kezemben is sír. Hát most bealudt, és azóta sem riadt fel.

Nagy király vagyok!

 

Címkék: én boldogság móni panka

Panka: 1

2008.11.01. 02:09 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Kedves Panka!

Ma egy éve, hogy köztünk vagy. Ma egy éve, hogy először megláttunk Téged, hogy először felsírtál. Ma egy éve, hogy először megfürdettünk, felöltöztettünk, megetettünk, hogy belénk csimpaszkodtál. Hogy édesanyád mellett aludtál piciket szuszogva és hogy a karjaimba fogtalak.

 

Boldog születésnapot, Hercegnőm!

Apu

 

Címkék: én boldogság baba móni panka

Apa

2008.09.23. 19:52 | king_aranarth | Szólj hozzá!

A feleségem fürdetés után, miközben öltöztettük Pankát, megkérdezte tőle, hogy hol van apa? A hercegnő elmosolyodott, rám mutatott és kis fogacskái közül kipréselte, hogy "a-pa...a-pa".

A cica, a pápá és a baba szavak már nagyon mennek neki, de most először hívott tudatosan papának. Hát, gyerekek, ez leírhatatlanul jó érzés!

 

Címkék: én boldogság baba móni panka

süti beállítások módosítása