King Aranarth

Nagyon jó kis zsúrt szervezett évfolyamtársam és cimborám a kisfiának. Panka és Peti is a meghívottak közt szerepelt, hiszen Alex a lányom csoporttársa az oviban (és pár hónapja a szomszédunkba költöztek). Míg a gyerekek játszottak, én Karesszal dumáltam (a kalózbűvész előadásához, a tortázáshoz és az ajándékozáshoz természetesen csatlakoztunk). Most főleg az ő élete volt terítéken: le a kalappal előtte, nem semmi amit elért az életben, és 40 alatt letett az asztalra. Bármiről is legyen szó, ha nem régiós, nem országos, de közép-európai léptékben kell vizsgálni azt a bármit, már önmagában eredmény. Hát ő nem kis munkával de, elérte, hogy ilyen szinten számolnak vele - miközben egy éttermet ls üzemeltet a kerületben...

A lényeg, hogy míg a gyerekek játszottak, mi leellenőriztük egy palack rosé és egy palack vörös minőségét, továbbá helyet szorítottunk 1,5 - 2 deci házi almapálinkának.

Jelentem: jól éreztük magunkat!

ui: hála istennek a mi drága feleségeink tudnak vezetni - én meg bedőlhetek az ágyba. :-)

A nyári kánikulában nagyon jól esik a sör. Most, az Eb ideje alatt 18-20 doboz kis Zipfer Marzen sorakozik a hűtőben és a konyhaszekrényben, tehát nem csak a ventilátorral tudom hűteni magam. Van még 5-6 doboz gyümölcsös sör is Móninak (almás, körtés, citromos, narancsos), meg pár alkoholmentes is, ha kocsival jönne hozzánk valaki.

Úgy tűnik azonban, hogy le fogok szokni róla... Nem azért, mert nagyon hízlal, hanem mert találtam finomabbat. Sokkal finomabbat.

Nemrégen Móni kérésére vettünk egy üveg Strongbow Gold alma cidert, hogy aztán jég hidegen egy pillanat alatt elfogyjon. Ízlett. Kellemes volt és frissített, ráadásul benne van az a természetes és nem tolakodó édesség, ami a sörökből értelemszerűen hiányzik. Össze se lehet hasonlítani a kesernyés hagyományos sörökkel, de még a mesterséges, erőltetetten gyümölcsös sörökkel sem.

Ezek után jött a Somersby Pear. Ha ittatok már finomat!

Sajnos kétszer annyiba kerül mint a sör, de valahogy majd megoldom - nyitok egy gyárat, részvényes leszek, vagy nagy tételben vásárolok, még nem tudom.

Madridban ittam először a La Burbuja que se Ríe-ben, itthon a Strongbow Gold-dal debütáltam, a körtés Somersby pedig nem más, mint "the beginning of a beautiful friendship...."

Ki hitte volna, hogy ennyire sima lesz? A Tippmixen ugyan BVB győzelemre fogadtam, de hogy 5:2-re gyaluljuk le a Bayern-t, azt meglepődve - de azért vigyorogva - néztem.

Jupp Heynckes-t sajnálom csak, mert így a tartalékcsapata is kikapott volna, de legalább pihenhettek volna a sztárjai. A mindenkori Bayern München azonban minden címet meg KELL szerezzen, ergo nem tartalékolhat és nem "adhat le" egy szimpla kupadöntőt sem a BL serlegért. Most lehet, hogy bukják mindkettőt - és apríthatják majd az edzőt.

A Dortmund sikere így tehát még elismerésre méltóbb, a módja pedig... Klassziskülönbság volt a két csapat között. Kagawa szédületesen irányított, a BVB pedig Lewandowski triplájával átrohant a Münchenen.

És hogy miért csak most írom meg mindezt? Mert egy másik meccset elvesztettünk. Peti egy teljes pohár cserszegi fűszerest borított a billentyűzetre, ami természetesen megadta magát. Nem tudom mennyire igaz, de ma cseppálló klaviatúrát vettem.

3 hétig nem volt netünk, az agybaj kerülgetett. A Magyar Telekom egyszerűen felháborító, a hálókártya meg szar. Most tőmondatokban összefoglalok:

Sir kán 14.

Nyaralás a Balatonon: csak 4 nap a 7 helyett. Előbb leégés a strandon, Tomcsival, majd vihar és visszavonulás.

Weöres Sándor csodálatos!

Tottenham BL, Mascherano Barça, Juve semmi.

Az Agancsos Pince villányi kékfrankosa kifejezetten szép (pedig a fajtát nem kedvelem), a szekszárdi Mészáros Pince kadarkája szintén.

Egy Fabia kombi jó lenne.

A 4. házassági évfordulónkat egy hajón ünnepeltük, Bock borvacsorával. Nem rossz rosét, hárslevelűt, portuguesert, caberenet savignont és royal cuvéet kortyolgatni, valamint válogatott fogásokat kóstolgatni a Dunán, hol a kivilágított Parlament, hol a Lánchíd, a MüPa, hol pedig a vár magasságában.

A Vida-féle borvacsora ugyan továbbra is etalon, de ez az este nagyon szépre sikerült. Jó volt végre kettesben.

Boldog negyediket, Kicsiem!

ui: köszönöm anyu és apu, hogy vigyáztatok a gyerekekre!

Amit majd' elfelejtettem, pedig most is "termelek":

A Nyakas Pincészet Budai cuvéeje (chardonnay, israi olivér és Müller Thurgau) nagyon kellemes volt, a Demeter Pince 2009-es rosé cuvéeje kicsit csalódás, de 1.000,-Ft körül rendben van.

Friss és nagyon szőlő illatú. 1 nap alatt elfogyott a palack. Frittmannéké talán egy kicsit citrusosabb volt, de nem tudom eldönteni, melyik tetszett jobban.

Nekem ízlett. Móninak is ízlett. Veszek még egy palackkal.

Magyar idő szerint 10.52. Peti elalszik a babakocsiban, áttoljuk a teraszra. 11:27. Megérkeznek a vendégeink. 11:44. Étkezősítjük a nappalit. 12:11. Roger Federer újabb fejezetet zár le a "Sporttörténelmet írok" c. önéletrajzi könyvében, hiszen 16. Grand Slam diadalát aratja. Ezúttal Andy Murray volt a szerencsétlen a háló túloldalán.

12:13. Rávetjük magunkat a flekkenre és a a vörösborokra. (Kitérő: Gere Zsolt New Generation Cabernet Sauvignon, Gere Villányi Portugueser 2007, Günzer Villányi Portugueser 2008 és Bodri Carpe Diem cuvée 2006. Vörösbor készletem apad.) 14:20. A  jó kis magyar válogatást Depeche Mode váltja a CD játszóban... 14:52. Katica el. 14:53.  Queen. 14:55. Peti felkel. Nagy a sikere. 14:56. Pankát megpróbáljuk elaltatni. 15:21. Feladjuk a  kilátástalan küzdelmet, túlpörgött kislányunk visszatérhet társaságunkba. Innentől kezdve mindannyian  lelkesen legózunk. 16:11. Blues. (Kitérő II: a borozgatás közben Egyiptom zsinórban harmadszor nyeri az Afrikai Nemzetek Kupáját, Franciaország pedig az olimpiai és világbajnoki cím mellé megszerzi a kézilabda-EB aranyát is.) 16:21. Panka bemutatja új ugrálási technikáját a kanapén Zsófikának.  Közben kacag. 16:23. Panka lezuhan a kanapéról. Arccal tompít, a szája feldagad egy kicsit és vérzik. Már nem kacag. 17:44. Panka szaladgálni kezd. Kacag. 17:46. Saul véletlenül rányitja a rötyeajtót. Panka elvágódik, megint felreped a szája. Nem kacag. 17:59. Saul ráönti a furmintját (igen, elapadt a vörösbor, fehérre kényszerültünk váltani... nagyon rossz sorrend) a szőnyegre.  18:20. Zene a Youtube-ról. 18:34. Saul cigizni indul, de majdnem nekimegy a félig lehúzott redőnynek. Eszmél, de a poharát azért összetöri. 18:41. Pankát fürdetni kezdem. 19:12. Vendégek el. ... 21:47. Peti eszik, Panka alszik, én posztot publikálok.

A VIII. Pannon Bormustra egyik csúcsbora. És tényleg, laikusnak is csodálatos. Csopakon, a pincében kóstoltuk Mónival és vettünk is egy palackkal. Most, a 9. évfordulónk másnapján kibontottam. Van, ami tényleg megér sok-sok pénzt.

Jó volt újra Mónival koccintani. Ha csak fél órácskát, de öröm volt egy (igazából három) pohár bor mellett beszélgetni...

Frittmann. Szerintem 1.000,-Ft környékén az ő borai azok, amikkel szinte biztosan nem lehet mellényúlni. (Úgyhogy aki ismer, és jön hozzám vendégségbe, elég ha vesz egy palack Frittmannt, ami nem kékfrankos.)

Na szóval. Móni Karácsonyra vett nekem egy palack Irsai Olivért (2008), gondolom a Zenit iránti vonzalmam, valamint a legutóbbi borvacsora miatt.

Mit ne mondjak! Gyümölcsös, fűszeres, enyhén szénsavas. Könnyű bor, itatja magát - két pohár már legurult, szerintem ma elfogy az egész palack. Holnap sógor-szülinapozunk, úgyhogy belefér, hiszen nem kell a szellemi teljesítőképességem határait feszegetnem, mint a munkahelyemen. Király.

Közelednek a bornapok, a multik elkezdték bedobálni a reklámújságaikat. A Tesco kínálata:

Bodri Kékfrankos, Kékfrankos Selection és Optimus Cuvée, Bock Portugueser és Merlot, Dúzsi Rosé amiket kóstoltam, Bussay Esküvé, Légli Blanc, Sauska Rosé, Bock Royal Cuvée és Ermitage, Gere Cuvée Phoenix és Noblesse Merlot amiket szívesen kóstolnék. Elég nagy választék a minőségi borokból, javarészt még megfizethető áron.

Világos, hogy olcsó, szőlőt nem nagyon látott borok is kaphatók, de hogy a kiemelt ajánlataik között a 199 forintos Duna-melléki Kékfrankos Zweigelthez azt írják oda kedvcsinálónak, hogy "önállóan fogyasztva, desszertek és csokoládék MÉLTÓ kísérőjeként egyaránt ajánljuk."... Na ez gáz.

Herbert Ernst Bates: Jó széllel francia partra. Bocs, de pocsék. Semmi váratlan, semmi fordulat, semmi feszültség. Pedig lehetne izgalmas, szomorú vagy akár elgondolkodtató is. De nem az. Szerencsére legalább rövid.

Salman Rushdie: Grímusz. Hú, ez a pasi nagyon tud írni! Fantáziadús, néhol nagyon elvont, de végig leköt és izgat.

Olaszrizling valahonnan a Balaton északi partjáról a szomszéd (már kétgyermekes) sráccal az erkélyükön, éjféltájt. Finom. Körte?

Wunderlich portugueser: Márton-napi újbor csak úgy. Szééép!

Bősz Adrián: fehér kadarka a 3. házassági évfordulónkra. Nagyon különleges és nagyon szééép! És tényleg eldönthetetlen, hogy ez most akkor vörös vagy fehér! Ki KELL próbálni!

Celtic - Arsenal a TV2-n. A meccs jó - és bevallom őszintén, hogy tévedtem! A közvetítés ugyanis remek! Jó együtt a két riporter! Hajdú B. István és Méhes Gábor külön-külön is a legjobbak, de együtt! Nagyon összeillenek. Hogy ez eddig senkinek nem jutott eszébe!

Félszáraz merlot rosé 2008-ból, a dél-balatoni Ikon Pincészettől.

Jó ideje szemezek vele, de nem tetszett a neve: Ikon - túl fellengzősnek találtam, utána se néztem, hogy kiféle-miféle. Móni 2 hete persze rábökött, hogy vegyük ezt! Húztam a számat, de megforgattam, elolvastam: a pincészet egyik megalkotója Konyári János. Szó nélkül tettem a kosárba.

Az egyik legjobb rosé, amit ittam. Veszek még.

Mármint Légli 333. Ottó bá' évadnyitó küvéje.

Nem keresek ötféle gyümölcsöt a bor illatában és ízében, mert nem is találnék. Nem okoskodom a tanninnal, mert az sem sikerülne. Nem elemzem a reduktív technológiát. Egyszerűen csak elmondom, hogy én hogy vagyok ezzel a borral. Így elsőre:

Illatában megcsap az alma, de ahogy kóstolom, már az egres vagy hogy hívják van túlsúlyban. Mintha egy virágos rétet ízlelgetnék - furcsa, de nagyon könnyű - megszokni és inni is. Nekem tetszik (biztos a zenit miatt!). De ezek után Irsai Olivért is kóstolnom kellene...

Balatonfüred-Csopak vidékén maradva. Egy már ismert és szeretett félszáraz fehér (Figula Zenit 2008) és egy ismeretlen, eddig még nem kóstolt száraz rosé (Feind Cabernet rosé 2008).

Jól fognak esni, érzem!

Tegnap megint sütögettünk, ezúttal 7 felnőtt és 2 kisgyerek volt hármunk vendége, mert Saulék az utolsó pillanatban lemondták a bulit. A hús több mint egy napig állt a pácban, a gyümölcssaláta is csütörtökön készült. A vendégeket fűszeres vilmossal fogadtuk. Original üveget nyitottam meg, mindenki először kóstolta: nagyon-nagyon finom, de a második kört a vacsora utánra terveztük és borozgatni kezdtünk. A melegben egy Pinot Noir - Portugueser-Merlot cuvéevel nyitottunk, utána egy Bodri cabernet blanc következett. A kajánál jöhettek tovább a vörösök: egri bikavér, szekszárdi gemenc cuvée, majd merlot.

A gyerekek játszottak, a lányok trécseltek, a srácok politizáltak és "zenéltek". A kaja - nem szerénykedem - jól sikerült, úgyhogy kitartott a lendület, este fél 12-ig dumáltunk.

Viszont van egy fekete lyuk is valahol a kecóban, mert a fűszeres vilmos szőrén szálán eltűnt, így (pálinkamániásokként) kénytelenek voltunk mézeset és eredetit inni... Azóta sem találjuk, pedig vagy háromszor áttúrtuk a lakást.

Ha legalább megittuk volna!

Nem vagyok szakértő, de az elmúlt 2-3 évben sok-sok bort kóstoltam. Minőségi magyar bort. A szinte lehetetlenre vállalkoztam, de egy lelkes amatőr ugyan mi mást is tűzhetne ki céljául, mint hogy végigkóstolja az összes magyar borvidék jelentős borászainak borait. Ebben a nemes kihívásban tudtukon kívül, de nem is kicsi anyagi hasznukra a Borfalu és a Bortársaság, valamint a Vörös és Fehér volt és van a legnagyobb segítségemre.

Milyen eredményre jutottam én, a laikus?

Ha fehér, akkor Csopak-Balatonfüred: cserszegi fűszeres és chardonnay (sajnos most már csak az ifjabbik) Figulától és Jásditól valamint félszáraz zenit - kizárólag Figulától. Esetleg Sauvignon Blanc (mondjuk Bodritól). A tramini, a furmint és a hárslevelű eziádig nem nyűgözött le, az olaszrizlinggel felemás a kapcsolatom, a juhfark viszont egyértelműen nem ízlik.

Ha vörös, akkor - micsoda meglepetés - Szekszárd és Villány: az előbbi vidékről a merlot (az eddigi csúcs egy Vesztergombi) és a kadarka (Vida és Bodri), utóbbiról pedig a portugueser, a legnagyobb kedvenc (elsősorban Günzer). A kékfrankost és a cabernet sauvignon-t nem szeretem.

A cuvéek? Ha figyelsz, hogy milyen borokból készült, akkor nagy eséllyel fogsz jól választani. Roséból nem vagyok ennyire "röghöz kötött" (még a kékfrankos rosékat is jóízűen megiszom!), de a merlot és a portugueser itt is előnyt élvez - még cuvée esetén is. Újabban a sillerborokat is szeretem - Neiner Andrásnak hála, hogy tavaly megajándékozott egy palackkal.

Ha pedig édes desszertbor, akkor mindig eszembe jut a Monyók Pince jégbora. Az a tuti.

Szerencsére a kísérletezés javában tart, tehát "Boros" naplóm is folyamatosan bővülhet.

Egy jótanács a végére: Ne ezen spóroljatok! 7-800 Ft alatt egyszerűen nincs bor, 1.200-2.000,-Ft között viszont már tényleg finomakat lehet kapni. Alkalmakra pedig, egyszer-egyszer 2-2.500,-Ft-ért egy igazán kiváló palackkal is vehettek.

Nagy örömömben, kicsi bánatomban kiültem a teraszra egy palack 2008-as Vesztergombi siller borral (lusta vagyok megnézni, de szinte biztos, hogy kékfrankos, kadarka, merlot és cabernet cuvée) és meg is ittam 3 pohárral.

Nagy öröm, hogy epres volt. Kicsi bánat, hogy túlságosan is száraz.

Jellemző az egész napra: nagy öröm, kicsi bánat...

A tavaly elhunyt Figula Mihályt 2000-ben választották az év borászának. Nagy szó ez, ő ugyanis az egyetlen, aki megszerezte ezt a kitüntető címet a vidék borászai közül.

Idén már a második palackot nyitottam meg a  fia vezette Pincészet Balatonszőlősi Zenitjéből. Friss, kellemes félszáraz újbor.

Igazából egy meleg nyári nap végén, a teraszon kortyolgatva lesz az igazi.

Na ja, a Bëlga a Boros c. dalában már megénekelte a tutit. A lesajnált és a 40 év átkosban rossz híre ment Kunsági borvidéken, meszes-homokos talajon is lehet nagyon ütős borokat készíteni. Csak érteni kell hozzá. Frittmann ért hozzá, nem véletlenül lett 2007-ben az év borásza.

Mi pedig elmentünk egy borvacsorájára. Sajnos a konyha az 5 hangzatos fogás ellenére nem nőtt fel a feladathoz - nem csak azért, mert a mikroszkopikus adagok egy 10 éves kislány gyomrába is kevésnek bizonyultak volna, hanem mert a tálaláson volt a hangsúly és nem az ízeken. Kivételt egyedül a desszert jelentett, bár a bárányhússal töltött gombafej is egész finom volt. Hiányoltam a borok felhasználását 1-2 fogásnál, mert néha - a saját ízlésem szerint egyszerűen nem is passzolt az étel a borhoz. Laikus vagyok és valószínű, hogy egy gasztronómiai kalauz hasonló fogást javasolna, de tegnap este nem mindig volt harmónia a kettő között.

Szerencsére a borok önmagukban mindenért kárpótoltak. A cserszegi fűszerest nagyon szeretem, roséban a kékfrankossal sincs semmi bajom. Kóstoltunk még kékfrankost (na, ezt sajnos most sem szerettem meg) és cabernet franc-t, a desszerthez pedig késői szüretelésű ezerjót. Frittmann kitett magáért, mert nem csak a nevét, de a jó borait is elhozta és pár szót sem sajnált elmondani róluk.

Talán szemernyi kifogásom se lett volna az egész vacsorával, ha 2 éve a Vida-féle nem lett volna klasszisokkal jobb. Nagyon magas a mérce. Ott ugyanis nem csak a borok, de a hozzá készített menüsor is hibátlan volt.

Ma 8 éve, hogy egy házibuli után hazakísértem és először megcsókoltam Mónit. Azóta vagyok nagyon boldog. Szerényen és csendben ünnepeltünk: megnéztük a Valami Amerika 2-t és mindjárt kinyitunk egy ... vagy egy Takler Triót, vagy egy Bodri-féle kadarkát.

Helyszín: Aranarth király palotája.

Szereplők: Aranarth király, a királyné, a hercegkisasszony és a szellem

1. felvonás - a kezdet

Aranarth király be, fájdalomtól eltorzult arcán szaporodnak a ráncok. Fel-alá járkál a színen, bal fülét morzsolgatja (nem használ neki). Sanyarú sorsán kesereg, ideges hangon orvosát kéri, akit azonban miniszterei gazdasági okokra hivatkozva leépítettek. Káromkodik, izzad. Bevesz egy szem Algopyrint. Mégis fáj, egyre jobban fáj a füle. Nem tud mit tenni, ügyeletes doktort kell keresnie. De hol talál ilyet hétvégén? Nem ismeri ki magát a megreformált birodalomban, ideges. Ötlete támad. Lezser kézmozdulattal megigazítja arany koronáját és lengő palástjában átgyalogol a termen. Kikerüli a szétszórt kacatokat kincseket és a macskáját házitigrisét, majd beleroskad a trónjába és bekapcsolja a számítógépét (nagyon modern király). Irány a net. OEP honlap, gugli, lakcím, probléma, dátum. A keresőprogam ki is dob 3 kórházat, a fül-orr-gégészeti ügyeletek listájával: OGYK, Uzsoki, Péterffy. Miért pont ez a három, mind messze van - sóhajt fel a király meglepetten, de szólítja asszonyát és leányát, hogy készüljenek a hosszú útra (bonyolult logisztikai kihívás ez, mert a hintóját ő maga nem tudja vezetni, leánya viszont kisded még). Függöny.

2. felvonás - a kutatás

Bizonyosságot akarok! - kiált fel a király díszes trónján ülve. Megragadja mobiltelefonját (az is van neki, mert nagyon modern király - de ez már kiderült). Könnyes szemekkel, vöröslő füllel bevesz egy Aleve-t, majd (telefon a jobb fülhöz!) tárcsázza az első számot: OGYK. Elköltöztek, itt nincs semmi, hívja a MÁV kórházat... Néz nagy szemekkel a király, hát ezt most akkor hogy képzelik vele? Telefonál a MÁV kórházba. Nincs előfizető. Átvillan a király agyán a gondolat, hogy ismét munkát adna a hóhérnak, de inkább nyel egy nagyot és szól a királynéjának, hogy lassan azzal a nagykabáttal, ráérnek még. Az Uzsoki a következő. "Nehogy idejöjjön! Biztos nem ide tartozik!" Rémület lesz úrrá a királyon: Hát akkor hova? "Hát a Bajcsyba, a Szent Istvánba vagy a Dél-Pestibe." Mégis asszonyom, melyikbe? "Hát talán a Bajcsy...?" A király - miután méltóságánál erősebb a fájdalom, kivégzések nélkül felhívja a Bajcsyt. Ujjai már görcsben, hangja egyre gyengébb. "Ma a Szt. István ügyel." Te jó ég! Még mindig nincs vége... A kincstárnoktól kérdezi, van-e ennyi eltelefonálható pénz a birodalomban? Mit számít? Országomat egy ügyeletes fül-orr-gégészért! - kiált fel a király. (A plágium vádját a szerző indoklás nélkül visszautasítja.) Most a Szent Istvánt hívja, de lelke mélyén feladta. Működésképtelen, fájó vörös-díszfüllel tervezi a jövőjét. Kicseng. Hosszan. A király gyomra egy apró kis csomóba ugrik össze, torkában gombócok növekednek. Felveszik. Kiszáradt szájjal belelihegi gondját a kagylóba. "Minket összevontak, talán a Szt. László." Függöny.

3. felvonás - népmesei fordulat, azaz minden jó, ha jó a vége

A kisded alszik ágyikójában, a macska dorombol a fűtőtesten tigris a kandallón, a király jófajta vörösborral koccint feleségével. Hősünk bal fülében - a korona sem takarja el - géz és vatta. A háttérben halkan szól a TV (tudják, modern király!). Mosolyogva susognak egymással. Boldogok. A színpad felett egy szőke, szemüveges, molett szellem suhan körbe-körbe, majd balra el. Függöny.

Ma kora délután, alig valamivel ebédidő után megérkeztek a vendégeink. Két volt évfolyamtársam - a tanúm és Panka keresztapja - barátnőikkel. Kiültünk a teraszra egy nagy halom édességgel, én meg lelkesen sütögettem mindent, amit találtam és amit kértek: mustáros pácban tarját, tejfölösben csirkét, grillkolbászt, lila- és vöröshagymát, paradicsomot, paprikát, gombát meg krumplit, kis tojást, valamint cukkinit meg padlizsánt.

Hál' istennek mindenkinek ízlett a kaja, úgyhogy jó hangulatban beszélgettünk tovább - néhány "eredeti" vilmos legurítása után - jobbnál jobb borok társaságában (a villányi portugueser készletemet sürgősen pótolnom kell, az utolsó palackig mind elfogyott).

A srácokkal rég találkoztam, ezért különösen jó volt újra látni őket. Míg bent a lányok Pankával játszottak, mi végigbeszéltük a karriert (szörnyű országban élünk, mert a legfelkészültebb és legjobb jogász keres a legrosszabbul bírójelöltként), a családi helyzetet (lánykérésestül-gyermekvállalásostul-telekvásárlásostul), a vallást, a politikát és a zenét. Kellemesen hűvös időben, vidáman üldögéltünk - Tomcsiék a cigaretta-vásárlást tervezték, hogy a lassan közelgő fürdetés után tovább folytathassuk a borozgatást.

Hogy mégis előbb, egy kicsit rossz szájízzel távoztak, arról Virág, - az egyetlen új "tag" - tehet. Fáradt volt, ezért kérte, hogy menjenek. Nem akarom megbántani, de ha új vagyok egy baráti társaságban és többekkel először találkozom, akkor biztos nem várom el, hogy 3 (tulajdonképpen pedig 5) ember hozzám alkalmazkodjon, hanem én veszek erőt magamon, különösen, ha nem az én kocsimmal érkeztünk. Sok jó pontot nem szerzett magának, de nem érdekelte különösebben. Bár Saultól kapott néhány szúrós megjegyzést és Tomcsin is látszott, hogy kényelmetlen számára a helyzet, gyorsan összepakoltak és elmentek. Virág kivételével sajnáltuk, mert jól sikerült az összejövetel.

Lelkesen toltam a bevásárlókocsimat a hipermarketben, amikor valahol az édessüteményeknél végre rájöttem, hogy mi motoszkál a tudatalattimban. Megkívántam egy jófajta chardonnay-t! Van ilyen, velem legalábbis előfordul néha. Szemeztem egy-egy palackkal Feindéktől és Thummerertől, meg eggyel Figulától, aztán eljutottam Villányig: levettem egyet Malatinszkytől és egyet a Vylyan Pincészettől. Nézegettem őket, forgattam és gondolkoztam, hogy vajon melyik lesz az enyém. Belefeledkeztem a válogatásba, mígnem egy ötvenes műmájer, aki szerint az útjában álltam, hangosan odaszólt a negyvenes műnőjének - persze engem végigmérve és nekem címezve a magvas mondandóját:

"Tudod, ugye, hogy a fehérbor nem bor, mert az igazi bor az a piros bor!?"

Rábólintottam: "Igen, a piros az igazi! Ti azt isztok, ugye?"

Elmentek. Nem vettek bort. Én igen. Fehéret, chardonnayt. Pedig kedves műmájer, én is a vöröset szeretem jobban.