King Aranarth

Elhunyt a rendszerváltozást követő első magyar kormány Európa-ügyi és a tudománypolitikáért felelős tárca nélküli, majd művelődési és közoktatási minisztere, későbbi köztársasági elnök, Mádl Ferenc.

 Nyugodjék békében!

Nem tudom elhinni.

Felfogjátok, hogy mit vesztett a világ?

Amíg nyaraltam, nem olvastam újságot, nem néztem TV-t, tudatosan kizártam minden hírt a külvilágról, hogy kikapcsolódjak, feltöltdjek. Vasárnap reggel szembesültem a ténnyel, hogy épp egy hete meghalt a gátőr.

Életem első standing ovation-je neki szólt.

Isten nyugosztalja!

Dennis Hopper nem "csak" játszott benne, de rendezte is a Szelíd motorosokat. Már önmagában ezzel is a filmtörténet részévé lett, de szerepelt még az Apokalipszis most-ban, Hugi egyik favoritjában, a Legjobb (Legnagyobb?) dobás-ban, és az én nagy kedvencemben a Tiszta románcban is, utóbbiban ráadásul övé minden idők legjobb jelenete.

Prosztatarák végzett vele, 74 éves korában.

Meghalt hát még egy félisten.

Egy énekes a heavy metal úttörői közül, aki tagja volt az Elf-nek és a Heaven and Hell-nek, de amiért szeretjük, az a Black Sabbath-ban, a Rainbow-ban és a saját bandába, a Dio-ban betölött szerepe. R.I.P. Ronnie!

Soha nem értettem meg őket, pedig ismerősünk mindenféle szépet és jót mesélt a vadászatról: így a természet, úgy a szelekció, aztán ugye van a túlszaporodás, meg a tápláléklánc.

Hát egy nagy büdös lófaszt: egyszerű, szadista gyilkosok, akik abban lelik örömüket, hogy állatokat ölnek meg. Ki hiszi azt, hogy a vadász, amikor leteríti a szarvast arra gondol, hogy hű, de jó itt a szabad levegőn és ismét milyen nagyszerűen szabályoztam a hímek egyedszámát! Aztán pörkölt, pálinka, mulatozás, bőr a szobába, agancs a falra.

Szerintem perverz egy időtöltés. Hát még amikor a vadász a selejt!

Hogy miért írom? Mert olvasom az indexen, hogy

"A kutya tizenöt-húsz méterre sétált a gazdájától, a vadász - miután kóbor kutyának nézte - egyből kilőtte. A lövés után a kutya még a gazdája lábához tudott kúszni, ott vérzett ki pár perc alatt."

A vadász a felelősségrevonáskor elegánsan elhajtott, adatait nem adta meg, a rendőrök a rendszám alapján találták meg.

"Teljesen jogszerű és szabályszerű volt, amit csináltam".

Kétlem. Ha mégis, akkor ezt a szart is ki kellene ám lőni, csak az egyensúly miatt.

Akinek jelent bármit is az Olimpia, az tudja, hogy kit vesztett ma el a sportvilág.

A koncert közben súgták meg Billnek, hogy tragikus hirtelenséggel meghalt a Fradi nyolcasa, Varga Zoltán. A "Vargazoli". Az intézmény. Az öntörvényű zseni, akinél nem volt ellentmondásosabb egyénisége a magyar labdarúgásnak. Disszidálása, külföldi klubváltásai, állítólagos bundabotránya, hazatérése, edzői munkássága, nyilatkozatai, szakkommentátori szerepe, akcentusa, politikai hovatartozása mind-mind megosztotta az embereket. Egyetlen dologban azonban nem volt vita: hazánk elképesztően gazdag futballtörténelmének egyik legnagyobb tudású játékosa volt.

Az NST blogon olvastam az alábbbi idézetet tőle:

"Átveszed, passzolsz, futsz, adod és kapod… Mindig ugyanaz a játék, mégis mindig más, mert folyton változik benne, és folyton változtat rajta maga az ember, testi ügyessége, értelme és érzelmei szerint. Nagyszerű érzés uralkodni a labdán, meglátni valamit a térben és ráérezni, mennyi minden függ az időtől."

Ott érte a halál, ahová mindig is tartozott. A futballpályán. Nyugodjon békében!

Meghalt a hosszú évek óta önkéntes száműzetésben élő író, egyik kedvenc könyvem szerzője, Jerome David Salinger. Szerencsére Holden Caulfield halhatatlanná tette.

A volt főnököm országos cimborájával régen találkoztam, telefonon dumáltunk néhányszor. A 3 gyerekéről, az én kettőmről, a raftingról, a költözésekről, az osztályvezetői nehézségekről, a régi hülyülésekről.

Vidám, jókedélyű fickó volt, kb. 40. Nemhogy megérteni, felfogni sem tudjuk a történteket. Január elsején Attila felakasztotta magát.

Ma meghalt az Orionos nagypapám.

Bubus, akinek 30 éve én adtam a becenevét a Wartburgja után, aki később műszernek nevezte a Daciáját, aki nagyipari mennyiségben gyártotta a hintaszékeket, akinek hétvégi háza volt a város peremén (egy utcányira onnan, ahol most  lakunk), akivel régen évente Rábaszentandrásra látogattunk, aki bebútorozta a házunkat, aki láthatatlanná metszette a sövényeket, akinek törött volt a kisujja, akitől Panka Mikulást és Bernie-kutyát kapott, akinek csak Feri nevű barátai voltak,  akinek rendre be kellett állítanom a csatornákat a tévéjén, aki túrós csuszát készített nekem, akinek mindig volt egy-egy nehezen érthető története vagy mondása, aki gerléket és galambokat édesgetett magához a magány ellen, akinek majdnem mindig nevetett a szeme. A dédi, akit Panka pár hete "meggyógyított a puszijaival".

Bubus 85 évet élt. Ma eljött a perc, amit megváltásként várt minden tiszta pillanatában. Jönnek sorra az emlékek, és csak sírok... Nyugodj békében, nagypapa!

Ma meghalt a vonatos nagypapám.

Onas, aki apuval először vitt ki focimeccsre, aki a nyaralóban, a tikkasztó hőségben is melegítőben ült a TV előtt az elmaradhatatlan légycsapójával, aki a pesti lakásában az ingére is selyemköntöst vett fel.

Onas 94 évet élt. A lelke egy kicsit kevesebbet. Isten Veled, nagypapa!

Elment hát ő is.

Lester William Polfuss, ismertebb nevén Les Paul. Az elektromos gitár feltalálója és megalkotója. Neki köszönheti a világ a hangszert, ami forradalmasította a rock 'n' rollt és meghódította a világot.

Ma egy kicsit máshogy szól Chuck Berry, Jimmy Page, Jeff Beck, Alvin Lee, Keith Richards, Gary Moore, Carlos Santana, Eddie Van Halen, Eric Johnson, B.B.King, Mark Knopfler, Jack Bruce, Angus Young, Joe Perry, Eric Clapton, Slash, Bob Dylan, The Edge, Tony Iommi, Kirk Hammet, Billy Gibbons vagy George Thorogood gitárja. Ma valahogy tompább minden, ami gitár...

"Jobb lenne élni, ámde túl a fák már
Arany kezükkel intenek nekem."

 Meghalt Cseh Tamás.

Meghalt az angol, de talán az egyetemes labdarúgás egyik legszimpatikusabb személyisége, Sir Bobby Robson.

Ma gyászol London, Ipswich, Eindhoven, Lisszabon, Porto, Barcelona és Newcastle. Ma gyászol a futball.

Életemben nem láttam jobb boxmeccset, mint Arturo "Thunder" Gatti és "Irish" Micky Ward 2002-es csatáját (amit amúgy az évszázad 10 legjobb mérkőzése közé szavazott a szakma).

Egyikőjük sem kutyaütő: mindketten világbajnokok, nagy győzelmekkel, Wardról most készül életrajzi film, szóval nem akárkik - mégis összeforrt a nevük. Háromszor találkoztak és mindhárom ütközetük parádésra sikerült. A nevezetes "Kilencedik menet" pedig maga a csoda: a 180 másodperc alatt 143 nagy ütést eresztettek meg, ebből 102 talált... Ritkán látható adok-kapok, óriási ütések és szinte semmi védekezés. Hol Gattit verte az ír, hol fordítva - de nem volt megállás egy pillanatra sem. Záporoztak a hatalmas egyenesek, felütések, horgok, de csak mentek előre és beírták magukat a boksz históriáskönyvének legszebb es legfelemelőbb oldalaira.

Egyik meccsükön Gatti, (aki a riporter Gundel Takács - egyébként helytálló - elemzése szerint az egyik menet végén minden ütést a fejével hárított) hatalmas pofonokat osztott ki, pedig a jobb keze a 4. menetben eltört... Miért írom ezt most le?

Mert mai szomorú hír, hogy Arturo Gattit holtan találták egy brazil apartmanban. Hogy milyen sportembert vesztettünk el? Nézzétek csak!

Nyugodj békében, Thunder!

Betegségeivel, műtéteivel, botrányaival együtt...

... Ő volt a '80-as évek és a popzene királya.

De Jacko szíve ma hajnalban megállt.

Hiába, az emberek nem ijedtek meg eléggé a kergemarha-kórtól, a láb- és körömfájástól, a francia atomrobbantások miatt foszforeszkáló, szőrös tonhalaktól, a madárinfluenzától, ezért a gyógyszergyártók előhozakodtak a sertésinfluenzával. (Vagy a szárnyastenyésztők, vagy a marhapásztorok, vagy a hal-lobbi, vagy a Vegetáriánus Terror az Egészséges Jövőért Forradalmi Csoport tagjai, vagy bárki, aki poénnak tartja.)

Az elmúlt hónapban a Mexikóból útjára indult röfitüszi (plagizáltam hillabytól) világszerte eddig 39 országban jelent meg. 8480 esetben diagnosztizálták a fertőzést és összesen 74-en haltak meg a járványban: Mexikóban 66-an, az Egyesült Államokban hatan, Kanadában és Costa Ricában egy-egy ember. És?

A KSH adatai szerint 2001-ben az összes halálozás egyharmadát, vagyis 11 millió ember halálát különböző fertőző betegségek okozták a világban. Azt hiszem, hogy a TV-ben hallottam, hogy Magyarországon évente 1800 ember hal meg influenzában. Napi öt. Sima, egyszerű, hétköznapi influenzában.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) éppen a legmagasabb riasztási fokozatot készül elrendelni. A következő megoldási javaslatuk várhatóan az lesz, hogy legyen kollektíve öngyilkos a Föld teljes lakossága, nehogy kiirtsa az emberiséget a sertésinfluenza.

Nem tudhatom, de két álma biztosan volt a székesfehérvári, de úgy az egész magyar jégkorongsport ikonjának.

Az első a szapporói csodával tavaly vált valóra, mert a magyar válogatott 70 év után feljutott a legjobbak közé. Máig nem tudom könnyek nélkül végignézni a győzelemről készült videót.

A másiktól egyetlen hónap választotta el. Egy hónap múlva korcsolyáztak volna ki a jégre Szlovákia ellen az A csoportos világbajnokságon. Ezért küzdött egy életen át.

Tegnap éjfélkor nagyon kegyetlen volt a sors.

Isten Veled, Csicsó!

Ugyan nem belátható időn belül (mondjuk úgy néhány milliárd év múlva), de a Nap táguló légköre elnyeli majd a Földet. Akkor aztán annyi. Építhettünk mi civilizációkat, feltalálhattuk a számítógépet, használhattunk penicillint, írhattunk verseket, megőrizhettük a Mona Lisát, nevelhettünk gyerekeket, megy minden a lángokba, vagy hova. Elnaplégköriesedünk. Ez még akkor is nagyon lehangoló, ha addigra régen kiirtottuk egymást, feléltük a nyersanyagainkat, vagy felmelegedtünk globálisan.

Rossz ez így. Nem ilyen blogot szeretnék. Nem ilyet, ahol sok a halál. De ha olyan megy el, akit - még ha nem is ismertem személyesen -  kedveltem, akkor meg kell emlékeznem róla. Nem életrajzzal, nem egy dicsőítő himnusszal, csak egy gondolattal, egy képpel.

Sajnálom a vidámságát, a fantáziáját, a humorát, az ötletességét. Talán ezek a verseiben itt maradtak velünk.

Nyugodjék békében!

Meghalt Tunyó. Nem tudok mit írni.

"Nem adom el, a lelkem senkinek,

akinek kell, csak ingyen kapja meg.

De nem az övé, és úgy vigyázzon rá,

mintha életben ő tartaná!"

Ma délelőtt edzés közben rosszul lett és ájultan a kísérőcsónakba zuhant. 40 percen keresztül próbálták meg újraéleszteni a csapattársak és az edzők, sikertelenül. Koló legjobb barátjának, Kozmann Györgynek a karjaiban meghalt.

Nem nyitottad ki a szemed, nem tudtál rámosolyogni a szüleidre, nem játszottál a nővéreddel. 20 napig se voltál velünk, de ma délelőtt Neked zúgott a repülő fehér csíkot húzva az égre és Neked énekelt a feketerigó a temető tölgyfáin.

Isten Veled, kicsi Hunor!