King Aranarth

Nagyon sok vereséget szenvedett a Tottenham Hotspur Juande Ramos vezetésével. Aztán nagysokára, a klub történetének legrosszabb rajtja után végre kirúgták a spanyol edzőt és segédeit. (Utólag derült ki, hogy közvetlenül a váltást megelőzően Ledley King, a válogatott csapatkapitány nyomatékosan felhívta a tulajdonos figyelmét arra, hogy Ramos nem tudja "felrázni" az együttest.) Nem jött új játékos, de a kispadra leült Harry Redknapp: idegenben, vesztett állásból 4:4-es döntetlent játszottunk az ősi rivális Arsenal-lal, legyőztük a Liverpoolt, egy laza négyessel küldtük haza a Dinamo Zagreb-et az UEFA-kupában, most meg a Manchesterben vertük meg a City-t.

Nagy hirtelen úgy játszunk, ahogy mindig is kellett volna. Ez nem az új edző varázslata, hanem a játékosok ébredése. Tervük sikerült: megbuktatták az edzőt, most már futballozhatnak. Csak futbalozzanak!

ui: jó hír még, hogy vissza akarja hozni Jermain Defoe-t a téli átigazolási időszakban!

A Tottenham Hotspur tulajdonosai végre megunták Damien Comolli sportigazgató ámokfutását, valamint a Juande Ramos vezette edzői stáb tehetetlenségét és kirúgták az egész bandát Gustavo Poyet és Marcos Alvarez segédedzőkig bezárólag.

Miért kellett erre eddig várni?

Málta - Magyarország (VB-selejtező) 0:1

Megint nyertünk. Nyerhettünk volna simábban, de ponto(ka)t is veszíthettünk volna. A kommentátor Fülöp az utolsó 10 percben kb. 15 alkalommal mondta, hogy "szerencsére"... A labdazsonglőr gólvágó, Torghelle Sándor feje megint győzelmet ért. Ez jó.

Magyarország - Albánia (VB-selejtező) 2:0.

Mivel Szekszádon voltunk, csak fél szemmel láttam a labdazsonglőr gólvágó, Torghelle Sándor és a megítélésem szerint legjobb magyar labdarúgó, Juhász Roland találatait, és a válogatott győzelmét. Az értékelés így elmarad.

Portsmouth - Tottenham Hotspur (2:0)

Señor Ramos! Por favor, regrese a España!

(Ramos úr, kérem térjen vissza Spanyolországba!)

Ezért kár volt Londonba csábítani a méregdrága Juande Ramost. Eladni Keane-t és Berbatovot, venni 6-7 újabb idegenlégióst, elengedni a fiatal tehetségeket.

És főleg leigazolni Heurelho Gomest. Ugyanazt csinálta, mint a nagy kedvencem, Paul Robinson: bemutatott 5 szédületes bravúrt, majd fogott egy lepkét és kikaptunk.

Tottenham Hotspur - Aston Villa. (1:2) 4 forduló után a csapatnak egyetlen árva pontja van... Az elmúlt 2 évben is tragikusan kezdtük az idényt, de ez rémálom!

Ezért kellett a spanyol miatt felforgatni a csapatot? Akár így is felállhatna a Spurs a tavalyi és az idei keretet vegyítve (és ehhez csak 2 játékost kellett volna megtartani, egyet meg igazolni!):

Robinson - Bale, Woodgate, King (Dawson), Hutton - Bentley, Jenas, Huddlestone (O'Hara), Lennon - Bent, Defoe.

Ne mondja senki, hogy nem lenne szimpatikus az angol bajnokságban egy, - a mostaninál nem gyengébb - angol csapat. Félreértés ne essék, nem Giovanni dos Santos-szal, Pavlychenko-val, Zokorával, Corlukával és Modric-csal van bajom, hanem a másik öt senkiházi légióssal, meg azzal az üzletpolitikával, ami megöli a nemzeti jelleget és magasról tesz a tehetségek kinevelésére (lásd itt).

Svédország - Magyarország (VB selejtező) 2:1.

Jobbak voltunk mint a dánok ellen. Sokkal jobbak. 60 percig a svédeknél is. Nyugodtan, bátran, rövid passzokkal játszottunk, helyzeteink voltak. Aztán mégis kikaptunk. Ez van.

Most éreztem azt, hogy van válogatottunk: mert volt ötlet, volt taktika és volt mersz. A vereség ellenére ez bíztató volt. De tényleg. Csak Gera játsszana már egyszer jól a válogatottban!

Magyarország - Dánia (VB-selejtező) 0:0.

A mérkőzés 90 percének bő összefoglalója következik: Nicklas Bendtner egy szép akció végén kapufát rúgott, Huszti Szabolcs meg ajándéklabdával rohant a dán kapuig, de 6m-ről a kapusba bikázott. Egyébként ötlettelen kiszorítósdi folyt a pályán. 1 pontot se érdemeltek a csapatok.

Ennyit tudunk.

Indul a Serie A. "Az Inter zsinórban a 4. bajnoki címér készül." Tényként igaz, de milyen volt már az első kettő? Csalt 4 csapat: az irányított bíróküldések miatt a Juvét kizárták, a Fiorentinától sok, a Milantól kevés pontot vontak le (kicsit bűnös - nagyon bűnös? Ha csak 3 meccsen csal, akkor még indulhat a BL-ben?). Az Inter pedig? Ők hamisíthattak útlevelet, éves pénzügyi mérleget, lebukhattak az átigazolási pénzek manipulálásával, de ez mind szabad volt. Márhogy nekik. Moratti mire büszke?

Forza Juve, aztán kész.

Még egy kis foci, így a bajnokságok rajtja előtt.

Ha Németország, akkor az a "nemszeretjük" kategória, de van egy kivétel. Ez pedig a Borussia Dortmund. 15 éve, az 1992-1993-as szezonban szerettem meg őket, főként a csatárduó, Stéphane Chapuisat és Flemming Povlsen miatt (a gárdában akkor még csak Rummenigge, Reuter és Klos volt neves játékos). Na meg azért, mert nem azt a rakkolós, ötlettelen német stílust képviselték mint a többi csapat. A Juventus ellen 1993-ban nagyon simán elbukott UEFA-kupa döntő után jöttek azok az igazolások, amik aztán ténylegesen is európai nagycsapattá tették a nemsokára centenáriumát ünneplő BVB-t. A Juvéból Kohler, Möller, R. Kovac, Oliseh, P. Sousa, a brazil J. César, Dedé, Ewerthon, Amoroso, Evanílson. A hazaiak, így Riedle, Kehl, Metzelder, Lehmann, Freund, Herrlich, Frings, Heinrich, Zorc, Sammer, Hässler, Bobic, meg a légiósok: Flavio Conceição, Sosa, Ikpeba, Berger, Rosicky, Collins, Lambert meg Koller. Felsorolni is nehéz, hogy kik kerültek a Westfalenstadion-ba, abba is hagyom. Hol kiöregedett Juve, hol brazil fakó benyomását keltette a klub, de Hitzfeld 1997-ben BL-győzelemre vezette a gárdát, éppen a Juventus ellen.

Aztán a nagy bevárlások más eredményre vezettek mint remélték és - hiába volt (és van) 80.000 néző a szimpla bajnokikon is, - a 2001-es bajnoki cím után, 2003-ban a klub egyszerűen belerokkant a kiadásokba és tönkrement - a totális csőd csak a Baxern München anyagi segítségével volt elkerülhető! A csapatot így is kiárusították és azóta középcsapatként vegetál a Dortmund. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy idén nem peremjátékosnak, hanem első számú vezérnek, irányítónak igazolták le a tényleg tehetséges, de az európai elittől azért messze elmaradó Hajnal Tamást.

Nem tudom, hogy milyen jövő vár az egyéniségek nélküli, egyre németesebb focit játszó együttesre, de legalább Magyarországon több fiatal fog nekik szurkolni. Őket most majd "divatdrukkernek" fogják gúnyolni (ki az, aki nem így kezdte? gyerekként mindenki a győztesnek, vagy a magyar érdekeltségű csapatnak kezd szurkolni!), de ha a felük 5-6 év múlva is kitart a gárda mellett, már megérte.

Szóval, hajrá BVB!

Sok éve már, hogy a Tottenham Hotspur gárdájának drukkolok a Premiership-ben. Jónéhány esztendeje egy nagyon fiatal angol generáció tehetségei bontogatták a szárnyaikat az együttesben. A csapat jól is szerepelt Martin Jol irányításával, egymás után kétszer végzett az 5. helyen. 2005-2006-ban pl. egy durva sportszerűtlenség miatt maradt le a BL-ről. Történt, hogy egy vírusfertőzés (és a 6 beteg játékos hiánya) miatt az utolsó fordulóban halasztást kértünk, de Alan Pardew, a West Ham edzője erről hallani sem akart. Kikaptunk idegenben és az ősi rivális Arsenal szerezte meg a 4. helyet. Megtört a lendület.

Pénz ugyan továbbra is volt az igazolásokra, de valami megváltozott. (Mindig az volt a vesszőparipám, hogy a nemzeti bajnokságokban igenis a hazai játékosok vigyék a prímet, kiegészülve 2-3 idegenlégióssal. Ezt az üdítő kivételt jelentette a Spurs.) Mára egyiptomi, francia, mexikói, dél-koreai, brazil, horvát, elefántcsontparti, kanadai és skót légiósok alkotják a csapatot, míg távozott Murphy, Carrick, Defoe, Davis, Routledge, most pedig Paul Robinson is. 3 légióssal, a szupertehetség Modric-csal, a londoni ikon Keane-nel és a gólgyáros Berbatovval nincs gond, ők egyértelmű erősségei a klubnak (utóbbi kettő valószínűleg el is igazol), de a többiek...

Hiába maradt itt King, Woodgate, Dawson, Gardner, Jenas, Huddlestone, Lennon és Bent (vagyis 4 kezdő és 4 csere), ez a csapat már nem ugyanaz, mint amit anno megszerettem.

Nem jó az irány, de akkor is hajrá, Spurs!

Németország - Spanyolország. (0:1) A meccs végére kiderült: teljesen mindegy hogy ki játszik a spanyol válogatottal, alárendelt szerepre van kárhoztatva. Olyan tökéletesen felépített gárda lett a Selección, olyan kombinatív, látványos focit játszik, amire az Eb-n nem volt ellenszer. Már a középpálya megszűri az ellenfél támadásait, a védelemnek és Casillasnak alig akad dolga - egy-egy felívelést kell lekezelni, mert a földön nem lehet eljutni a spanyol kapuig. A legtöbb kapuralövés, a legtöbb kaput eltaláló lövés, a legtöbb gól - mind a Selección nevéhez fűződik. Egyetlen csapat, az olasz úszta meg verés nélkül, de ők is csak szerencsével vergődtek el a büntetőkig. A németeknek sem volt esélye. Volt 2 helyzetecskéjük (egy eladott labdát Klose nem tudott kapra lőni és egy távoli lövés az oldalhálóba). Ennyi. A spanyolok már a felezővonalnál labdát szereztek, amiből villámgyorsan értek fel a tizanhatosra - a helyzeteik jelentős részét azonban elszórakozták. 5-6 ziccert rontottak. Belefért, mert a "törpék" kimagaslottak a mezőnyből és nem csak átvitt értelemben - Torres (186) pl. kettőből kétszer fejelte le a langaléta Mertesackert (198).

Nagyon jó, hogy a szép, letámadásra épülő, sok passzos támadófoci diadalmaskodott, mert a jövőben talán ez fogja meghatározni a labdarúgást - és nem a német erő, nem az olasz Catenaccio, nem a görög 9-1-es alapfelállás.

Szép befejezése volt ez az EB-nek.

Európa-bajnok: SPANYOLORSZÁG.

Oroszország - Spanyolország. (0:3) Arsavinról és a Szbornajáról áradozott Európa. Meg egy kicsit én is. Aztán úgy verték meg őket a spanyolok, ahogy egy ificsapatot. Nagyon simán, nagyon könnyedén. Xavi egy isten. Amennyit fut, passzol, ahogy mozgatja az egész Selecciónt, az bámulatra méltó. Tulajdonképpen az egész spanyol középpálya bámulatra méltó. Az oroszoknak esélyük sem volt, egyetlen lövésük találta el Casillas kapuját, a 89. percben. Egyszerű kivégzést láthattunk.

Németország - Törökország. (3:2) Drága magyar barátaim! Recber vagyok, Rüstü Recber, a Legnagyobb Török Kapus, Aki Valaha Élt A Földön. A csatáraim eltolták. Tartalékos csapatom mészárolta a germán hordát, Allah és Lehmann segítségével könnyedén vezetést is szereztünk, de ez a Basti gyerek egyenlített. Nem baj, mondtam, majd 2:2-nél hosszabbítunk, hogy az utolsó percekben megtörjük a németeket is. Ahogy szoktam: kikacsintottam Terimre, alászaladtam egy előreívelésnek, Klose meg gólt fejelt. Sínen voltunk, mert alig volt hátra 10 perc, nekünk meg csak 1 gól kellett. Ez rutin, de Semih testvér még túl fiatal és kapkod. Sabri felbőrözte a hülyegyerek-fejű Lahmot, beadott, Lehmann letérdelt, várt, de nem a labda, hanem Semih lába jött. 2:2 - örült minden testvérem, de én tudtam, hogy baj lesz: ez túl gyors volt. Korai az öröm, oda a koncentráció. A fene nagy lelkesedés miatt néger féltestvéremnek, a Kazimnak leragadt a lába és Lahm rúgott mellőle egy olyan nagy gólt, hogy a telihold se fogta volna, nemhogy a fél. Letörtem, barátaim, higgyétek el! Pedig már rég elterveztem, hogyan védem ki Podolski tizenegyesét az utolsó párban...

Spanyolország - Olaszország. (0:0, tizenegyesekkel: 4:2). Az első gond, hogy az olaszok alsó-középkategóriás Fiat Bravojának a legerősebb sportmodellje 150 lóerős, szemben a spanyol Seat León 180 lovával. A digók továbbá azt hitték, hogy Irak háborút indított ellenük, úgyhogy bunkervédekezést alkalmaztak. Ezt mondjuk egész jól csinálták, bár sokat ront az összképen, hogy a meccsen háromszor is majdnem eljutottak a Selección kapujáig... A spanyolok se vitték túlzásba, de legalább lődöztek. Izgalmat keltett még, hogy Camoranesinek kinőtt a szakálla, de csak kicsit. A spanyol továbbjutás a visszafogott teljesítményük ellenére is igazásgos. Az azúrkékek csalták a focit, ráadásul Donadoni is egy pöcs.

ui: Arsavint Marchenának kell lerúgnia.

Hollandia - Oroszország. (1:1, hosszabbítás után 1:3) Arsavin tényleg nagyon tud. Nem olyan jó mint Zidane vagy Maradona, de a csapatára gyakorolt hatása ugyanaz. Az egész orosz válogatott más dimenzióban játszik vele. Taktikailag vele is tökéletesek, de gyorsabbak, ötletesebbek, és kicsattannak az önbizalomtól. Materrazzinak már a legelején le kell majd rúgnia (megoldja, ne féljetek!). A hollandok ellenben elvesztették a fonalat. Lekopírozták az elmúlt 10-12 év spanyol teljesítményét - oktatnak a csoportmeccseken, hogy aztán amint lehet, kiessenek. Ez sajnos nem zárja ki, hogy a spanyolok is spanyolok maradjanak.

Horvátország - Törökország. (0:0, hosszabbítás után 1:1, tizenegyesekkel 2:4) Szevasztok magyar barátaim, a nevem Recber. Rüstü Recber. A féleszű török testvéremet, Volkan-t eltiltották két meccsre, mert nekiment a cseh gólemnek. Jól tette, így most én védek. Végre van egy karizmatikus kapusa a csapatnak! Győztünk már 0:1-ről 10 perc alatt, utána 0:2-ről 5 perc alatt,  de ez mind smafu, ennél többre vagyunk képesek! Viszont hiába telnek-múlnak a percek, semmi bravúrt nem kell bemutatnom. Hiába szállnak gyönyörű ívben a kirúgásaim és lépkedek peckesen, félek, hogy a döntőre visszakerül a Demirel gyerek... 2-3 beadást lehúzok, öklözök párat. Ez kevés lesz, pedig zseniális vagyok. Jöhetnének már a horvátok, de semmi! Szólok Asikéknak, hogy ne védekezzenek olyan szorosan, mert védeni akarok az elődöntőben is. Nem hallgatnak rám. Hogy leszek így én a hős? Végre! Gökhan testvérem jól felrúgja a Petricet, 25-ről rúghatnak. Hú basszus, Srna jól megküldte! Szögletre tenyereltem, éltetnek a lelátón, de fáj a derekam, alig bírok felállni! Mást kell kitalálni, mert ilyen repkedésekhez azért öreg vagyok. Megvan, micsoda ötlet! Kikacsintok Terim mesterre, de nem érti mit akarok. 3 perc van hátra a hosszabbításból, amikor megkérdezem Semih-et, mikor tudna lőni egy gólt, azt mondja bármikor. Akkor jó. Finoman kipaskolok oldalra egy beadást, lassan utánafutok, de Modric - Allahnak hála - megelőz, visszaíveli Klasnic fejére. Ugrok egy kicsit, mellécsapok a labdának, gól! Vezetnek és van hátra 1 perc! Hős leszek, már biztos! Szólok Semih-nek, hogy most már kapura lőhet. Rendes gyerek, 15-ről beveri. Mondjuk 20mp-cel elsiette, úgyhogy az öltözőben majd leszidom. Megint Terimre kacsintok, majd rámutatok a szerencsétlen horvátokra: nekik annyi. Most már tuti hős leszek! Jöhetnek a büntetők, és a hőssé válás. Elintéztem. Ezek a horvátok teljesen összeomlottak. Jön Modric melléveri, pedig jó irányba ugrottam. Basszus, nem akarja hogy hős legyek! Arda testvérem belövi. Nana, még a végén ő lesz a hős! Srna-t hagyom, hadd rúgjon gólt, nehogy gyorsan vége legyen, mert nem lesz időm hőssé válni! Semih következik. Ezt is belövi, mint a végén - meghoztam a kedvét...  Rendben, akkor Rakiticét megfogom és hős leszek. Mellélövi. Ez nem normális. Jön a Hamit: gól. OK, kiszámoltam! Most leszek hős. Petric megnézi a bal kapufát, rábikázza, kivédem. Csíracsávó, hős lettem!

Nyakamban a csapat, tombol Törökország. Rákacsintok Terimre. Elküld az anyámba. Hiába, ő is öregszik...

Portugália - Németország. (2:3) A portugál játékosok tudták, hogy simán nyernek, mert ők kurva jók. A portugál szurkolók is tudták, hogy simán nyernek, mert ők kurva jók. Mindenki mindent tudott. Scolari is nagyon tudta mit csinál amikor pihentette kulcsjátékosait az utolsó csoportmeccsen... Hülyeséget. A 10. percben már ő is sejthette. Kb. úgy pörgött a csapata mint gyomorbeteg csöves az ingyenkonyhán. Nem készültek fel a német pontrúgásokra, nem mozgott együtt a csapat, nem dolgoztak ki helyzeteket, Cé meg nem csinált semmit. Egyszerűen kiestek a ritmusból, pedig ők tudták, hogy kurva jók! A németek azt tudták, hogy ők nem kurva jók, de küzdöttek, tisztelték az ellenfelüket, felkészültek taktikailag és a tudásuk legjavát adták. Ezért simán behúzták a meccset. Én nem szeretem őket, de teljesen megérdemelten verték meg a nagyarcúakat.

Görögország - Spanyolország. (1:2) Számalmas, hogy a címvédő pont nélkül kullog haza, hogy a spanyol B csapat is legyőzi, hogy nem vezetnek épkézláb támadást. Talán még a lengyelek is jobbak náluk. Nincs helyük a futball elitjében, mert ölik a focit. A Selección meg hozza a formáját, a csopormeccseken sziporkázik, aztán az első adandó alkalommal kiesik. Fogadjatok nyugodtan a digókra, szegény spanyol barátaim pár nap múlva szomorúan utaznak haza.

Oroszország - Svédország. (2:0) Lehetett volna hat is az a kettő. Arsavin visszatértével megjött az önbizalom, az ötlet és a gyorsaság is. Mostantól számolni kell a ruszkikkal. A svédek komoly hasonlóságot mutatnak egy nullával. Elöl a tahó még rendben van, de mögötte a nagy homály.

Franciaország - Olaszország. (0:2) Hát, vége. A gallok nagy generációjának utolsó mohikánjai aktív részesei lettek egy újabb csúfos bukásnak. Emlékeztek még? Barthez - Thuram, Desailly, Blanc, Lizarazu - Petit, Deschamps (később Vieira és Makelele) - Pires, Zidane - Henry, Trezeguet. Na ez az a csapat, amiért megszerettem a franciákat - egyéni képességekben is a mostani csapat előtt járt, de taktikailag és elszántságban is mérföldekkel megelőzte a jelenlegi társaságot. Arról ne is beszéljünk, hogy milyen virtuóz játékra voltak képesek... Ma viszont az olaszok úgy kopasztották meg a gall kakast, hogy az még hagyta is. A törökök küzdöttek a győzelemért, a franciák beletörődtek a vereségbe. Az azúrkékek köszönték szépen és éltek a lehetőséggel, amit Domenech nyújtott nekik hibás döntéseivel: a balhátvéd Abidal kezdett középen, a kiállítás (és az értékesített büntető) után pedig irányító nélkül, továbbra is 6 védekező játékossal próbált meg (?) fordítani ez a balfék. Nagyon sima meccs volt, pedig az olaszok nem is sziporkáztak, egyszerűen csak megbízhatóan, taktikusan játszottak.

Hollandia - Románia. (2:0) Ha már bekezdtek, miért állnának le? A holland fakó leverte a románokat is. Ennyi, semmi több.

Ausztria - Németország. (0:1) A németek kiizzadták. Nagy nehezen, de kiizzadták. Elsült a malacfejű jobb lába - majd szétesett a kapu. A francba! Szegény apám így avatta az LCD tévéjét. Német győzelemmel. Remélem megnézett előtte egy jó kis híradót!

Lengyelország - Horvátország. (0:1) A horvát tarcsi nem lazsálta le annyira az utolsó, számára tét nélküli találkozót, mint a portugál B-csapat. Bilic nem olyan okos mint Scolari. Vagy a horvátok alázatosabbak mint a portugálok. Vagy a harci kedvük nagyobb. Vagy tök mindegy mi, de ők sportszerűek voltak és nem adtak lehetőséget a számolgatásra - minden meccsen győzni akartak, és minden meccsen győztek. A lengyelek legközelebb ne jussanak ki világversenyre, mert szarok. Egy-egy távoli lövésük zavarta a kémműholdakat. De komolyan! Kína még petíciót is benyújtott.

Svájc - Portugália. (2:0) A tartalékos portugálok olyan jól spóroltak az erejükkel, hogy a lelkes házigazdák simán lenyomták őket... Ezt nem teszik ki az ablakba, ráadásul ha még a ritmusból is kiestek, akkor megszívhatják a negyeddöntőben. Persze Scolari okos, tudja mit csinál. Vagy nem.

Törökország - Csehország. (3:2) Na végre valami! A holland mészárlások után ismét labdarúgás, de most nem gyalázza csúnyán az egyik csapat a másikat, hanem egyszerre kettő játszik jól! Ilyen még nem volt az EB-n! A csehek mennek kettővel, de túlságosan is visszaállnak, már 5 védővel játszanak, ráadásul egyre idegesebbek, Baros a kispadon is sárgát kap. A 87. percben aztán el is szúrják: török beadás, Cech kijön, nyújtózik, leszedi, de kiejti, mire megfordul, Nihat már bekotorta. A csehek összetörnek, de az igazi sokk a 90.percben üt be: Nihat rúg egy nagyot is - egy nagyon nagyot. Ha már eddig nem csinált semmit a tornán... Volkan még fellöki Kollergólemet egy pirosért cserébe - sok esze van, most kihagyja a negyeddöntőt. Ujfalusy rezzenéstelen arccal siet az öltözőbe, Cech és Rozenhal bambán néz maga elé, látni se akarják, ahogy a törökök tombolnak.

Svédország - Spanyolország. (1:2) Nem láttam, mert útban voltam Alsóörsre. De örülök, hogy így alakult.

Görögország - Oroszország. (0:1) Nem láttam, mert Alsóörsön voltam. De örülök, hogy így alakult.

Olaszország - Románia. (1:1) Az olaszok megint gyengék voltak. Elfogyni látszanak az egyéniségeik és a csapat sem működik csapatként. Legalább megint szidhatják a bírót egy kicsit, (a meg nem adott góljuk és egy kamu - igaz kihagyott - román 11-es miatt) hogy legyen mire fogni. Marad az ima és a győzelmi kényszer a világbajnoki ezüstérmes ellen. A románok viszont sokkal jobban játszottak mint a franciák ellen. Még támadtak is! Ha Hollandia a két nagyágyú kiejtése céljából megkegyelmez nekik (amúgy nem hiszem), akkor továbbjutnak az Oranje mellett!

Hollandia - Franciaország. (4:1) Húbazmeg2! A hollandok megint oktattak, de micsoda játékkal! Van Basten nagyon tud valamit, mert a csapata HETET rúgott a 2006-os VB-döntő résztvevőinek... Elképesztően kombinatív, gyors, mégis labdabiztos támadásvezetéssel, és - jóslatom ellenére - egész stabil védekezéssel. Ráadásul nem gizdákat aláztak, hanem a legkeményebb ellenfeleiket. Brutális. Henry-ék viszont... Furcsa, na! Ma nem is játszottak rosszul, támadtak, volt egy rakás helyzetük, nem kaptak meg egy teljesen egyértelmű büntetőt, de akkor is kaptak egy sima négyest! Marad az ima és a győzemi kényszer a világbajnok ellen.

ui.: Donadomenech, ebből baj lesz. És munkanélküli segély.

Horvátország - Németország. (2:1) Igeeeeeen! A horvátok nem hagyták azt, amit a lengyelek hagytak: megfojtották a német akciókat, így azok helyzetet se nagyon tudtak kialakítani - a góljuk csak szépségtapasz volt. Amúgy Lehmann egy vicc. A horvátok sokadszor is bebizonyították, hogy csak jó csapat ellen képesek 90 percig koncentrálni, de akkor zúznak.

Ausztria - Lengyelország. (1:1) Videóbíró kellene... A lengyelek őrjöngtek a meccs végén, hogy büntetőből egyenlítettek az osztrákok, holott lesgóllal szereztek vezetést. A sógorok végigtámadták a meccset, az elején ziccereket rontottak, vagyis meglepően szépen, gyorsan és támadó szellemben játszottak. Az eredmény? A remény! Ha ütik a németeket, valószínűleg továbbmennek. Ez persze elméleti matematika, mert a gyakorlatban kapnak egy sima négyest. A lengyelek pedig? Nagyon-nagyon semmilyenek.