A MüPA termei gyönyörűek, akusztikájuk csodálatos, de egyvalamitől elmaradnak: ez pedig az ausztrál zseni gitártudása. Emberek! Az egyszerűen nem normális, ahogy ez a faszi játszik! Folyamatosan kerestem a 2. és a 3. zenészt a színpadon, mert nem hittem el, hogy egyetlen gitárral ilyen hangorgiát lehet kelteni!

Emmanuell egy végtelenül vidám, közvetlen pasi, aki tényleg szórakoztat, miközben ő maga is jól szórakozik. Vasárnap elmesélt 2-3 vicces történetet, megemlékezett jó barátjáról és mentoráról, a nemrég elhunyt Les Paul-ról, és adott egy fergetes gitár-show-t. Úgy, hogy a - pénteki Gary Moore koncerttel semben - benne volt a szíve is.

A koncert hosszúra nyúlt, nem kilenckor kellett volna kezdeni, mert így a végére lanyhult a figyelem, de amit a gitárjaival művelt, arra nincsenek szavak: volt, hogy egyszerre dobolt rajta, kaparta az oldalát, adta a basszust és mellette még pengette is (néha a nyakán). Olyan komplett és szép hangzást produkált egymagában, mint egy kisebb zenekar. Az ember el se hiszi, hogy egyetlen percet sem járt gitárórákra, mindent maga tanult meg.

Jobb volt, mint a 2007-es gitárfesztiválon, pedig ott is nagyon kitett magáért.