Panka ma vacsora után nem akart elaludni. Kijött hozzám a nappaliba és jó 20 percig játszottunk. Ugrált, boholytalanított, kiabált, gyöngyöket pakolt, újságokat lapozgatott, belehuppant az ölembe, ráült a combomra, rajzolt, elterült a nálánál kétszer nagyobb plüsskutyáján, rángatta a pólómat, még kergetőztünk is.
Aztán nemes egyszerűséggel adott egy jóéjtpuszit az arcomra, "pápá"-t intett, bement Móniért a hálóba, aki átvitte a gyerekszobába és lefektette. Most édesdeden alszik.
Olyan jó érzés volt, hogy velem akart lenni!
Ti mondtátok