Hosszú idő után megint kirándultunk. Csákváron az Eszterházy-kastélyt látogattuk meg.
Jelenleg kórházként működik, vagyis nem régiségekkel, hanem ágyakkal és betegekkel van tele az épület. Külső felújtásával kis jóindulattal kb. 30%-ban végeztek, de a kertje, ahol egy fa tövében meg is ebédelünk, a maga egyszerűségében is gyönyörű volt.
Pankának az avar és egy kivágott fa tetszett a legjobban.
Hazafelé útba ejtettük Velencét, ahol készítettem néhány fotót a naplementéről.
Rossz ez így. Nem ilyen blogot szeretnék. Nem ilyet, ahol sok a halál. De ha olyan megy el, akit - még ha nem is ismertem személyesen - kedveltem, akkor meg kell emlékeznem róla. Nem életrajzzal, nem egy dicsőítő himnusszal, csak egy gondolattal, egy képpel.
Sajnálom a vidámságát, a fantáziáját, a humorát, az ötletességét. Talán ezek a verseiben itt maradtak velünk.
Nyugodjék békében!
Először nem akartam írni róla, mert lassan én is belefásulok a kormány és az SZDSZ ámokfutásába, de mégis. Megint, újra, sokadszor. Miközben megszorítanak, hitelből működtetik az országot, 24 milliárdot azért kifizetnek - digitális táblákra.
A digitális tábla jó találmány. Hasznos is, meg szép is és tök modern. Ennek megfelelően sajnos piszok drága is. Magyar Bálint figyelme azonban olyan, mint a modern hulladékgyűjtés. Szelektív. Az ár nem jut el a tudatáig (csak a zsebéig?).
A gazdasági válságra (és nem önmaga dilettantizmusára) hivatkozva a kormány - maradjunk az oktatás területén - befagyasztja a béreket, elveszi a 13. havi fizetést, összevonja az iskolákat, tanárokat kényszerít az utcára, de 24 milliárdból digitális táblákat szereltet az intézményekbe.
Nincs sorrend? Előbb talán újítsuk fel az iskolát: szigeteljünk és cseréljük ki a nyílászárókat, hogy ne az utcát fűtsük; irtsuk ki a penészt; javítsuk ki a tetőt, erősítsük meg a beázott, omladozó falakat. Teremtsünk nyugodt feltételeket a tanuláshoz. Fizessük rendesen a tanárokat, a konyhásnénit, a gondnokot. Ezek után lehet digitális táblát és kakaóbiztos számítógépet vásárolni.
De nem. Nálunk a modernizálás egy magasabb szinten kezdődik. Mert gyökerek. Mint Horváth Ágnes a széfjeivel, vagy azok, akik nem fizetik a gázszámlát, de a 2 méteres nappalijukban 52 colos plazmatévén nézik a Mónika show-t.
Talán álmomban láttam először a képet, nem tudom, de mostanában egyre többször villan be, ahogy egy tavaszi délutánon Panka egy helyes kis farmerban, rózsaszín, virágmintás felsőben, mosolyogva, de leszegett fejjel, vidáman szalad felém a járdán.
Az MSZP-SZDSZ vezette Fővárosi Önkormányzat ma elfogadta azt a javaslatot, hogy (persze zsíros sikerdíjért/jutalékért dolgozó tanácsadó cégek segítségével) előkészítsék a Fővárosi Gázművek privatizációját. A szerződést a jövő évben írnák alá, 2010-ben pedig beleszórnák a remélt 100 milliárdot a 4-es metró alagútjába.
Már azon sem lepődünk meg, hogy az MDF is támogatta a magánosítást.
A mérleg nyelve csontig benyalt.
Ma választanom kellett. Szeretnék-e ellenszolgáltatás fejében reklámot tenni a blogomra, vagy nem. Ha a második lehetőség mellé teszem le a voksomat, akkor nem kerülhetek ki az index.hu címoldalára. Erre mindeddig egyetlen alkalommal volt példa (ezzel a remekbe szabott poszttal), úgyhogy talán nem vesztek sokat...
Meg aztán, ezt a blogot a saját örömömre írom: csak nem fogok elkurvulni!
Miközben a Tottenham Hotspur tartalékos csapata most éppen a Liverpool B-t veri (jelenleg 4:1, bocs, már 4:2 - lassan gépelnék?) a Carling Cup-ban, azt olvasom a hírszerzőn, hogy a BKV idén áprilisban (!) eladta a nemrégiben súlyos százmilliókért felújított Stadionok metrómegálló feletti irodaházat. Hogy ez miért csak most derült ki hagyjuk, de azon azért gondolkozzunk el, hogy amennyiben a helyére tényleg bevásárlóközpontot fog építeni az új tulajdonos, akkor ott az építkezés miatt valószínűleg leáll a metróforgalom. Igen, a Volán végállomásnál, a Hungária körútnál, a Puskás Ferenc Stadionnál, a Papp László Budapest Sportarénánál. Mekkora káosz lesz ott?
A BKV ismét bebizonyította, hogy a lopáson túl nem érdekli semmmi, különösen nem a városi közlekedés biztosítása.
Azért hadd jegyezzem meg azt is, hogy a Fővárosi Önkormányzat szociálliberális hordája - mivel más már nem maradt - most a Fővárosi Gázművek privatizációját sürgeti. De nyugodjunk meg, mert azt mondták, hogy a magánosítástól nem fog nőni a gáz ára...
Úúúú, de fejberúgták Gomest. Csere lesz. Vissza kell vásárolni Robinsont.
Meghalt Tunyó. Nem tudok mit írni.
"Nem adom el, a lelkem senkinek,
akinek kell, csak ingyen kapja meg.
De nem az övé, és úgy vigyázzon rá,
mintha életben ő tartaná!"
Nagyon sok vereséget szenvedett a Tottenham Hotspur Juande Ramos vezetésével. Aztán nagysokára, a klub történetének legrosszabb rajtja után végre kirúgták a spanyol edzőt és segédeit. (Utólag derült ki, hogy közvetlenül a váltást megelőzően Ledley King, a válogatott csapatkapitány nyomatékosan felhívta a tulajdonos figyelmét arra, hogy Ramos nem tudja "felrázni" az együttest.) Nem jött új játékos, de a kispadra leült Harry Redknapp: idegenben, vesztett állásból 4:4-es döntetlent játszottunk az ősi rivális Arsenal-lal, legyőztük a Liverpoolt, egy laza négyessel küldtük haza a Dinamo Zagreb-et az UEFA-kupában, most meg a Manchesterben vertük meg a City-t.
Nagy hirtelen úgy játszunk, ahogy mindig is kellett volna. Ez nem az új edző varázslata, hanem a játékosok ébredése. Tervük sikerült: megbuktatták az edzőt, most már futballozhatnak. Csak futbalozzanak!
ui: jó hír még, hogy vissza akarja hozni Jermain Defoe-t a téli átigazolási időszakban!
"Hamarosan megjelenik az Egri csillagok, A kőszívű ember fiai és Az arany ember átírt, meghúzott változata. A szerkesztő Nógrádi Gábor és a szerző Nógrádi Gergely indoklása szerint a tanulók ma már nem értik az archaikus nyelvezetet, Gárdonyi műve pedig „rosszul van megírva.”
Hát értsék! Ezért van az iskola, ezért vannak a tanárok. Hogy a tanulók ne csak a történetet olvassák ki egy regényből, hanem érezzék a nyelviséget, a szellemet is! Hogy a diák megtanulja: egy nyelv a saját múltjával együtt él, azzal alkot koherens egészet. Az Ómagyar Mária-siralom és a Halotti beszéd is magyar. Azért élünk itt ezer éve, mert egy a nyelvünk. Mert a Kárpátalján, a Hargitán, a Vajdaságban és a Felvidéken még mindig magyar népdalokat énekelnek és mert magyar népmesékkel altatják a gyerekeket. Csak itt, az anyaországban akarják elpusztítani a hagyományainkat, lerombolni az egész kultúránkat.
Így nem megszerettetik az irodalmat a diákokkal, hanem elbutítják őket. Az érték a regényben magában rejlik, nem a tartalomjegyzékében. Nem véletlen, hogy Esterházy Péter nem vállalta az "átírást". A vers sem pusztán a rímtől lesz vers!
Vagy megkurtítsam én Nógrádi Gábor "megbecsült ifjúsági író, fáradhatatlan forgatókönyvíró" verseit, hogy azt jobban értsék a fiatalok? Leszögezem: e poszt megírásakor elolvastam néhány 1968-1970-es szonettjét és tetszettek. De honnan a bátorság?
Nógrádi Gergely író (pl. a nagysikerű Vau! gyerekkönyv szerzője). Meg szerkesztő, nem is akárhol: Hot magazin, Story magazin, Best magazin, Sztárok magazin, de volt ő már a Gastroyal kreatív igazgatója is. Ő írja át Jókait, Gárdonyit és a magyar nyelv legnagyobb varázslóját, Arany Jánost. Megáll az ember esze!
ui: azt a magyartanárt, aki a "vágott verziót" akarja kötelező olvasmánnyá tenni, pusztán azért, mert nem bír a diákjaival, el kell tanácsolni a pályáról. Ha nem megy magától, egyszerűen ki kell rúgni.
Mert mára nem maradt más, mint a kultúránk. Meg kellene védeni!
Vicces volt. Délelőtt átjött egy barátnőnk a 2 gyerekével (az egyik 2 éves, a másik 4 hónapos), meg a húgom Barnival. Az anyukák lelkesen beszélgettek, röhögcséltek, játszottak a gyerekekkel, akik kergették szerencsétlen macskámat és tesztelték az összes létező játékot - elsősorban persze azokat, amik elviselhetetlen hangot adnak ki. Én tarját sütöttem a frissen vásárolt giga-flekkenünkön. Déltájban megebédeltünk, játszottunk még egy kicsit a gyerekekkel, aztán elmentek a vendégek.
Panka ennek megfelelően marha későn, (11 helyett) 14 óra felé került csak ágyba, igaz akkor 2 órát durmolt - így viszont fürdetés és vacsi után nem akarózott elaludnia. Kihoztuk a nappaliba, hadd fáradjon. Hogy is mondjam: a feleségemmel versenyt ásítoztunk, Panka meg pörgött mint a búgócsigája. De jó terv volt...
Nem lehet szó nélkül elmenni az USA elnökválasztása mellett. Ahogy az várható volt, Barack Obama elsöprő győzelmet aratott, ezzel ő lett az Egysült Államok első színesbőrű elnöke.
Hogy kinek és minek köszönheti a sikert?
Az elemzők kiemelik az új elnök szervezőkészségét, támogatóinak bőkezűségét, a jóléti rendszerváltozás ígéretét, kampánystábjának zsenialitását és nem győzik hangsúlyozni a demokrata pártelnök, Howard Dean szerepét.
Én nem győzöm hangsúlyozni a dilettáns George W. Bush szerepét.
Utánanéztem a KSH honlapján a rendszerváltoztatás utáni időszak legfontosabb gazdasági adatainak. 5 mutató tehát, 4 év tükrében. A kiválasztott évek: 1997., 2001. és 2005., vagyis a Horn-, az Orbán- és a Medgyessy-kormány utolsó, nem választási éve, valamint 2007., a Gyurcsány-kormány legutóbbi éve. Lássuk a puszta számokat:
A GDP növekedés: 4,6%, 4,1%, 4,0% és 1,1%.
A bruttó reálkeresetek alakulása: 3,4%, 8,1%, 5,0% és 0%.
Az infláció: 18,3%, 9,2%, 3,6% és 8,0%. Az inflációt az 1991. évi 35%-ról 14 év alatt sikerült 3,6%-ra csökkenteni úgy, hogy 1995. óta minden évben csökkent (1998. és 2002. között 14,3%-ról 5,3%-ra), azóta viszont megint folyamatosan nő.
A munkanélküliségi ráta: 7,8% ('98-as adat), 5,7%, 7,2% és 7,4%.
Az államadósság mértéke: 61,1% ('98-as adat), 53,6%, 61,0% és 64,5%*.
Mit kell ehhet hozzáfűzni?
Gyurcsány veri a mellét, hogy ő milyen faszályosan megoldotta a hazánkat érintő gazdasági világválság okozta nehézségeket, milyen király megoldás a 20 milliárdos IMF hitelkeret megszerzése.
Nem vagyok közgazdász, de amit mond, az baromságnak tűnik.
Sok gondja van a magyar gazdaságnak, a 2 legnagyobb az alacsony, 1,1%-os gazdasági növekedés, a másik pedig az állam eladósodottsága. Az instabil és kiszolgáltatott Magyarországot ma a kormány csak hitelekből tudja működtetni... Ez önmagában minősíti a szocialistákat, de ez őket persze nem zavarja.
A pénzügyi krízis sokkal nagyobb negatív hatást fejt ki hazánkra, mint a térségben bárhol. Mi a szoci megoldás? Az IMF hitelkeret. A gond az, hogy ezt megint nem a gazdasági növekedés élénkítésére használják fel, hanem a jelenlegi, de jövőre lejáró devizahitelek kiváltására. Vagyis 1, de legfeljebb 2 év alatt az ország feléli a hitelt anélkül, hogy akár egyetlen előremutató intézkedésre is fordítanának, mert csak megszorítanak és hiteleket vesznek fel. A hungarohattyú nagyon gyorsan a pannon puma sorsára jutott...
Ez így nem felelős gazdaságpolitika, csak egyszerű rombolás, a jövő elpusztítása.
Felipe Massa ma világbajnokként haladt át a célvonalon. A brazil közönség extázisban tombolt, a boxban a családja egymás nyakában ünnepelt. Jó 20 másodperccel később Hamilton - 2 kanyarral a vége előtt - megelőzte Timo Glockot és mégis ő örülhetett. Olyat kapott az égtől, amiért a legnagyobbak megdolgoztak. Ő a mindent eldöntő versenyen, abszolút győztes pozícióban többször megcsúszott, az utolsó 3 körben pedig - esőmenő létére - teljesen elvesztette a fonalat. Ahhoz, hogy Glock Toyotája nem bírt ki előtte még 2 kanyart, semmi köze nem volt.
Hamilton tehetséges és gyors, ez vitathatatlan. Ugyanakkor - valószínűleg mert nem járta végig a szamárlétrát - arrogáns, ráadásul sportszerűtlen és idegileg labilis. Mától pedig a Formula-1 történelmének legfiatalabb világbajnoka. Egy kivételesen szerencsés úrifiú, aki - bár majdnem sikerült neki - még egyszer nem tudta az utolsó versenyen elbaltázni. Pedig idén sem érdemelte meg, hogy a csúcsra érjen. Nem alázatos.
Kedves Panka!
Ma egy éve, hogy köztünk vagy. Ma egy éve, hogy először megláttunk Téged, hogy először felsírtál. Ma egy éve, hogy először megfürdettünk, felöltöztettünk, megetettünk, hogy belénk csimpaszkodtál. Hogy édesanyád mellett aludtál piciket szuszogva és hogy a karjaimba fogtalak.
Boldog születésnapot, Hercegnőm!
Apu
Miután nem tudom megemészteni önnön hülyeségemet és rugalmatlanságomat a Johnny Winter koncerttel kapcsolatban, kell keresnem valamit, ami kárpótol és eltereli a figyelmemet a Fehér Tornádóról.
Belelapozok a cirka 4000 albumos lemezgyűjteményembe (nyugi, csak mp3), a válogatásokba, a különlegességekbe, a videókba... Valamit keresek, magam se tudom, hogy mit, mégis megtalálom: Springsteen-koncert Miamiban. A koromsötét színpadon a fénycsóva megvilágítja az amerikai gitáros-énekest, aki rekedt hangján két elég ismert fickót szólít. Először egy vékony, szemüveges pali lép be Love feliratú pólóban, nyakában egy gitárral. Mosolygás, kézfogás, vállveregetés. Ő Dave Stewart. Utána megjelenik egy sapkás csávó, tiszta feketében. Itt is kézfogás, majd Bono, - mert a kortárs könnyűzene egyik legelismertebb és legnagyobb hatású sztárjáról van szó - letérdel, alázatosan fejet hajt a Főnök előtt. Látszik rajta a megilletődöttség - mintha ő a 20 fős, füstös kis kocsmákhoz szokott volna...
Aztán belevágnak: a Because The Night c. számot játsszák el az E Street Band-del. Tömény rockzene, lendület és erő. Bono ének, Springsteen szóló, Stewart szóló, Springsteen ének, Bono ének és hideglelés. Nézzétek csak meg:
Lejátszom vagy ötször, hogy helyreálljon a lelki bé*ke..
*Itt megszólalt a telefonom. A barátom hívott és érdeklődött, hogy milyen volt a Johnny Winter koncert?
Basszus, ezt elszúrtam.
Tegnap sajnáltam, hogy lemaradok róla.
Ma sírni tudnék, amiért lemaradtam róla.
Olvassáok el EOX The Selector beszámolóját és megértitek!
Jézusom, élőben a Johnny Guitar! A rohadt kurva életbe!
Alig fél óra múlva a PeCsa színpadára lép az egyetemes blues-rock egyik legnagyobb (még élő?) alakja, az albínó gitáros: Johnny Winter. Barátaim közül többen saját karikatúrájának tartják a drogoktól és alkoholtól tönkrement fickót és a csalódástól és kiábrándulástól való félelmükben nem mennek ki a koncertre, én azonban a szétesett, élőhalott kinézetű, csontsovány csávóra is kíváncsi vagyok. Vagyis hát, lettem volna.
Úgy alakultak a dolgok, hogy nem látom őt élőben zenélni. Nagyon sokáig bánni fogom, de minden nem sikerülhet.
Azért kár...
A Tottenham Hotspur tulajdonosai végre megunták Damien Comolli sportigazgató ámokfutását, valamint a Juande Ramos vezette edzői stáb tehetetlenségét és kirúgták az egész bandát Gustavo Poyet és Marcos Alvarez segédedzőkig bezárólag.
Miért kellett erre eddig várni?
Írok a sakkról. Hatalmas szakértő vagyok, 8 évesen az általános iskolában sakkszakkörbe jártam, első napomon óriási meglepetésre sötéttel megvertem Höfit, egyetem alatt meg rendszeresen kibiceltem jóbarátommal a Keletiben: két partira még be is ültem 50Ft-os alapon. Hogy is mondjam csak. Szóval nem gazdagodtam meg. Először ugyan nyertem a hírhedt Pali bá' ellen - de ez beetetés lehetett, mert a dupla vagy semmit kb. 25 lépésben elbuktam, de ezt rajtam kívül mindenki más már a 10. lépés után tudta. Szóval eléggé gyors volt...
Az elmúlt években - pár percnyi profi pályafutásom legvégének a kezdete előtt - a nagyvilágban is zajlottak ám az események. Nagy pénz van a sakkban, érdemes volt próbálkoznom, na! Kezdjük ott, hogy 2004-ben Lékó Péter éppenhogy lemaradt Kramnyikkal szemben a világbajnoki címről, pedig győztes játszmája mára a sakktörténelem részét képezi. A vesztesek nem, azok sajnos simák voltak.
Ezt követően 2006-ban jött Veszelin Topalov, aki botrányos körülmények között kapott ki Kramnyiktól (meg is vádolta, hogy a pisiszünetben számítógéppel elemezget). [Kramnyik egyébként az a magas, szemüveges csávó nagyon elégedett arccal, aki szeret támadni és WC-re járni, de párosmeccsen megverte Kaszparovot.] Nem sokkal azután, hogy hivatalosnak ismerték el a végeredményt és kijelentették, hogy semmiféle csalás nem történt, az orosz retyójában mindenféle számítógépes kábelt találtak... Fene tudja, lehet, hogy a budipapír adagolója vagy a szagelszívó volt feltuningolva, de valószínűbb, hogy a bolgárt nem éppen tisztességgel eszközökkel verte meg Vlagyimir barátunk...
Idén Anand ellen ő a kihívó, de esélytelen. Nagyon. Hiába szekundál az orosznak Lékó, Anand hengerel.
Ja, az indiai jövőre az Aquaprofit Nagykanizsa játékosa lesz... Ha már errefelé jár, lehet, hogy leülök vele 50Ft-os alapon. Csak legyen pénze!
A PontFM88.1-en hallottam egy számot, de fogalmam se volt, hogy ki játssza. Szerencsére a honlapon dátum és idő szerint visszakereshetők a dalok, így megismerkedtem a Stereophonics nevű wales-i bandával. Megérte. A szám címe amúgy: Dakota.
Jó. Nagyon-nagyon jó.
Ma újra és újra meghallgattam Manu Chao Rainin' In Paradize c. számát. Azon túl, hogy a nagyon pörgős dalt megspékelte egy marha jó kis gitárszólóval, a dalszöveg is megér egy kis kitérőt:
...
In Palestina, too much hypocricy
This world go crazy, it's no fatality
In Baghdad, it's no democracy
That’s just because, it's a US Country
...
Szerető Szabolcs a mai Magyar Nemzetben Alázás címmel ír Fico néhány nappal ezelőtti megnyilvánulásáról, miszerint Magyarország az elmúlt időszakban mindent elkúrt. Ezt a remek szófordulatot Gyurcsánytól vette át a szélsőséges szlovák, de nagyot téved.
Magyarország nem hibázott. Magyarország ugyanis a magyar emberek hazája. Azoké, akik itthon dolgoznak, tanulnak, akik itt öregedtek meg és most a nyugdíjukat várják, vagy akik az érettségire készülnek. Magyarország mi vagyunk: a köztisztvielők, a munkásemberek, a tanárok, a diákok, az orvosok és a csecsemők, a kalauzok és a bányászok, a nyugdíjasok és a vállalkozók.
Mi nem hibáztunk. Tettük a dolgunkat ugyanúgy mint 8 éve. Akkor minden erőfeszítésnek volt eredménye, mert volt egy felelős kormányunk. Most nincs és ezért ki vagyunk szolgáltatva a világnak, az euro árfolyamának, a bankok kényének-kedvének. Nacionalista senkiháziak röhöghetnek rajtunk, pedig legalább annyi veríték van a mindennapjainkban, mint a polgári kormányzat idején.
Nem mi hibáztunk, hanem a dilettáns szociálliberális kormányok, akik néhány év alatt csődközeli állapotba juttattak egy prosperáló országot, akik milliókat taszítottak szegénységbe és letargiába.
Fico tévedett. Nem egy nép és nem egy ország a hibás.
Tegnap este néztem/nézegettem a Megasztár IV-et miközben neteztem. Mit láttam? Hogy a tehetség sokadlagos szempont.
Az SZDSZ végre valahára megszűnhet létezni, célja beteljesült: hazánk ugyanis a totális esélyegyenlőség állapotába érkezett! Volt egy sanzont éneklő, meg egy tök pacsirta roma srác, nehogy magyarkodással lehessen vádolni az adót. Volt egy csinos félnéger csaj, meg egy kínai általános iskolás kislány, elvégre a kb. 2000 hivatalos útlevéllel már több százezren jöttek be. Volt még 2 divatos nyalka legény (buzi) széteső női mozgással és erőtlen hanggal, egy hazánkba szakadt amerikai "vagánycsávó", valamint egy 13 éves kislány (Lüszi), hogy pedofilok is örüljenek. A végére hagytam az üvöltöző srácot, az ő nevét is megjegyeztem: Fekete Dávid (Pákónál mondjuk sokkal jobb). Az egésszel nem lenne baj, ha tudnának énekelni. De nem tudnak.
Sehol egy Tóth Vera, egy Oláh Ibolya, egy Rúzsa Magdi, egy Gáspár Laci, de még egy Bálint Ádám se. Nőies egyenfiúkák a 12-15 éves, sikoltozó sms-barbieknak, csini fekete a kissrácoknak, romák a romáknak, kínai a kínaiaknak. Hogy a fürdőszobában kellett volna maradniuk? Kit érdekel, csak nézzék őket és szavazzanak.
Ez most Megaszar. Magyarország sem kifogyhatatlan a tehetségekből.
Ti mondtátok