5 hete történt, május 8-án. Valamiért elmaradt a poszt: bocs, Peti! Szóval egy Pankáénál bensőségesebb és szebb, gitárral kísért szertartásnak köszönhetően Peti is katolikus lett.
Szentimentál
2010.06.12. 23:39 | king_aranarth | 3 komment
Basszus, ez így már 3. Ennyi blogger adta le az ipart azok közül, akiket a kedvencekből nyitottam meg. Nap mint nap. Spájdernecc és dave_megmondja után most sasika61 is elköszönt.
Hiányozni fog a személyesség. Olvashatom én a "hivatalos blogokat", azok csak cikkek, amik mögött legtöbbször nincs ott az ember.
Én nem mindig a "bölcsességre", a "tudásra", vagy a "tényekre" vagyok kíváncsi, hanem a gondolatokra. Amikor egy segítőkész móri fickó lokálisan (ugye érted, spájder?!) belinkel egy zúzós klipet egy ismeretlen magyar blues zenésztől, vagy verset idéz. Amikor egy fradista gitáros politizál. Amikor egy vidéki tanárember megfogalmazza mindazt, amit ott fent, a magasban is meg kellene hallgatni.
Hát ezért hiányoznak a fenti blogok.
Én írok tovább. Nem érdekel, hogy hányan olvasnak, mert magamnak írok. Éppen azért, mert szentimentális vagyok.
Hine Ma Tov
2010.06.12. 19:28 | king_aranarth | Szólj hozzá!
Gyermekkorom egyik legmeghatározóbb filmélménye a megtörtént eseményeken alapuló "Entebbe" volt. Az alámondásos videó záró képsorainak zenéje annyira megmaradt bennem, hogy rendszeresen azt dúdoltam Pankának, és azt dúdolom Petinek is ringatás közben.
Pár hete csak, de egyre jobban zavart, hogy nem tudtam mi is ez a dal, hát ma utánajártam a neten.
A film az 1977-es Raid On Entebbe. A történet az "Operation Entebbe"-t dolgozza fel: 1976. június 27-én német és palesztin terroristák eltérítettek egy athéni Air France járatot és líbiai tankolást követően az Idi Amin vezette Ugandában, Entebbe repülőterén landoltak. Mivel Izrael soha nem egyezkedik terroristákkal, de közel 250 honfitársát sem hagyhatta kivégezni, egészen kockázatos küldetésre vállalkozott. A július 1-i határidő eljöttével színleg tárgyalásokba bocsátkoztak, de július 3-án túszmentő akcióba kezdtek. Egy 29 fős kommandó több ezer mérföldet repült ellenséges területek felett, ahol július 4-én még a földön megsemmisítette az ugandai légierőt, hogy biztosítsa a menekülési útvonalat, majd kiszabadította a túszokat és haza is vitte őket. Az 53 perces akció során 7 terrorista és 48 afrikai katona mellett mindössze 3 túsz és egy izraeli kommandós vesztette életét a harcban. Utóbbi a jelenlegi miniszterelnök testvére, Yonathan Netanyahu volt.
A dal pedig nem más, mint a jellemzően sabbat alkalmával énekelt (szíriai eredetű) himnusz/ima:
„Hine(y) ma tov u’manayim,
Shevet akh-him gam ya-khad.”
Hát ezt dúdolgatom: "milyen jó és milyen kellemes érzés, ha együtt ülnek a testvérek."
Címkék: zene film én baba
Kezdődik, hát esélylatolgatok
2010.06.10. 23:27 | king_aranarth | 1 komment
Kezdődik, ezért most tökre latolgatom az esélyt, mert egy VB előtt azért hadd latolgassak már! Lássuk csak: van két csapat, ami jobb, mint a többi. A Selección és a Seleção.
Én a (második számú kedvenceimre, a) spanyolokra fogadnék, elvégre a világ legjobb játékosa, a jó formában lévő Xavi Hernandez tömi labdával a csatárokat, sokkal összeszokottabbak és – hangozzék bármilyen szentségtörésként, – hosszabb a kispadjuk mint a braziloknak. Antiszamba-Dunga az egész szezonban kiábrándító Kaká mellé/mögé még csak ki sem vitte Ronaldinhot, aki ha mást nem két biciklicsel között hintene néhány gólpasszt és vigyorogna, ráadásul – ha kiesik – Robinho pótlása sem tűnik megoldottnak, pedig csak 40 kiló. De ettől a csapattól az ember ne várjon sziporkázó játékot, nekik nem ez a céljuk.
Van másik hét csapat, ami a fenti két gárdánál kisebb, de azért jó eséllyel pályázik éremre: kezdem a sort Argentínával, és mindjárt annak leggyengébb pontjával, az isteni Diego Armando Maradonával. Azzal még ő is tisztában van, hogy nem küldhet pályára 6 támadót, éppen ezért érthetetlen Cambiasso mellőzése. Preferálhatja helyette Mascheranot, ízlések és pofonok, de a keretbe sem berakni a világ egyik legjobb védekező középpályását? Különösen annak tudatában nehéz hova rakni ezt a döntést, hogy az elmebeteg „Masche” notórius rugdosódó, ezért garantálható, hogy eltiltás miatt ki kell majd hagynia néhány meccset… Így meg aztán várhatja a támadást a közvetlen védelem, a tankhajó gyorsaságú belső kettőssel és az outsider kapussal. Nehéz lesz, mert Messit előbb-utóbb lemészárolja egy hentes – sajnos erre a nigériai Shittu már az első meccsen képes lehet.
Anglia mindig erős és soha nem szokott nyerni. Korábban a spanyolok voltak ilyenek, lehet, hogy most Capelloval a szigetországiak is megváltoznak. Ehhez az is kell, hogy legyen ötlet a játékukban, mert pusztán erővel nekik nem fog menni – Lampard és Gerrard olyan terhet hord a hátán, amibe nem szégyen beleroskadni, de azért szar érzés lesz. A kiesésük után pedig megint átkozhatják a büntetőket (ahelyett, hogy egyszer végre gyakorolnák).
Hollandia majd megint rohan, hármasával-négyesével rugdossa a gólokat a csoportban, aztán – legkésőbb a negyeddöntőben – kapcsol egy szolid rükvercet. Mikor már az egész sajtó ömleng a totális futball ismételt térhódításáról, a tulipánosok megszívják egy átlagos, de szervezett csapat ellen. Ilyenek az olaszok meg a németek szoktak lenni.
Portugália Cére épít mindent, ami nekem jó, mert nekik nem az. Lehet akármekkora sztár, egy VB címhez azért kevés. A társaira viszont nem igazán számíthat, mert azok vagy a nevükből élnek, vagy örök ígéretek.
A kedvenceim, azok a franciák. Hát, most inkább az emlékek miatt sorolom őket az esélyesek közé. Először is az ő szövetségi kapitányuk a második legnagyobb kreténgyökér a mezőnyben, aki szerintem már csak dacból sem hajlandó kiaknázni az egyetlen lehetőséget, ami ebben a keretben rejlik: az ötletes támadójátékot. Ribéry nem egy Zidane (senki nem az), de azért bízhatna benne Domenech. A „bekkeljünkmajdtalálunkegygólt” taktika egy VB-re kevés… Másodsorban pedig Ribéry nem Zidane. Vagy ezt már mondtam?
Németország és Olaszország jelenleg egykutya. Most aztán mindegyik megsértődött, pedig igazam van: rém gyenge játékosállomány, de hagyományosan a nagy tornákon jól teljesítő csapat. Előbbinek inkább kijöhet a lépés, de tulajdonképpen mindkettőnek a szerencsére lesz szüksége ahhoz, hogy érdemleges eredménnyel zárhasson. Az olaszok Lippiben, a németek a küzdőszellemükben bízhatnak.
Meglepetéscsapat is szokott lenni, erre is tippelek, bár éppen attól meglepetéscsapat, hogy a kutya se számít arra, hogy érnek valamit: az USA és Mexikó szerintem boríthatja a papírformát. Utóbbinak csökken ezen esélye, ha már a csoportban leveri őket Uruguay. Ebben az esetben őket tekintsétek potenciális meglepetésforrásnak! Régóta várom, hogy egy afrikai gárda (lehetőleg harmadik számú kedvencem, a most éppen harmatgyenge Nigéria) is eljusson a 4 közé, de erre most vajmi kevés esélyt látok. Túl erős csoportokba sorsolták őket, márpedig ha tovább is jutnak, nem tudnak ellazsálni egyetlen meccset sem – az viszont kizárt, hogy egy fekete-afrikai együttes zsinórban 4-5 mérkőzésen kiegyensúlyozott, jó teljesítményt nyújtson.
A gólkirály David Villa lesz, mert a spanyoloknál Xavi a csatárokkal rúgatja a gólokat, aránylag „könnyű” csoportellenfeleik vannak és sok meccset játszva messze jutnak.
Ha ezek után Szlovénia VB címet szerez, miután a döntőben legyőzi az addig veretlen Észak-Koreát, a bronzmeccsen pedig Új-Zéland technikai képzettsége diadalmaskodik a svájci szellemesség felett, én 4 év múlva csak annyit mondok. nézzétek a futball-világbajnokságot!
Ti mondtátok