
Négy évvel ezelőtt a magyar szövetség "furcsa" válogatási rendszere elvette Kovács Katalintól az olimpiai bajnoki címet, hogy odaadja Janics Natasának. Ott és akkor ugyanis Katinak járt a kvóta - mások azonban máshogy gondolták és nem védettséget adtak a címhalmozó magyarnak, hanem indulási jogot egy néhány hete-hónapja honosított tehetségnek, aki életében nem nyert korábban semmit, de egyetlen futamon lehelletnyivel megelőzte a sokszoros világbajnokunkat. Ők ketten kimagaslottak az akkori nemzetközi mezőnyből, a válogató magáról az olimpiai aranyról döntött. Janics köszönte szépen és könnyedén győzött Athénban.
Most más volt a helyzet. Kovács Kati végigverte a világot, toronymagas esélyesként érkezett Pekingbe. De a sors nem szolgáltatott igazságot, Kati összezuhant a hátára rakott tehertől.
És most kell csak igazán kihangsúlyozni, hogy Kovács Katalin ettől az 500m-től függetlenül az elmúlt évtized legkiemelkedőbb formátumú női sportolója, akinek az egész ország köszönettel tartozik. És akire mindannyian mint bajnokra nézünk fel. Mert egyszerűen ő a Legnagyobb.
Ti mondtátok