King Aranarth

Komoly felháborodást váltott ki, hogy a kormány felülvizsgálná a rokkantnyugdíjak jogosságát. Én nem értem a méltatlankodást. A rokkantak ugyanis rokkantak, a csalók viszont egyszerűen csak csalók.

Mindegy, hogy mikor, miért, milyen körülmények között, vagy milyen térségben maradtak állás nélkül, ha egészségi állapotuk megfelelő, akkor nem rokkantnyugdíjból kell megélmiük.

Ha valaki tényleg komoly egészségi problémákkal küzd és 35 évesen munkaképtelen, az egy ellenőrző vizsgálaton sem fog egészségesnek és munkaképesnek bizonyulni. Nem veszíti el a jogosultságát a rokkantnyugdíjra, senki nem fogja bántani vagy szégyenfalra írni a nevét.

Ha viszont csalt, és makk egészségesen leszázalékolva dolgozott feketén, miközben ki tudja hány évig felvette a rokkantnyugdíjat, vagy a munkanélküliség és az alacsony segély miatt fizetett az orvosnak, az örüljön, hogy nem fizettetik vissza vele az utolsó fillérig az összes jogosultalnaul igénybe vett juttatást.

Az állam gondolt egyet és nem hajlandó tovább fejőstehenet játszani. Igaza van.

Teremtsen munkahelyeket és ösztönözzön munkahelyteremtésre, spóroljon saját magán is, a "tanácsadói szerződéseket" ugyanúgy szüntesse meg, ahogy azt reklamálta az előző kormányzat idején.

De ne fizessen rokkantnyugdíjat életerős, egészséges embereknek és vonja felelősségre a lefizetett orvosokat is!

Ki háborodik fel ezen?

Múlt héten 2 órába telt, mire megtaláltuk azt az ügyeletes kórházat, ahol Petit végre ellátták. Kb. 5 mp alatt rakta helyre a doki a gyereket, de az, hogy az interneten nem lehet megtudni, hogy milyen problémával hova kell menni, hogy az egyik helyen ne mondják meg, a másikon pedig flegmán a fejemhez vágják, hogy hová siessek, mert ők bizony semmit nem tudnak tenni, miközben Móni folyamatosan de feleslegesen hívogatja otthonról az ügyeletes kórházakat tájékoztatásért, de vagy foglalt vonalakba (és félretett telefonokba), vagy reménytelenül kicsengő készülékekbe ütközik, az nem normális. Nem pénzkérdés frissíteni egy központi honlapot, ahol segítik a szülőket, akik aggódnak eléggé ahhoz, hogy ne idegesítsék őket tovább a "magasrólszarokÖnökremárcsak2órámvanhátraaműszakbólbasszameg" hozzáállású köcsögök és nem pénzkérdés az sem, hogy az orvos viselkedhet udvariasan, ha én is úgy kérek segítséget tőle.

Tegnap már "rutinosabb" voltam, egyből jó helyre mentem. Szegény Petya lenyelt valamit, amit talán mégsem, de ha igen, akkor fene tudja mit, vagy mást és hova, de mindegy is, mert a röntgen nem mutatta ki, a sztetoszkóp nem mutatta ki, a gyerek vigyorgott, kivéve amikor vizsgálták, mert akkor persze üvöltött, levegőt simán kapott, mi meg nem szerettük volna, ha a protokoll szerint elaltatják és megbronchoszkópiálják egy ujjnyi csővel a tüdejét, ezért hazahoztam.

Jövő hét kedden aludni szeretnék.

Ma beoltattam magam. 2-3 hét és ellenállóbb leszek, mint Tito.

Azért nem volt beszámoló Johnny Winter november 23-i koncertjéről, mert megint lecsúsztam róla: a jegy helyett hörghurut kaptam és Tüdő Gyuszival lett randevúm - immáron majd' két hete, hogy amortizált a vírus, ami talán nem a H1N1, csak a sima, utcai influenza.  Más kérdés, hogy hogyan kívánják felmérni az Egészségügyi Minisztériumban, hogy mivel van dolguk és mekkora a járvány, ha a háziorvosok nem vesznek vért és nem vizsgálják meg a vírust ... Mindegy, talán nem halok meg. Holnap azért befér egy röntgen Móni NST-je és a közös nődoki elé, utána meg folytatom a kúrám, ami kamillatea mézzel és valami lórugás antibiotikum mindenféle egyéb rosszízű cuccal. A melómat telefonom nem tudom végezni, halmokban áll az anyag, de amit lehet azért irányítok/szervezek - mire bemegyek, jövök is szülni - ha egyáltalán beengednek a látogatási tilalom miatt. Azt már meg is beszéltem asszonkámmal, hogy a 2 hét szabim alatt délelőttönként azért helytállok egy kicsit munkaügyileg az irodában. Nem lesz ám fárasztó...

Az első ijedség nagyobb volt. 13 évével, rutinjával és cirka 5,5 kilójával Sir kán ma este jó szokása szerint megint megvédte a területét, elkalapált egy "betolakodó" suhancot. A biztonság kedvéért meg is kergette, átugrott a kerítésen a szomszédba. A hatalmas lármára, visítozásra rohantam ki, a macskám akkor már jött haza. A nehezén már túl volt, de "sikerült" neki rosszul földet érnie az 1,80-as kerítésről és utána már nem tudott ráállni a bal hátsó lábára - amit 4 éve már műtöttek egy hasonló esés után... Akkor 6 merevítő fémpálcával árfúrták a lábát, amit 2 sínhez rögzítettek. 6 hétig ezzel a csontjába fúrt fémszerkezettel járt, hogy meggyógyuljon. Én már magam előtt láttam az újabb 3 órás műtétet, a lábadozást, a rengeteg idegőrlő pillanatot, ami az ápolásával jár. Merthogy természetesen mindent megteszünk a gyógyulásáért.

Tehát rohantunk a szokásos állatklinikára, a város másik végébe, szerény véleményem szerint az ország legjobb kisállat rendelőjébe.  (A Magyar állatorvosi kamara küldöttgyűlésének szavazása alapján az intézet vezetője, dr. Bánfi András a 2009-es év állatorvosa - az oklevelet a rendelő falán láttam, de most megnéztem a neten.) 22:15-re érünk be édesapámmal (rohamkocsi) - alapos vizsgálat, gyors röntgen, injekció, 20 perc alatt megnyugtattak minket, hogy nem érte akkora trauma Sir kán lábát mint legutóbb, 5-6 nap alatt pihentetéssel és erős gyógyszerekkel kiheveri. Nem néz ki 13-nak (naná, addig még van 3 napja!), a csontjai, ízületei, szalagjai a korának tökéletesen megfelelőek.

Azóta már hazaértünk, Móni adott neki egy szelet sonkát, én vakartam a nyakát: dorombolt, bújt a kezemhez, de még kereste a helyét - most már hanyattfekve alszik a nappali kellős közepén...

De nem engedjük ki többet este a kertbe.

Állítsd a hőfokot 38-39 fokra. Végy egy Saridont, öblítsd le bő vízzel, majd hagyd hatni. Végy még egyet. Rövidesen adj hozzá egy Rubophent, fűszerezd pár aszpirinnel, az olyan szép fehér. Szórj utána 2-3 szem B-vitamint ízlés szerint és 4 darab aktív széntablettát. Egészségedre!

ui: ha mindezek ellenére továbbra is többet ülsz a rötyin, mint amennyit egy nyugdíjas mohikán sámán a tűz mellett, menj el orvoshoz!

Helyszín: Aranarth király palotája.

Szereplők: Aranarth király, a királyné, a hercegkisasszony és a szellem

1. felvonás - a kezdet

Aranarth király be, fájdalomtól eltorzult arcán szaporodnak a ráncok. Fel-alá járkál a színen, bal fülét morzsolgatja (nem használ neki). Sanyarú sorsán kesereg, ideges hangon orvosát kéri, akit azonban miniszterei gazdasági okokra hivatkozva leépítettek. Káromkodik, izzad. Bevesz egy szem Algopyrint. Mégis fáj, egyre jobban fáj a füle. Nem tud mit tenni, ügyeletes doktort kell keresnie. De hol talál ilyet hétvégén? Nem ismeri ki magát a megreformált birodalomban, ideges. Ötlete támad. Lezser kézmozdulattal megigazítja arany koronáját és lengő palástjában átgyalogol a termen. Kikerüli a szétszórt kacatokat kincseket és a macskáját házitigrisét, majd beleroskad a trónjába és bekapcsolja a számítógépét (nagyon modern király). Irány a net. OEP honlap, gugli, lakcím, probléma, dátum. A keresőprogam ki is dob 3 kórházat, a fül-orr-gégészeti ügyeletek listájával: OGYK, Uzsoki, Péterffy. Miért pont ez a három, mind messze van - sóhajt fel a király meglepetten, de szólítja asszonyát és leányát, hogy készüljenek a hosszú útra (bonyolult logisztikai kihívás ez, mert a hintóját ő maga nem tudja vezetni, leánya viszont kisded még). Függöny.

2. felvonás - a kutatás

Bizonyosságot akarok! - kiált fel a király díszes trónján ülve. Megragadja mobiltelefonját (az is van neki, mert nagyon modern király - de ez már kiderült). Könnyes szemekkel, vöröslő füllel bevesz egy Aleve-t, majd (telefon a jobb fülhöz!) tárcsázza az első számot: OGYK. Elköltöztek, itt nincs semmi, hívja a MÁV kórházat... Néz nagy szemekkel a király, hát ezt most akkor hogy képzelik vele? Telefonál a MÁV kórházba. Nincs előfizető. Átvillan a király agyán a gondolat, hogy ismét munkát adna a hóhérnak, de inkább nyel egy nagyot és szól a királynéjának, hogy lassan azzal a nagykabáttal, ráérnek még. Az Uzsoki a következő. "Nehogy idejöjjön! Biztos nem ide tartozik!" Rémület lesz úrrá a királyon: Hát akkor hova? "Hát a Bajcsyba, a Szent Istvánba vagy a Dél-Pestibe." Mégis asszonyom, melyikbe? "Hát talán a Bajcsy...?" A király - miután méltóságánál erősebb a fájdalom, kivégzések nélkül felhívja a Bajcsyt. Ujjai már görcsben, hangja egyre gyengébb. "Ma a Szt. István ügyel." Te jó ég! Még mindig nincs vége... A kincstárnoktól kérdezi, van-e ennyi eltelefonálható pénz a birodalomban? Mit számít? Országomat egy ügyeletes fül-orr-gégészért! - kiált fel a király. (A plágium vádját a szerző indoklás nélkül visszautasítja.) Most a Szent Istvánt hívja, de lelke mélyén feladta. Működésképtelen, fájó vörös-díszfüllel tervezi a jövőjét. Kicseng. Hosszan. A király gyomra egy apró kis csomóba ugrik össze, torkában gombócok növekednek. Felveszik. Kiszáradt szájjal belelihegi gondját a kagylóba. "Minket összevontak, talán a Szt. László." Függöny.

3. felvonás - népmesei fordulat, azaz minden jó, ha jó a vége

A kisded alszik ágyikójában, a macska dorombol a fűtőtesten tigris a kandallón, a király jófajta vörösborral koccint feleségével. Hősünk bal fülében - a korona sem takarja el - géz és vatta. A háttérben halkan szól a TV (tudják, modern király!). Mosolyogva susognak egymással. Boldogok. A színpad felett egy szőke, szemüveges, molett szellem suhan körbe-körbe, majd balra el. Függöny.

Hajnalban nagy sikerben volt ám részünk, csak tudjuk értékelni! Ez nem más, mint Cseh Lacika Európa-rekordja (4:06.16, vagyis cirka 6 mp-cel jobb Darnyi Tamás világcsúcsánál!) és ezüstérme 400 vegyesen, aki a génkezelt mutánson kívül az egész embermezőnyt megverte. Le a kalappal előtte!

Az NDK-s lányok 40 évesen már férfiak voltak, a kínaiak 40 évesen halottak, Phelpsnek meg majd kopoltyúja nő. Van ilyen, csak ritka.

Olvasom a mai Magyar Nemzet nagyinterjúját Papp Lajos szívsebésszel. A professzor értelmesen és közérthetően, de mély fájdalommal mondja el, hogy milyen szörnyű a helyzet a szakterületén az egész országban, hogy egyre többen halnak meg - pedig meg lehetne menteni őket. Becsületéről, szolgálatáról, a nemzet iránt érzett felelősségéről beszél, majd genocídiumról és frissen hantolt sírokról.

Elkeserítő a csalódottsága és a döntése.

Lemondott ugyanis pozícióiról és megfogadta, hogy nem fog többet szikét a kezébe.

Az egészségügy és így a nemzet tragédiája, ha az ilyen orvosokat sem becsüli meg és nem hagyja őket gyógyítani. Mikor kap már észbe a kormány, hogy ez így nem mehet tovább?

Az egyik kedvenc filmem, biztos sokan láttátok.

Röviden annyi a lényeg, hogy valamikor a közeli/távoli jövőben az orvostudomány már a megtermékenyítés során képes kizárni az öröklődő betegségeket és teljesen egészséges gyermekeket "készíteni" - továbbá megállapítani a természetes úton születőkről, hogy azoknak milyen betegségei, gyengeségei vannak. A történet egy testvérpárról szól: a génmanipulált fiú sikeres, az elsőszülött viszont nem, hiszen ő úgy jött a világra, mint mi. Nem tökéletes.

Hogyan is vihetné bármire, ha nem jut be az egyetemre, nem talál rendes munkát, mert ő csak egy normális ember, akiről egy egyszerű DNS vizsgálat után tudják, hogy mikor és miben fog meghalni, aki elfárad ha fut és néha beteg is?!

Amikor csak megnézem, elszorul a gyomrom.

Hát, kedves barátaim, itt az idő, hogy ne csak filmnézés közben rezzenjünk össze: az ombudsmanok kifogásai ellenére a magyar Parlament egyhangúlag (!) elfogadta a "humángenetikai adatok kezeléséről szóló törvényt", ami lehetővé teszi, hogy munkaadók, biztosítók szabadon hozzáférjenek a genetikai vizsgálatokból nyert adatainkhoz. Az USA-ban pár hete éppen ellenkező döntés született.

Menjen a picsába az összes, balos-jobbos-közepes, esélyegyenlőségről papoló köcsög országgyűlési képviselő, aki megszavazta ezt a förmedvényt.

Nem lenne egyszerűbb mindjárt Dunába lőni az öregeket, modern Taigetosznak kialakítani a János-hegyet, gázkamrákat berendezni a kórházakban?

Gusztustalan.

Most, hogy Panka meggyógyulni látszik vírusos betegségéből, - ami miatt kétszer is kórházba rohantunk vele - az influenza tegnapelőtt engem döntött ágynak. Ma a feleségemnek is jelenése van a dokinál.

Jelentem, a macskánk egészséges!

Horváth Ágnest idézem:

"Rendkívüli helyzetekben teljesen elfogadható, hogy a betegek akár a kórház folyosóján feküdjenek."

Lemaradtam volna valamiről? Nem tudjátok véletlenül, hogy volt mostanában földrengés Magyarországon? Forradalom? Hát tömegkarambol az M5-ön 500 sérülttel? Lavina a Bükkben? Börtönlázadás? Vulkánkitörés? Vagy hajótörés a Bodrogon? Terrorakció? Cunami? Amerikai hobbibombázás? Ebola járvány? Esetleg UFO támadás?

Nem? Akkor milyen "rendkívüli" helyzetről beszél ez a nemnormális?

Hölgyem! Oda jutottunk, hogy már alapesetben sincs hely a megmaradt kórházakban. Tudja, azokban a nagy, szögletes épületekben, ahol nem is olyan régen még meggyógyították a betegeket, most meg széfeket tárolnak bennük. Beismerhetné végre, hogy a nagy spórolásban elvesztettünk valamit. Mi, mindannyian. Éppen a kórházakat. Azt is amelyik bezárt és azt is, amelyik a többi hiányában egyedül kénytelen befogadni a betegeket, de így a legjobb akarata ellenére sem képes ellátni a feladatait, mert nincs elég mentő, nincs elég ágy, nincs elég ápoló, nincs elég orvos, hiszen nincs elég pénz. Viszont betegből ugye, nem lett kevesebb.

Végezetül kérem, hogy ha majd vakbélgyulladással műtik, vagy szül egy gyermeket a drága magánkórházban, jusson eszébe, hogy ágytálazhatnák egy folyosón is.

Bár nagyon úgysem érdekli. Leköti a reform.

"... hogy a jobb kórházi koszt mellé jobb vagyonbiztonság is járjon - köszönhetően a vizitdíjnak és a kórházi napidíjnak."

A miniszter asszony most aztán megreformálta az egészségügyet! 600 millából miniszéfeket vásárolnak a kórházi ágyak mellé. Ennél fontosabb és előremutatóbb befektetést el se tudok képzelni!

Biztos, hogy a széfek beszerzése jelenti a fejlődést?

Nem a bérek növelése, vagy a műszerpark javítása lenne az elsődleges feladat? Vagy itthon tartani a fiatal orvosokat? Nem az lenne a lényeg, hogy jusson mindenkinek mentő, hogy ne szolgálaton kívüli, motoron érkező mentősök segítsenek a megállt szívű gyereken? Vagy hogy ne zárjanak be kórházakat pusztán ingatlanspekuláció miatt? Hogy ne álljanak sorba a kismamák a folyosón arra várva, hogy végre kiürüljön egy szoba, ahová befekhetnek az újszülöttel?

Nem kellene végre gondolkodni???

Zárják már be ezt a szerencsétlent!