King Aranarth

Holnap sok "fantáziadús" újságíró örülhet, mert elsütheti az olcsó poént: a Schuster maradjon a kaptafánál. Az öreg Bernd ugyanis - ért el bármilyen jó eredményeket a Getafe kispadján, bizonyítva szakértelmét - holnaptól már nem a Real Madrid vezetőedzője. Nem hiszem, hogy vele volt a legnagyobb baj, de hogy őt a legegyszerűbb kirúgni, az biztos.

Utódja nem más, mint Juande Ramos, a Spanyolországban egekbe magasztalt, a Sevillával szintemindengyőztes, London északi részén azonban méltán közutálatnak örvendő edző.

Hét végén Barcelonába jönnek a Blanco-k. Egyszerűen győzni kell a tavalyi megalázó sorfalért.

Nagyon sok vereséget szenvedett a Tottenham Hotspur Juande Ramos vezetésével. Aztán nagysokára, a klub történetének legrosszabb rajtja után végre kirúgták a spanyol edzőt és segédeit. (Utólag derült ki, hogy közvetlenül a váltást megelőzően Ledley King, a válogatott csapatkapitány nyomatékosan felhívta a tulajdonos figyelmét arra, hogy Ramos nem tudja "felrázni" az együttest.) Nem jött új játékos, de a kispadra leült Harry Redknapp: idegenben, vesztett állásból 4:4-es döntetlent játszottunk az ősi rivális Arsenal-lal, legyőztük a Liverpoolt, egy laza négyessel küldtük haza a Dinamo Zagreb-et az UEFA-kupában, most meg a Manchesterben vertük meg a City-t.

Nagy hirtelen úgy játszunk, ahogy mindig is kellett volna. Ez nem az új edző varázslata, hanem a játékosok ébredése. Tervük sikerült: megbuktatták az edzőt, most már futballozhatnak. Csak futbalozzanak!

ui: jó hír még, hogy vissza akarja hozni Jermain Defoe-t a téli átigazolási időszakban!

A Tottenham Hotspur tulajdonosai végre megunták Damien Comolli sportigazgató ámokfutását, valamint a Juande Ramos vezette edzői stáb tehetetlenségét és kirúgták az egész bandát Gustavo Poyet és Marcos Alvarez segédedzőkig bezárólag.

Miért kellett erre eddig várni?

Portsmouth - Tottenham Hotspur (2:0)

Señor Ramos! Por favor, regrese a España!

(Ramos úr, kérem térjen vissza Spanyolországba!)

Ezért kár volt Londonba csábítani a méregdrága Juande Ramost. Eladni Keane-t és Berbatovot, venni 6-7 újabb idegenlégióst, elengedni a fiatal tehetségeket.

És főleg leigazolni Heurelho Gomest. Ugyanazt csinálta, mint a nagy kedvencem, Paul Robinson: bemutatott 5 szédületes bravúrt, majd fogott egy lepkét és kikaptunk.

Tottenham Hotspur - Aston Villa. (1:2) 4 forduló után a csapatnak egyetlen árva pontja van... Az elmúlt 2 évben is tragikusan kezdtük az idényt, de ez rémálom!

Ezért kellett a spanyol miatt felforgatni a csapatot? Akár így is felállhatna a Spurs a tavalyi és az idei keretet vegyítve (és ehhez csak 2 játékost kellett volna megtartani, egyet meg igazolni!):

Robinson - Bale, Woodgate, King (Dawson), Hutton - Bentley, Jenas, Huddlestone (O'Hara), Lennon - Bent, Defoe.

Ne mondja senki, hogy nem lenne szimpatikus az angol bajnokságban egy, - a mostaninál nem gyengébb - angol csapat. Félreértés ne essék, nem Giovanni dos Santos-szal, Pavlychenko-val, Zokorával, Corlukával és Modric-csal van bajom, hanem a másik öt senkiházi légióssal, meg azzal az üzletpolitikával, ami megöli a nemzeti jelleget és magasról tesz a tehetségek kinevelésére (lásd itt).

Sok éve már, hogy a Tottenham Hotspur gárdájának drukkolok a Premiership-ben. Jónéhány esztendeje egy nagyon fiatal angol generáció tehetségei bontogatták a szárnyaikat az együttesben. A csapat jól is szerepelt Martin Jol irányításával, egymás után kétszer végzett az 5. helyen. 2005-2006-ban pl. egy durva sportszerűtlenség miatt maradt le a BL-ről. Történt, hogy egy vírusfertőzés (és a 6 beteg játékos hiánya) miatt az utolsó fordulóban halasztást kértünk, de Alan Pardew, a West Ham edzője erről hallani sem akart. Kikaptunk idegenben és az ősi rivális Arsenal szerezte meg a 4. helyet. Megtört a lendület.

Pénz ugyan továbbra is volt az igazolásokra, de valami megváltozott. (Mindig az volt a vesszőparipám, hogy a nemzeti bajnokságokban igenis a hazai játékosok vigyék a prímet, kiegészülve 2-3 idegenlégióssal. Ezt az üdítő kivételt jelentette a Spurs.) Mára egyiptomi, francia, mexikói, dél-koreai, brazil, horvát, elefántcsontparti, kanadai és skót légiósok alkotják a csapatot, míg távozott Murphy, Carrick, Defoe, Davis, Routledge, most pedig Paul Robinson is. 3 légióssal, a szupertehetség Modric-csal, a londoni ikon Keane-nel és a gólgyáros Berbatovval nincs gond, ők egyértelmű erősségei a klubnak (utóbbi kettő valószínűleg el is igazol), de a többiek...

Hiába maradt itt King, Woodgate, Dawson, Gardner, Jenas, Huddlestone, Lennon és Bent (vagyis 4 kezdő és 4 csere), ez a csapat már nem ugyanaz, mint amit anno megszerettem.

Nem jó az irány, de akkor is hajrá, Spurs!