A szoci kongresszuson Gyurcsány új kormány alakítását javasolta új kormányfő vezetésével, de nem nevezett meg jelöltet maga helyett. Na, ebből mi lesz? Ki lesz a "szakértő"?
Mert az ugye meg sem fordul a fejükben, hogy az EP választásokkal egyidőben országgyűlési választásokat is tartsanak és a nép döntsön egy demokráciában arról, hogy kit látna szívesen a megbukó miniszterelnök és kormánya helyett az ország élén?
Kiegészítés.
Sérüléssel nem járó fizikai ráhatás. Halkan kiálts, hogy a dobhártya ne szakadjon! De mi van, ha durván lefújok valakit az orkánszerű anti-orbit leheletemmel? Hát még ha az előkészület is büntetendő... Nem mostál fogat? Testüreg-motozás!
Gyurcsány takarodj! Egy fenét! Mindörökké Gyurcsány! Ettől kikészül a zsaru! Vajon elviszi az éljenzőket is? El kellene! Muhaha! Legalább az egyenlőség legyen meg a testvériség mellett - ha már a szabadság nem fontos.
Sündisznó alakzat! Sünsünsün! Majdnem jó. Újra. Sünsünsün! Muhaha.
A "HAJRÁ MSZP!" transzparenst se lehet kifeszíteni, IGAZ? Legfeljebb a BBC bemondja, hogy az ultrademokratikus Magyarországon minden sporteseményen tömeges letartóztatásra került sor. Upsz. Sünsünsün.
A nyugdíjas nénik felpofozhatták a kiabálót, őket nem vitték el. Úgy látszik a Fletót is ütni kellett volna, azt szabad...
Sünsünsün!
Alig több mint 1 hónapja szóltam egy koncertről, de nem árulhattam el a részleteket...
Azóta elhárult az akadály, átadtuk ugyanis a 3. jegyet, mint születésnapi ajándékot édesapámnak.
Big Daddy Wilson, Ripoff Raskolnikov és Nagy Szabolcs. Ismerős, mi?
Decemberben már meghallgattuk őket a Nyugati Teátrumban, most megyünk a Művészetek Palotájába.
Nagyon várom. Kevés olyan koncerten voltam, ahol ennyire a zene hatása alá kerültem.
Amikor Tomcsi barátommal anno valamikor arról beszélgettünk, hogy kinek a hangját szeretjük a legjobban, ő Eric Burdont mondta. Nekem kettő van: Johnny Cash és Big Daddy Wilson. Ripoff meg egyszerűen kurva jó gitáros és nagyon szimpatikus ember. Szóval ahányszor csak zenélnek, én ott leszek a nézől között.
Elmore James a blues zenészek egyik legnagyobbja - és pont.
Csodálója volt Jimi Hendrix, Frank Zappa és Muddy Waters, megénekelte őt Eric Burdon és a Beatles, számait nem csak a betörni vágyó kezdők, de a legnagyobbak is feldolgozzák (Eric Clapton, Stevie Ray Vaughan, George Thorogood). Mert el kell játszani a The Sky Is Crying-ot, a Dust My Broom-ot, a Cry For Me Baby-t, vagy a Rollin' And Tumblin'-t.
Csak azért írom ezt le, mert ma vettem egy dupla Elmore James CD-t. A digitális feldolgozás ellenére is recseg egy kicsit, de akkor is csodálatos.
Szinte hihetetlen, hogy 60-70 éve írta ezeket a dalokat. Csóválom a fejem, de mosolygok. A blues örök.
Ezzel a poszttal nem akarok mást, mint dokumentálni, hogyan is "ünnepelt" hazánk 2009. március 15-én.
Míg a kordonok és fémdetektoros kapuk mögé bújó kormányzat koszorúzott és zászlófelvont, a rendőrség és az In-Kal Security tobzódott: tilos volt kiabálni, szidni Gyurcsányt, Demszkyt, a kormányt, tilos volt transzparenst kifeszíteni, tojást dobálni. Aki ilyen szörnyű terrorcselekményre vetemedett, azt előállították, pucérra vetkőztették, megvizsgálták a testüregeit, nem hívhatott ügyvédet, nem értesíthette a családját, nem engedték inni és enni 7-8 órán keresztül.
Ez olyan, mint egy diktatúra, igaz? Én azt hittem, hogy ezt csak a filmekből és a könyvekből fogom ismerni.
A kismamától elvették a baba cumisüvegét, mert ital nem vihető a tömegbe; levették a kokárdát (március 15-én, bassza meg!), mert a biztosítótű veszélyes; elvették a sálat is, mert az alkalmas az arc eltakarására.
Ez már több, mint egy diktatúra, igaz? Én azt hittem, hogy ezt a filmekből és a könyvekből sem fogom ismerni.
Modernizál a MÁV. Miután néhány milliárdért GPS készüléket szereltek a rozsdás, széteső szerelvényekbe, most a nemzetközi utasok könnyebb eligazodását segítik.
A hangosbemondó azonban érthetetlenül és alattomos módon segít nekünk: utazhatunk ugyanis Tirgu Muresbe. És Clujba. És Kosicére. És Bratislavába. Hogy ne vádoljatok "nemzetieskedéssel", még Wienbe is. Nem Marosvásárhelyre, nem Kolozsvárra, nem Kassára, nem Pozsonyba, nem Bécsbe.
Zeyk Domokos; Mátyás király, Bocskai, Bolyai; Márai Sándor; Batthyány és Aulich szülővárosába.
Magyarországon, a Keleti Pályaudvaron ma nem két vagy három nyelven mondják be a települések nevét, hanem csak szlovákul, csak románul. A magyar nem ér szart se. Határon innen vagy határon túl, mindegy.
Varsó nem lett Warsawa és Prága sem lett Praha, úgyhogy nem is érdekel semmilyen hivatalos magyarázat, mert nincs. Szócséplés talán, magyarázkodás is, de értelmes , elfogadható indok nincs.
Csak a magyart kell mindig megalázni, elvenni önbizalmát és hitét, történelméből, hagyományaiból és hazaszeretetéből gúnyt űzni, türelmét próbára tenni. Gusztustalan és elszomorító. Minden benne van, ami egy diktatúra szellemiségében benne lehet. Penetráns. Ha más véletlenül nem teszi, leköpjük mi magunkat...
A tavaly elhunyt Figula Mihályt 2000-ben választották az év borászának. Nagy szó ez, ő ugyanis az egyetlen, aki megszerezte ezt a kitüntető címet a vidék borászai közül.
Idén már a második palackot nyitottam meg a fia vezette Pincészet Balatonszőlősi Zenitjéből. Friss, kellemes félszáraz újbor.
Igazából egy meleg nyári nap végén, a teraszon kortyolgatva lesz az igazi.
Ti mondtátok