King Aranarth

Hmmmm.

Mondtam már, hogy szeretem a gitárt? Is?

Kiléptem a 36°C meleg irodámból, lelépcsőztem a harmadikról, majd kilmentem a 35°C hőségbe. Mire a 3-as metróhoz értem, már folyt rólam a víz. A metró kigyulladt és füstölni kezdett. A metrópótlóra hiába vártunk, a párhuzamos vonalon közlekedő buszra nem fértünk fel. Lesétáltunk még egy megállót, ahol bevártuk a villamost. Felpréseltük magunkat, de a kereszteződésben álló tűzoltók miatt a szerelvény nem indult el. Vártunk. Mire elindult, már mindenki izzadt mint a ló. Amikor leszálltunk a 2-es metrónál, már ömlött az eső. Az 500 méter séta alatt ronggyá áztunk. Az Örsön várt Móni. Azóta jó a napom. A Tescoban ráadásul vettünk egy csomó sört.

Kedvenc képeim a nyaralásunkról:

1) Panka - még nagy rám...

2) Peti - megint ledobtam...

Jó nekem.

Amíg nyaraltam, nem olvastam újságot, nem néztem TV-t, tudatosan kizártam minden hírt a külvilágról, hogy kikapcsolódjak, feltöltdjek. Vasárnap reggel szembesültem a ténnyel, hogy épp egy hete meghalt a gátőr.

Életem első standing ovation-je neki szólt.

Isten nyugosztalja!