Nem kenyerem a tehetségkutató, mert nem hiszem, hogy a tehetséget kutatni kell. Az utat tör magának. A Nagy-Szín-Pad "versenysorozat" talán éppen azért volt más, mert a legkülönfélébb stílusirányzatok 15 képviselője nem teljesen ismeretlen, mindnek van színpadi rutinja, évek óta zenél és koncertezik.
Véletlenül, az istenkirályság Trash Talk előtt kapcsoltam az m1-re és ott ragadtam, sőt! Életemben először szavaztam az egyik versenyzőre!
Nem tudtam, hogy melyik bandát látom, hallom, de olyan erővel szólt a 70-es évek rock zenéje, hogy el se hittem! A Rolling Stones magyar srácokba oltva! Annyira tetszett, hogy SOS utánanéztem: Ivan & The Parazol. Szenzációsak voltak. Betöltötték a színpadot, vadak voltak, de ZENÉLTEK, a végén még a dobot is elkúrták valahova messzire.
Az index ezt írta róluk - és én osztom a véleményt:
"Ismét bebizonyosodott, hogy élőben iszonyat erősek, szinte szétszedi a tagokat a közös energia a színpadon. Jó látni, hogy bátran bevállalják azokat a túlzott manírokat, amiket a classic rock veteránjai. ... A koncert lezárásáért pedig plusz pont, lehet azzal jönni, hogy ilyet már a '60-as években is csináltak, de ha valaki kurva jól csinálja, akkor ez tényleg nem érdekel senkit."
Nagyot szóltak, az a lényeg, most is őket hallgatom. Mondanám, hogy ismerkedem velük - amire annyiból nincs nagy szükség, hogy a jól ismert classic rock hangzásvilágot, elsősorban és tagadhatatlanul a Stones stílusjegyeit vonultatják fel némi egyediséggel. Ismert kottából játszanak, de aki szereti ezt a stílust (mint én), az maradéktalanul megkapja amit vár.
Nyilván, Vitális nem énekel úgy, mint Jagger, a gitáros (Balla Máté) sem Keith Richards, de mégis kit lehetne a Stones mércéjével mérni? Értelmetlen az összehasonlítás, ez a banda rendben van. Nagyon. Végül második helyen végeztek, de ami engem igazán érdekel, hogy találtam magamnak egy tehetséges magyar bandát, akit nagyon szívesen fogok hallgatni.
Ti mondtátok