Lelkesen toltam a bevásárlókocsimat a hipermarketben, amikor valahol az édessüteményeknél végre rájöttem, hogy mi motoszkál a tudatalattimban. Megkívántam egy jófajta chardonnay-t! Van ilyen, velem legalábbis előfordul néha. Szemeztem egy-egy palackkal Feindéktől és Thummerertől, meg eggyel Figulától, aztán eljutottam Villányig: levettem egyet Malatinszkytől és egyet a Vylyan Pincészettől. Nézegettem őket, forgattam és gondolkoztam, hogy vajon melyik lesz az enyém. Belefeledkeztem a válogatásba, mígnem egy ötvenes műmájer, aki szerint az útjában álltam, hangosan odaszólt a negyvenes műnőjének - persze engem végigmérve és nekem címezve a magvas mondandóját:
"Tudod, ugye, hogy a fehérbor nem bor, mert az igazi bor az a piros bor!?"
Rábólintottam: "Igen, a piros az igazi! Ti azt isztok, ugye?"
Elmentek. Nem vettek bort. Én igen. Fehéret, chardonnayt. Pedig kedves műmájer, én is a vöröset szeretem jobban.
Ti mondtátok