Holnap ismét Magyarországon zenél a Húrok Ura. Sokak mellett Móninak, Petinek és nekem. Nagyon várom! Egyre kevésbé tudok mással foglalkozni, a gondolataim a koncert körül forognak, és rendre egy-egy száma, gitárszólója jut eszembe.
Ezt is hallgassátok meg!
Jézusom, hogy én mennyire várom már a holnap estét!
5:34 mp. Bendegúz gitározik.
Happy birthday, Mr. Springsteen!
A Főnök ma 60 éves. Isten éltesse!
... csak úgy megírom, hogy már várom. Nagyon.
Anno őket kifelejtettem a "gyűjteményből" (hiba pótolva). Pedig a zenekarban megfordult Tátrai Tibusz, Takáts Tamás, Pálvölgyi Géza, Homonyik Sándor, sőt még Szakcsi Lakatos Béla is. Igényes zenét játszottak instrumentális és a progresszív rock elemekkel, a pop és a rock határán (ezek szerint létezik a soft rock). Ami a lényeg, hogy van néhány számuk, ami gyönyörű. A legszebb az Elrejtettél a szívedben.
Nagyon kevesen írnak ilyen dalszöveget...
Újra szól a Pont.fm!
A rádiófrekvenciát megvásárló szutyok Rise.fm nem fiezetett a szerződésben foglaltak szerint, ezért a korábbi tulajdonos élt visszavásárlási jogával. Más kérdés, hogy a jogerős döntés ellenére meguktól nem kapcsolták le a tuc-tucot, ahhoz a rendőrség kellett, de az a lényeg, hogy bár "kísérleti jelleggel", de
ÚJRA SZÓL A PONT.FM!!!
Mától megint egyetlen frekvencia létezik: FM 88.1
Gary Moore Budapesten! November 13-án 20:00-tól a SYMA Csarnokban leszünk Mónival. Azért vicces. 2 héttel a szülés előtt 2 koncertre is elmegyünk...
Peti olyan zenei élményekkel gazdagodik a pocakban, ami egyszerűen hihetetlen. B.B. King után Gary Moore és Tommy Emmanuel.
Dave_megmondja azt üzente, elfogyott a regi...
...hogy október 15-én jön a ZZ Top.
Akkor én megyek. A Sportarénába, koncertre....
Hú, gyerekek, ma nagyon belelendültem...
Szóval, Móni rendelt nekem egy CD-t. Bruce Springsteen harmadik albumát (felfogni is nehéz, de 1975-ből!), ami eddig csak kazettán volt meg. Mindössze 8 szám (39 perc és egy fél), de legalább kétszer is meg tudtuk hallgatni.
.jpg)
Mit mondjak? Nem csoda, hogy a Főnök ezzel a lemezzel végleg befutott és mindent vitt!
A Thunder Road szövege, a Backstreets és a Jungleland hangulata, a Born To Run lendülete, vagy a She's The One egésze mind-mind nagyon rendben van! Kurva jó zene!
Igaza lett hát John Landaunak, aki 1974-ben azt találta mondani, hogy "Láttam a rock'n'roll jövőjét, úgy hívják: Bruce Springsteen."
TOP 11 - A legszebb dalok ma kategória:
#1 Johnny Cash - Hurt
#2 Bruce Springsteen - Secret Garden
#3 Gary Moore - Still Got The Blues
#4 U2 - One
#5 The Allman Brothers Band - Heart Of Stone
#6 Alvin Lee - The Bluest Blues
#7 Joe Satriani - Always With Me, Always With You
#8 Queen - Who Wants To Live Forever
#9 Big Daddy Wilson - True Love
#10 Quimby - Most múlik pontosan
#11 Colin James - Speechless
Egy focicsapatra való gyönyörűség...
Egy régi, nagyon kedves barátom küldött egy linket, ezt itt. Roy Orbison a Főnökkel, James Burton-nel (a Király gitárosával), J.D. Souther-rel (Eagles), Tom Waits-szel (a zongoránál!), Elvis Costelloval, k.d.lang-gel és Jackson Browne-nal. Ennyi legendát ismertem fel, igaz vagy hatszor megnéztem és k.d. Lang-ben nem vagyok egészen biztos.
Lám, lám, egy agyonjátszott szám sem feltétlenül "lerágott csont". Erről 2:27-től mindenki meggyőződhet.
Ilyenailyenailyena....JAM!
Van egy - nem túl nehéz - találós kérdésem is a végére: kit ismertek fel a közönség soraiban?
A megoldás (jelöljétek ki a csíkot, akkor olvasható): Billy Idol maga.
John Frusciante 2009-es stúdióalbuma egészen parádésra sikerült. Szerdán a melóhelyen hatszor hallgattam végig, különösen az Unreachable c. szám tetszik, de nagyon rendben van a Central is.
A Californication album megszületése, vagyis az 1999. utáni RHCP az egyik legnagyobb kedvencem, különösen Frusciante érzelemdús szólói miatt. Szólókarrierje inkább pszichodelikus, de nagyon könnyű szeretnie annak, aki szereti a gitárt. Hallgassátok meg sokszor, hogy jó legyen nektek!
Ahányszor csak hallgattam a Green Day Working Class Hero c. számát, mindig azt éreztem, hogy benőtt a fejük lágya. Végre nem csak zúznak és üvöltenek, hanem megtanultak zenélni és eljutottak a komoly dalokig. Bírom őket, legalábbis az újabb albumaikat.
Ma bogarásztam a zenegyűjteményemet és belenéztem John Lennon életművébe. Megakadt a szemem a Working Class Hero c. számon... Valószínűleg illett volna tudnom, hogy a kaliforniai (punk)rock banda csak feldolgozta Lennon dalát, de nem tudtam.
Aztán az jutott eszembe, hogy mindaz, amit a Green Day-ről gondoltam, ettől még igaz. Tényleg megkomolyodtak, igényesebbek lettek. Viszont ismét bizonyosságot nyert, hogy a régi nagyok, a rockzene forradalmasítói és legnagyobb hatású művészei nem véletlenül azok, akik. Nehéz újat mondani, ha valaki előtt már élt egy John Lennon, egy Bob Dylan, énekelt egy Elvis Presley, vagy gitározott egy Jimi Hendrix.
A Green Day 22 évvel a háta mögött is csak annak az útnak közepén jár, amin a fentiek és pl. Bruce Springsteen, a Deep Purple, B.B. King, a Led Zeppelin vagy az Aerosmith már végigment. Hogy 50 év múlva úgy tudjuk: ők bizony egy korszak meghatározói voltak.
Nem önmagában ez a huszonnégy sor csodálatos, hanem az érzés, amit angoltudás nélkül is átél mindenki, aki meghallgatja ezt a dalt.
For The Last Time
You've done me wrong,
For the last time,
You've sung your song,
Now I'm going to sing mine,
Out loud, so loud,
Like the roaring sea.
You've played around,
For the last time,
You've shown your claws,
Now I'm going to show mine,
Watch out, I'll be about,
In the night.
You ran around,
Since the very first day,
You've had your moment,
Now I'm gonna have my play,
So long, I'll be gone,
In the night.
You put me down,
For the very last time,
I hit the floor,
But I got up on the count of nine,
Goodbye, don't cry,
When I'm gone.
Rory Gallagher
ui: Nem győzöm elégszer megköszönni a megboldogult Pont.fm Rádiónak, hogy megismerhettem ezt a zenészt.
TOP5 - kedvenc gitárszólóim ma kategória:
#1 Eagles - Hotel California - mert 5:35-től hidegázás.
#2 Rory Gallagher - For The Last Time
#3 Gary Moore - Still Got The Blues
#4 Deep Purple - Highway Star
#5 Mark Knopfler - Sultans Of Swing
Kedvet kaptam egy Bikini idézethez (dave már megint megihletett...), leírom hát nektek a kedvenc dalszövegemet az együttestől.
Itthon vagyok.
Térdedhez nyomják nyálas orrukat a kutyák,
mikor ellhalgatnak a harangok munka után.
Narancsot esznek a tenyeredből a galambok,
mikor elhallgatnak munka után a harangok.
Rendőrsíp és mentőautó sikít,
Úgy fáj, hogy nem fáj nekem, sőt inkább felvidít.
Felkelsz s elalszol, keresztül vágsz a téren,
én ott leszek veled mindenütt, ahol megígértem.
Néha kevés itt a fény
De mégis otthon vagyok
Fújjon bármerről a szél
Én mindig ugyanaz maradok.
Ennyi az egész. Ugye milyen szép?
Bevásáoltunk, kimentünk hintázni a játszótérre, majd zenét hallgattunk a Last.fm-en. Rory Gallagher, Ten Years After, Taste, Stevie Ray Vaughan and The Double Trouble, Johhny Winter, John Mayall and The Bluesbreakers, Joe Bonamassa, Thin Lizzy, Savoy Brown.
Milyen szép is lehet egy péntek délután.
Az első szám a Working On A Dream c. albumon. És a legjobb.
Springsteen nagyon kitett magáért, a ballada kizárólag a legütősebb dalaival említhető egy lapon, nem hasonlítható máshoz, mint a Trapped-hez, vagy a Youngstown-hoz. Egyszerre pörgős és lassú, egyszerre melankólikus és üvöltő, egyszerre lágy és egyszerre vad. Ilyet nem tud más, csak a Főnök.
Ma megjelent a Főnök legújabb stúdió albuma, Working On A Dream címmel, most hallgatom másodszor. Igazi Springsteen-féle rockzene. Semmi cicoma, semmi felesleges körítés. Minden dalban elmesél egy történetet, emlékezik, tolmácsolja a saját érzelmeit, gondolatait, nagyon hangulatos és szolid hangszereléssel. Kicsi gitár, kicsi dob, kicsi zongora, kicsi vokál - lehiggadt, nyogodt, igényes rock. Tudjátok, Jersey-rock - a műfaj, ami egyetlen előadót takar, de több mint 65 millió eladott lemezt... :-) Az E Street Band vadság nélkül is magával ragadó, mint a Rising turnén, vagy a Magic lemezen. Semmi műanyag, minden hús és vér, meg érzelem.
ui: az albumot Springsteen Danny Federici-nek (1950-2008), az E Street Band "örökös tagjának" ajánlja. Nem tudom, milyen lehet színpadra lépniük úgy, hogy 30 év után nem ő ül a zongora mögött.
Kedves mindenki!
Az óév végén ismét hagyom a politikát és megint egy komoly feladatot adok nektek:
Hallgassatok zenét, de nem ám akármilyet! Hallgassatok jófajta blues-zenét minden mennyiségben, ismerjétek meg a régi nagyok muzsikáját. Nagyjából ennek a '40-es évek előtt született zseniknek (és Hendrixnek) köszönhetjük a BLUES-t és a ROCK N' ROLL-t, valamint a mai rockzene alapjait. Már csak kilencen vannak életben, de ők mind a mai napig zenélnek, koncerteznek...
Felsorolom tehát a 30 kötelező hallgatmányt az újévre - szigorúan NEM minőségi sorrendben:
Ők lennének a blues és a Rock n' Roll ősatyjai. Legtöbbjük a gitár nagymestere.
Hiszen tudjátok: a zenét hangszerekkel játsszák. A számítógép pedig nem hangszer!
Jó szórakozást és boldog új évet kívánok Nektek!
A Last.fm-et hallgatva Jimmy Thackerryvel ismerkedem: az Apache olyan, mint amikor cowboyok lovagolnak a naplementében.
Van, amikor egy feldolgozás klasszisokkal jobb, mint az eredeti... Bocs, Shadows!
Nem múlhat el ünnep új zenék nélkül.
Szüleim megleptek A rockzene története c. 5 lemezes (10 részes) DVD gyűjteménnyel. Tömör gyönyör. A Rock n' Roll berobbanásától (Chuck Berry) és első fénykorától (Elvis Presley, Buddy Holly, Jerry Lee Lewis) kezdve, a brit invázión (Rolling Stones, The Who) és a Soul elterjedésén (Ray Charles, James Brown) át, a '60-as években újjászülető rockzenén (Bob Dylan), majd a hippi-korszakon (Grateful Dead, Janis Joplin), aztán a '70-es évek hard-rock vonulatán (Led Zeppelin, Deep Purple) keresztül [külön részt szentelve a legnagyobb gitárosokra], a Punk korszakig (Ramones, Sex Pistols) bemutat, felidéz mindent, ami rockzene. Interjúk Bonoval, Bruce Springsteen-nel, Mark Knopfler-rel, Pete Townshend-del. Korabeli klippek, koncertfelvételek egész sora. Lemezcégek és kiadók, rádiós DJ-k, menedzserek és producerek nyilatkozatai. Nem győztem kapkodni a fejemet.
Egyvégtében megnéztem mind a 10 órát, vagyis "csak" 8-at, mert a 2. DVD sajnos hibás és se a lejátszónk, se a PC nem olvassa be. Remélem, ki tudjuk cseréltetni. A MediaMarkt vevőszolgálatán aztán betolták a lejátszóba, ahol kifogástalan miőségben, azonnal elindult a film - ettől függetlenül kicserélték az egész szettet. Nagy örömmel tettem be otthon, hogy akkor majd most! De nem, a 2-es lemezt most sem olvassa be a DVD-lejátszóm... Ezt már nem viszem vissza, veszek inkább egy új lejátszót, vagyis hát egy blu-ray lejátszót. (Muhaha.)
Aztán Hobo. Hugiék a 2008-as Bolondvadászat c. dupla albummal leptek meg - nagyon igényes kiszerelés, könyvbe foglalva az összes dalszöveg - köztük egy Viszockij vers Hobo fordításában: Farkashajsza címmel. Talán a legjobb szám a lemezen.
Anyósomék pénzt adtak, amiből vettem egy Rory Gallagher DVD-t. Először 1976., Köln: néhány akusztikus country, blues és rockszám, aztán jön a banda és előkerül a Fender Stratocaster. Utána 12 szám egy essen-i koncertről, majd egy 5 dalos kis wiesbaden-i jam session 1979-ből. Jóóóó. Amúgy 222 perc, kifejezetten zúzós, asszonkám meg türelmes, hogy elviselte! Köszönöm!
Feleségem Dido új albumát a Safe Trip Home-ot kapta meg, az is jó. Andalító, kellemes zene. A nő hangja pedig csodaszép.
Joe Satriani csodálatos gitáros. Ő írta és játsza az egyik legszebb lassú rockszámot, az eredetileg 3:23 mp hosszú Always with Me, Always with You c. gyönyörűséget. Hogy az akkor 50 éves Satch 2006-os koncertjén hogy lett ez a dal 10:50 mp hosszú? Hallgassátok csak meg!
Stolen Car
"But I ride by night, and I travel in fear,
that in this darkness I will disappear."
Bruce Springsteen
Ti mondtátok