King Aranarth

Hol is kezdjem? Van egy szépséges és türelmes feleségem, egy 8 éves, okos és gyönyörű kislányom, egy 6 éves, huncut és jó kedélyű kisfiam. Volt egy csodálatos macskám is. Vannak továbbá gondolataim. A családom az enyém, de a gondolataimat megosztom veletek! Ha futball, akkor gránátvörös-kék zebra sárga-fekete sarkantyúval! És még valami: a zenét hangszerekkel játsszák. A számítógép nem hangszer; szóval: Keep on Rockin' ... Never Stop Rollin'

Címkék

1. (7) ac/dc (5) adó (7) aerosmith (4) afrika kupa (3) ákos (2) alföldi róbert (3) állat (20) állatvilág (4) alvin lee (2) andre agassi (1) andre villas-boas (1) apeh (5) apu (9) armageddon (4) atlanta falcons (1) atlétika (2) átok (1) atombomba (2) autó (20) baba (49) bajnai gordon (3) balaton (7) Baltimore Ravens (1) bank (4) bánki tó (3) barátság (6) batu (1) bb king (5) beatrice (1) befektetés (3) betegség (11) big daddy wilson (6) bikini (1) bíróság (1) bkv (12) bl (17) blog (1) blues (70) Blue front (1) boksz (3) bölcsöde (2) boldogság (15) bor (26) borvacsora (1) bruce dickinson (3) bruce springsteen (15) bubus (1) budapest (24) Bud Spencer (1) bulvár (5) busójárás (1) buzi (9) bvb (9) bye alex (1) carlos santana (1) charles barkley (1) chris rea (3) chuck berry (1) chuck norris (3) cider (1) cigány (4) clint eastwood (1) coen testvérek (2) colin james (1) country (2) cream (1) család (35) csokoládé (2) daczi zsolt (1) deák bill gyula (9) deep purple (1) del piero (10) demokrácia (7) demszky (7) dire straits (1) divat (2) dopping (5) dorina (1) drog (1) edda (2) egészségügy (13) egyház (2) EL (1) elektro (1) élet (5) elmore james (1) elvis presley (3) el clásico (14) én (178) eric clapton (1) erkölcs (21) esélyegyenlőség (5) étterem (2) eu (7) euro2008 (20) euro2012 (17) EURO 2016 (8) évforduló (1) fc barcelona (60) feind (1) ferenczy györgy (1) fiatal (5) fidesz (35) fifa2010 (21) fifa 2014 (16) figula (1) film (27) folk (1) forma1 (9) fotó (13) frittmann (2) FTC (2) futball (242) gary moore (14) gáz (2) gazdaság (22) gianluigi buffon (1) gitár (20) gnr (2) green day (1) gyurcsány (44) halál (49) hard rock (27) harry redknapp (4) hasonlat (1) heavy metal (6) heti hetes (1) hitel (1) (2) hobo blues band (6) horváth ágnes (7) humor (11) i.m. (43) idézek (8) ifj katona tamás (2) iihf wc 2009 (9) iihf wc 2016 (1) index (9) inxs (1) irodalom (24) iron maiden (8) játék (5) jazz (4) jégkorong (21) jerry lee lewis (1) jimi hendrix (5) joaquin phoenix (1) jobbik (10) joe satriani (2) jog (12) johnny cash (3) johnny winter (7) john frusciante (4) john lennon (1) john mayall (2) juande ramos (6) juhász ferenc (1) juventus (22) jvc (1) kajak kenu (8) karácsony (3) karóra (1) katasztrófa (4) kazán (2) kerekpár (5) kereskedelem (2) keresztelő (2) kézilabda (7) kirándulás (16) kisteleki istván (2) költészet (6) koncert (63) konyári (1) könyv (11) konzervatív (1) kórház (4) kormány (64) kosárlabda (1) kötelező hallgatmány (5) kubala (1) kultúra (25) kurt vonnegut (2) kurva (3) kutya (5) lajkó félix (1) lakás (6) last.fm (2) ledley king (4) led zeppelin (3) légli (1) leo messi (16) les paul (1) liberális (28) lmp (3) lófasz (1) luxus (1) macska (1) macskusz (1) madrid (2) magyarország (121) magyar gárda (1) malév (1) márai sándor (4) mario lemieux (1) mark knopfler (6) máv (3) mdf (14) média (30) megasztár (6) meizu (1) mentő (3) mesterházy attila (3) metro4 (3) mlsz (1) mno (3) mobil (5) móni (75) motogp (8) mozi (11) mszp (81) mtk (25) műhold (1) multi (1) munka (13) napi top (14) nav (5) népszavazás (1) net (1) ne patriots (5) nfl (17) nhl (3) nigéria (1) nishu (7) nokia (2) nol (1) nyaralás (7) nyugdíj (4) ők ketten (1) olimpia 2008 (13) olimpia 2012 (11) olimpia 2016 (10) öltöny (1) ombudsman (1) onas (1) óra (1) orbán viktor (10) öreg (2) ősi riválisok (1) óvoda (1) Pampas (1) panka (94) pep guardiola (3) peti (44) phoenix suns (1) pittsburgh penguins (3) playboy (1) póker (2) politika (176) pontfm88.1 (6) populizmus (4) privatizáció (2) queen (1) quimby (5) radics béla (1) rádió (8) reform (8) reklám (9) rendőrség (9) repülés (3) rhcp (6) ripoff raskolnikov (6) ritchie blackmore (3) rock (66) rock n roll (7) roger federer (13) ronaldinho (1) rory gallagher (9) ruha (1) rúzsa (1) sajtó (6) sakk (2) salinger (1) salman rushdie (3) samsung (3) saul (3) saunier duval (2) sf 49ers. (2) sharp (1) sidney crosby (1) sir kán (5) snooker (2) sör (6) sorozat (5) sport (185) sportriporter (8) stephen hendry (2) steven tyler (3) stevie ray vaughan (2) sün (1) suomi (1) super bowl (8) szabó máté (1) számítógép (3) szdsz (51) szerencsejatek (2) szezonválogatott (1) színház (6) szlovák (5) szobor (2) szólásszabadság (6) szolgálati közlemény (1) szomszéd (4) szomszéd 2 (10) tahó (19) takáts tamás dbb (1) talmácsi gábor (3) tátrai tibor (3) technika (10) tél (3) tenisz (16) ten years after (1) természet (1) terror (4) the allman brothers band (1) the beatles (1) the rolling stones (1) the who (1) tolerancia (6) tomcsi (2) tommy emmanuel (4) Tom Brady (1) tottenham hotspur (50) tour de france (2) tracy chapman (1) tragédia (32) tudomány (5) tv (26) u2 (1) u20 vb 2009 (2) udvariasság (5) ünnep (40) űr (1) usa (12) úszás (6) utazás (11) választás (3) valentino rossi (4) van graaf (1) várhidi péter (2) vásárlás (2) vatera (1) velencei tó (1) vendégség (3) vers (3) vicc (2) vívás (3) vizilabda (3) wass albert (1) weöres sándor (1) wizzair (1) xavi (4) X faktor (1) x faktor (1) zene (162) zizou (1) zuschlag (2) zz top (1) címkefelhő

Ti mondtátok


Szójáték

2012.10.05. 17:06 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Hosszú évekig voltam a Magyar Nemzet előfizetője, ha politikai napilapot veszek, akkor most is azt olvasom, a neten az online kiadás a kezdőlapom, de van mit utálni rajta:

8 éven keresztül a "megszorító csomag" volt a leggyakrabban használt kifejezés a maszop folyamatos bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseire.

A nemzetgazdasági miniszter ma finoman szólva is hátat fordított az unortodox gazdaságpolitikának és előállt egy ugyanilyen megszorító csomaggal - csekkadó, jövedéki adóemelés, segély-korlát, leépítések, fordított ÁFA a sertés-ágazatban...

Hogy mi a főcím? Idézem:

"Matolcsy egyenlegjavító intézkedéseket jelentett be."

Az olvasóknak pedig a seggükbe csúszott a fejük, igaz?

 

Címkék: sajtó gazdaság fidesz magyarország

Madridi hétvége

2012.05.09. 09:40 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Ez az út rohadt jól sikerült!

Szombat. Kezdődött azzal, hogy édesanyám és apósom már kettő előtt megérkezett, így előbbi átvehette a gyermekfelügyeletet, utóbbi pedig velünk jött a reptérre, hogy aztán hazavigye a kocsit. Nekem kezem-lábam remegett, így még be se csekkoltunk, de már azt vártam, hogy landoljon a gép Madridban, mert totál szétcsúsztam.

Persze semmmi nem olyan egyszerű, mint az ember képzeli - néha sokkal jobb minden.

Ferihegyen például összefutottunk Panka balett-tanárnőjével, Andi nénivel. Mónit mosolyogva, nagy szeretettel üdvözölte, majd bemutatkozott, nekem pedig leesett az állam: Simkó Andrea. Kezet fogtam a párjával is, egy hatalmas, kedves és mosolygós fickóval, Michael-lel.

Check-in, biztonsági ellenőrzés (volt akiről a cipőt is levetették, nem csak az övet), kézipoggyász méret-ellenőrzés kettesben, majd tolongás a kisbuszon és helykeresés a Wizzair Airbus 320-asán immárom hármasban a hatalmas, kedves és mosolygós fickóval, Michael-lel.

Felszálláskor ugyan majd' összetörtem Móni ujjait, ahogy szorítottam a kezét, de aztán aránylag hamar megnyugodtam, leszámítva azt a néhány pillanatot amikor egy-egy légörvény megbillentette a repülőt. Közben beszélgetésbe elegyedtünk Michael-lel és onnantól kifejezetten jól telt az út! A hatalmas, kedves és mosolygós fickó nem más, mint Michael Krops, az osztrák születésű, de évtizedek óta Magyarországon élő ex-balettművész, jelenleg Európa-szerte elismert és foglalkoztatott top-koreográfus. Magával ragadó, nagyon szimpatikus ember. Vidám és természetes. Mesélt a karrierjéről, a munkájáról, arról, hogy mi az, ami mindenkinek az eszébe jut róla, pedig az csak 3,5 perc volt, elenyésző ahhoz képest, amit összességében letett az asztalra az igazi szakmájában. Beszéltünk színházról, stadionokról, autóalkatrész-kereskedésről, gyereknevelésről, érettségiről, nem csak mi, de az idő is repült, már a Balaton felett volt kedvem fotózni (megkereshetitek Csopakot, oda is utaznk idén!):

(széljegyzet: elnézést a fotók minőségéért, ami még ilyen kis méretben is elmarad a korábban kiposztolt képekétől, de "csak" az új Olympus SZ-10-es ultrazoom kompaktot vittük magunkkal - kicsi és marha kényelmes, a 18x-os zoom magáért beszél, a stabilizátor egészen jól funkcionál nagy telénél is, vagyis a gyenge akksi ellenére is  nagyon jó vétel volt, de a képminősége a technikából eredően nyilvánvalóan nem érhet fel a tükörreflexes gépekével.)

Szóval a repülőút végül nagyon jól sikerült, le sem zuhantunk, a T-1 terminálon pedig felvett minket Joseví és hazaszáguldott velünk. Gyors átöltözés, egy Heineken és irány a La Latina negyed, pontosabban a La burbuja que se Ríe étterem (A nevető buborék). A spanyol életvitel számomra felfoghatatlan. Nem az volt a gond, hogy a 7 személyre és 22:30-ra foglalt asztalunkra 23:10-ig vátunk, mert a rendelés után szinte azonnal kihozták a kaját (2, egyenként 4 fős "menüt" kértünk, amiben kagylótól a sült kolbászig, saját magunknak kövön grillezett hústól a tojásos sonkáig minden volt), hanem a tény, hogy éjfélkor vacsoráztunk! A desszertet jóval 1 óra után tálalták! Hulla fáradtak voltunk, telezabáltuk magunkat, mire jött a hír, hogy akkor most nyomás bulizni. Ja, kösz. Háromig megittunk néhány koktélt és hajnali négykor már ágyban is voltunk. Ennyit a vasárnapi korai kelésről... :-)

Vasárnap. Jó turista módjára alig aludtunk és kilenckor már fel is ébredtünk Mónival, de a házigazdát csak nem kelthetjük fel! Joseví tízkor még melegszendvicset készített nekünk és Paulinának. Eszméletlenül finomra sikerült, de így csak délben vehettük nyakunkba a várost. Először egy hegytetőről fotóztuk a várost, majd a madridi városligetbe, a Parque del Retiro-ban sétáltunk: az, hogy több a látnivaló (Monumento de Alfonso XII, Palacio de Velazquez és Palacio de Cristal) mint az itteniben, az egy dolog, de hogy klasszisokkal gondozattabb, az szomorú, mert arra csak figyelni kellene...

Több, mint egy óra sétálgatás után a Prado,

az Iglesia de San Jerónimo és a Real Académica felé léptünk ki a parkból, majd a híres Neptun szökőkúthoz mentünk. (Itt az Atlético Madrid szurkolói szoktak előszeretettel ünnepelni egy-egy győzelmet.) A téren apró malőrként Móni megbökött egy mozdulatlan pantomimest, aki felháborodva, "Neked nem volt gyerekszobád?!" kiáltással vett elégtételt.

 

 

 

 

 

Átgyalogoltunk a Cibeles szökőkúthoz (ennél már a Real Madrid drukkerek szoktak tombolni).

Kezdtünk fáradni és megéhezni, de mit nekünk! Irány a Plaza Mayor! Jelentem: elértük a Főteret, de pár fotó után

bezuhantunk egy Sonkamúzeumnak nevezett étterembe, ami az egyetlen csalódása lett a hétvégének.

A Spanyolországban szokásos napi menüből válogattuk össze magunknak ebédet, és bár az én sárgadinnye sonkával c. előétel mesterművem még rendben volt, a főfogásom, a sültmalac egy kicsit zsíros volt, ráadásul a tálalása kikészített:

Hogy a jó büdös életbe lehet egy hosszában félbecsapott koponyát, apró kis fogakkal a szájában a tányéromra tenni???

Na mindegy, csak kiheverem valahogy, elvégre Móni is kitett magáért. A feketekávéját elegáns mozdulattal, nagy ívben öntötte hófehér nadrágjára, amit természetesen csak nagyjából tudott lemosni a combjáról, még a pincérnő készséges (de kissé kínos) segítsége ellenére is.

Jóllakottan átsétáltunk a Sol-ra (a központi tér), lefotóztam Madrid jelképének a szobrát, ami a templomokban, a házfalakon, a kukásautókon egyaránt szerepel):

Innen aztán SOS hazametrózunk (10 vonal, mind légkondis, érintőképernyős jegyértékesítő automaták és forgókapuk), hogy este Móni egyik legkedvesebb barátjánál vacsorázhassunk - ott persze elhúzódott a gyerekek altatása, ezért ismét 11-kor kezdtünk enni, de ezen már meg sem lepődtünk. Terülj-terülj asztalkám, de kissé visszafogott hangulat: Edu ugyan szokás szerint kedves volt és humoros, de a felesége egy külön tanulmány, minden rossz igaz róla, amit eddig hallottam.

Mivel hétfő a spanyoloknak is munkanap, egyre haza is értünk, így aránylag frissen vághattunk bele az utolsó napunkba Madridba.

Hétfő. A lakásban elbúcsúztunk Josevítől, aki fantasztikus házigazda és volt, a metrómegállónál pedig Paulinától. Elmentünk egy közeli és központi vasútállomásra (Atocha RENFE - konkrét pálmaházzal a közepén), ahol a csomagmegőrzőbe raktuk a bőröndünket (fémdetektor és biztonségi szolgálat, érintőképernyős jegykiadó automata, infrás-bárkódos szekrény), aztán vissza a metróba és nyomás a város nyugati oldala, nem kevés látnivalóval.

A Plaza de la Villa

mellett megreggeliztünk (a Choco y churros) után bementünk az Almudena katedrálisba,

azután pedig végigjártuk a Királyi Palotát.

Bent sajnos nem lehetett fényképezni, de nehéz lesz elfelejteni a barokk és rokokó szobákat, a tróntermet, a hegedű- és billiárdszobát, a fegyvertermeket és a "házipatikát".

Az időnk egyre fogyott, de a listánkon sem szerepelt már sok minden (miután a Prado végigjárását végül nagy nehezen lehúztuk róla).

A Plaza de España szép, a Cervantes emlékmű gyönyörű. Valahogy így kell emléket állítani egy nemzet egyik leghíresebb emberének...

Megnéztük még a Templo de Debod-ot. Az egyiptomi templomot Spanyolországnak ajándékozták (!), ezért szétbontották, elemenként Madridba szállították és ismét felépítették. Sajnos rekonstrukció miatt a nyitvatartás ellenére nem volt látogatható, de érdekes volt látni egy több ezer éves afrikai épületet Európában...

Ebédre csatlakozott hozzánk Sylvia, akinél Móni korábban lakott, majd feltűnt Joseví is. Én finom, Móni felejthető kaját válagatott össze, utána pedig nem maradt más hátra, mint megvásárolni az ajándékokat a szülőknek és a gyerekeknek. Sikeresen abszolváltuk eme gyönyörű feladatot, igazi cél nélkül barangoltunk a város szívében, miközben be-benéztünk egy-egy üzletbe.

Amikor aztán eljött az ideje, hogy felvegyük a csomagjainkat és kimenjünk a reptérre, szomorúan lebattyogtunk a metróba és onnantól kezdve nem is láttuk a felszínt.

Spanyolország gyakorlatilag csődben van, a gazdasági mutatói rosszabbak mint hazánkéi, hatalmas a munkanélküliség, de ott - a magyar helyzettel ellentétben - tisztán látni, hogy mire ment el a pénz: technikailag annyival állnak magasabb szinten, hogy azt el se lehet mondani! A buszok, a metrók, a középületek mind-mind kifogástalan állapotban vannak, az emberek úgy öltözködnek, mintha egy divatmagazinból léptek volna ki, magától értetődő módon ebédelnek étteremben, utaznak taxival (a 80%-uk Skoda Octavia és egyébként sincs pl. sok Seat, inkább német vagy francia autóval járnak, japán autót szinte alig, akkor is csak Toyotát látni - összesen 3 Nissan-nal találkoztunk, az Almerát le is fényképeztem - nem tudom, hogy miért), vásárolnak maguknak "luxus-cikkeket". Semmi, de semmi nem látszk abból, amit a híradásokban látni és hallani, az első szó, ami eszembe jut az a JÓLÉT. Nyugodt, vidám és laza jólét. Persze biztos nekik is megvannak a saját problémáik, de simán el tudnak tőlük vonatkoztatni a szabadidejükben. És mérhetetlenül barátságos mindenki.

De folytatom: a reptér akkora mint fél Budapest, így aztán többet sétáltunk a metrótól a repülőig, mint előtte a városban, ráadásul mindketten majdnem bepisiltünk. Végül minden jól alakult: felvettük a jegyet, megtaláltunk rötyét de nem találtak nálunk bombát, időben beszálltunk és lett helyünk ablak mellett (a nagyon gagyi Wizzair-nél a helyfoglalás érkezési sorrendben történik), Móni szinte azonnal el tudott aludni a gépen, én pedig már nem is féltem. Nagyon csendes hazautunk volt.

Édesapám baseball-sapkában, fülig érő mosollyal fogadott minket éjfél után néhány perccel, gond nélkül fizetett egy vagyont az automatánál és kitalált a parkolóból (bár egy taxit (!) követve felmerült a lehetőség, hogy egy kitaposott gyalogösvényen rövidebb úton távozzunk), otthon pedig anyu könnyebbült meg amikor megérkeztünk.

Gyorsan elmesélték nekünk a lényeget a gyerekekről, mi pedig nekik a legfontosabbakat az utazásról, átadtuk az apróságokat és mentünk is aludni.

Hogy őszinte legyek, fenntartásokkal fogadtam az utazás lehetőségét, de nagyon örülök, hogy elmentünk. Annyira, hogy már azt remélem, máskor is lesz alkalmunk meglátgatni Josevíéket!

 

Címkék: fotó madrid én repülés gazdaság utazás boldogság kirándulás udvariasság vendégség móni

Kamatperiódus

2012.02.12. 17:09 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Csak megszívtuk.

Tudatos, előrelátó adósként viselkedtünk és 2007-ben a forinthitel mellett döntöttük, hogy kiküszöböljük az árfolyamkockázatot. (Igen, tudom. Köztisztviselőként jogosult voltam az állami kamattámogatásra - bár hugom és egyik szomszédunk is a forinthitel mellett döntött, holott magánzók). Milyen jól tettük! Vagyis tényleg jól tettük?

A devizások havi 15-20e Ft-ot spóroltak 2-2,5 éven keresztül, majd beütött a krach és buktak ugyanennyit: a havi törlesztőrészletekben visszafizetett összegek nagyságrendileg kiegyenlítődtek, viszont a fennmaradó tőkerész nálunk csökkent, náluk az árfolyamváltozások miatt nőtt. Csak halkan jegyzem meg, hogy a 4,3 millánkból, amit eddig befizettünk, komoly 1,7 millióval csökkent a hitelösszegünk... Mindenesetre egy kicsit jobban jártunk és amíg nem szorulunk a devizahitelesek részére biztosított állami kedvezményekre a gazdasági válság miatt, addig így is marad. Ha nálunk is beüt a ménkű (leépítenek vagy visszavonják a vezetői kinevezésemet), akkor orbitálisat szívunk, hiszen a forinthitelesekre szarik az állam, mi semmilyen támogatásra nem vagyunk jogosultak, minket kilakoltathatnak, nekünk nem adnak milliókat előtörleszteni, a mi kockázatunkat nem vállalja át senki.

Ezt csak azért írom, mert tegnapelőtt lejárt az első 5 éves kamatperiódusunk és márciustól új - egészen véletlenül nagyobb összegű - törlesztőrészleteket kell fizetnünk. Erről mondjuk csak azért tudok, mert először írtam egy kulturált érdeklődő levelet, utána egy dühös, számonkérő panaszt, majd reklamáltam egy sort a telefonban, végül személyesen ordibáltam egy sort a bankban, miután az FHB nem gondolta úgy, hogy magától tájékoztatnia kellene a fejleményekről.

Szóval írásban még nem, de e-mailben már megkaptam a "számokat"! A hitelfelvételkor ugyan magasabb volt a jegybanki alapkamat mint most, az állami kamattmogatás változatlan formában biztosított számunkra és soha egy órát nem késtünk a részleteinkkel, az ügyleti kamat valamilyen érthetetlen okból kifolyólag csak megnőtt 1,55%-kal, ami a gyakorlatban kb. 8e Ft mínuszt jelent havonta 5 éven át (cirka 480eFt). Amikor rákérdeztem a miértre, azt válaszolták, hogy ez egy nagyon bonyolult matematikai képlet eredménye, sok összetevője van, nem csak az alapkamat, nehéz megérteni. Nagyon őszintén mondom, hogy kapják be a faszt az ilyen válaszok miatt, mert én bizony kíváncsi vagyok és nekem igenis magyarázzák el!

Szóval most majd megfogalmazom a sokadik levelemet, hátha.

Csak mert egy szerdai bejelentés miatt nem alszom és sűrű-sűrű viharfelhők gyülekeznek...

 

Címkék: én gazdaság bank hitel

Égen? Földön.

2012.02.03. 17:49 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Nem adnak többet szárnyakat vágyainknak... Le(sz)állt a MALÉV. Elfogyott a pénz, a lízingelt repülőket is viszik Írországba. A 25% tulajdonrésszel bíró állam - úgy tűnik, hogy szemrebbenés nélkül - hagyta csődbe menni a céget és egy új légitársaság felállítását tervezi. Nem biztos, hogy rossz döntés, mert az Unió nemrég 100 milliárdos büntetést rótt ki Magyarországra a MALÉV tiltott állami támogatása miatt, márpedig ennyit feltehetően nem fog veszíteni az értékéből az, ami megmaradt. Meglátjuk.

Engem azért egy kicsit megrázott a dolog.

 

Címkék: gazdaság fidesz magyarország eu kormány malév

Amúgy itthon

2012.01.05. 13:58 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Hétfő óta betegállományban vagyok itthon és pihenek.

Ezt tessék úgy érteni, hogy nem csinálok semmit. Semmit. Lélegezni és nyelni sem nagyon tudok, szóval a vegetálással is komoly problémáim vannak. Ülök, olvasok, tévézek vagy filmet nézek (most jön a Wrestler), bambán bámulok ki a fejemből és mindenem fáj. Tüszős mandulagyulladásom van.

Eleinte a 39°C-os láztól, azóta pedig az eldugult orrom miatt nem tudok aludni, ráadásul minden orrfújás, minden tüsszentés, minden köhintés és minden nyelés könnyeket csal a szemembe, mert mintha ezer éles tűt szúrnának a torkomba, belémhasít a szúró fájdalom. Azt már kitapasztaltam, hogy a legjobb derékból elfordulni, mert akkor a nyakam nem mozdul, ami szintén a kínok kínja. Kibaszott szar egy betegség. Már 3. napja tolom az antibiotikumot és szinte semmi javulás.

Próbálj meg ne nyelni! Kb. 6 percig megoldás, fel se tűnik, de aztán csak muszáj lesz. Na, akkor pont hatszor annyira fáj, mintha rendesen csináltad volna. Ráadásul csupa szopogatós gyógyszert írnak fel, hogy véletlenül se feledkezz meg a nyelés fájdalmáról. Ma reggel az éjszakánként elduguló orrom miatt (persze nappal is eldugul, csak akkor 2 percenként fújom, éjjel meg csak óránként kelek fel) folyamatosan kiszáradó számon nőtt egy gusztustalan herpesz is, így most akkora a szám, mint egy ghánai tehénpásztornak, akit pofáncsapott a törzsfőnöke.

Szép látványt nyújthatok. Herpeszes, taknyos, krákogó szánalom.

A kormány eközben a piacok megnyugtatása érdekében az IMF-el való mielőbb megállapodás fontosságáról beszél, mintha 2010-ben nem ő zavarta volna el őket hazánkból és 2011-ben sem miatta vonult volna haza a tárgyalódelegáció...

Móni elvtte a nagy pendrive-ot, a Wrestler-t a telefonomra kell másolni, majd onnan megnézni a médialejátszón. Milyen jó, hogy ennyi kütyünk van!

 

Címkék: film én gazdaság fidesz betegség kormány

Szabadsááág! Haaarc! Lefújva.

2011.11.17. 20:58 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Eddig tartott a fene nagy magyar függetlenség...

Magyarázat persze van. Mások a feltételek. Ez nem hitel, csak biztosítás. Nem hívjuk le, csak készenlétben tartjuk. Most mi diktálunk. Hogyne.

A lényeg az, hogy a másfél éve, gazdasági szabadásgharcunk során durván kipaterolt IMF-hez fordul a magyar kormány. Pénzért. Nem szégyen ez, ha muszáj.

Nem lenne szégyen, ha az elmúlt másfél évben nem az lett volna mindennek az alfája és ómegája, hogy hazánk gazdaságilag független, nekünk ne diktáljon senki, mert überstabilak vagyunk.

A bankszféra megnyugodott, a forint erősödött, a hitelminősítők visszaültek a seggükre. Szükség volt rá, elhiszem.

De akkor mi szükség volt az elmúlt másfél év szabadságharcos kommunikációjára? Ez így komolytalan.

 

Címkék: politika gazdaság fidesz magyarország

A piac...

2011.11.13. 00:30 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Mizo top kakaó. Az, hogy korábban 149,-Ft volt a fél liter, most pedig 199,-Ft a 450ml (vagyis 30Ft/dl > 44Ft/dl, közel 50% az áremelkedés), az egy dolog. Akinek ez már drága, az nem veszi meg. Sajnos ez van, nekünk még futja rá, ha nagy ritkán megkívánjuk.

De miért kerül fel a címke a dobozra, hogy magyar termék? Mert Szegeden keverték össze tejet, a permeátumot, a cukrot, a zsírszegény kakaóport (nem ettől a 1,5%-tól lesz jó barna, az tuti), az aromát, a stabilizátort (karragén) és a nátrium-foszfátot (ez a savanyúságot szabályozza)?

Árulja már el nekem valaki, hogy hol van Magyarországon kakaóültetvény? Vagy holnaptól az Audikra meg a Legora is ráragasztjuk, hogy magyar termék?

Ez Magyarországon gyártott termék, de attól még nem magyar.

 

Címkék: reklám gazdaság magyarország

Nem nyert

2011.09.17. 08:55 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Matolcsy gazdaságpolitikája immáron több mint egy éve arról szól, hogy az adócsökkentésnek hála megnő a fogyasztás és akkor milyen jó lesz nekünk. Az utóbbi néhány hónapban már nem csak az amúgy dilettáns ellenzék, hanem egyre több jobboldali gazdasági szakértő is jelezte, hogy ez nem jött be, elhibázott döntés volt pl. az amúgy igazságos egykulcsos szja. A Széll Kálmán-terv egyes elemeiben már ennek beismerését lehetett látni (megfelelő kiigazítás a költségvetési hiány kordában tartása érdekében), most meg jött az ... ADÓEMELÉS ...

Miről szólt a Fidesz kampánya? Miről beszéltek kormányzásuk első 1,5 évében? Igen. Arról, hogy ilyen nem lesz. Hát lett.

A jövedéki adó - bár minket a benzinárak miatt igen rosszul érint - még rendben van, mert célirányos: azok fizetik a többletterheket, akik valóban cigarettáznak, isznak és autóznak. A hamburger-adóra is rábólintok, mert szörnyű reggel 6:40-kor tiniket látni a buszon, akik fél literes kiszerelésben öntik magukba az "energiaitalokat", tömve látni a McDonald's-okat és Burger Kingeket, és nézni, ahogy kisgyerekesek raklappal veszik a kólát. Aki egészségtelenül akar élni, éljen egészségtelenül, pont nem érdekel, de ne sírjon, ha a szénsavas cukorlé és a chips drágább mint a 100%-os narancslé meg az almaszirom.

A luxusadó már kérdéses, mert nem tudjuk, hogy milyen jövedelemhatártól lesz fizetendő (vagyis hogyan vezetik be ismét a kétkulcsos szja-t)?

Elérkeztünk az ÁFA-hoz. Az 27%-ra nő. Ez talán nem vezet fogyasztás-csökkenéshez? Ez nem ellentétes a kormány gazdaságpolitikájának alapvető céljaival? Itt már erős fenntartásaim vannak, mert - bár a költségvetés helyzete ezt indokolhatja, - egyértelmű a választási ígéretek megszegése.

Ha pedig jön a járulékemelés, akkor az megint a bejelentett dolgozókat, a becsületesen adózó állampolgárokat és cégeket sújtja, míg a szürke- és feketegazdaság nem érez meg belőle szinte semmit.

Mindezeken túl a hol 15%-osnak mondott, hol "mindössze" 5500 fősre saccolt leépítés a közszférában (mely alól az egyre bővülő feladatokkal megbirkózni kénytelen NAV kaphat csak felmentést) szintén ellentétes a "Munkát mindenkinek!" jelszóval...

Most látta be a kormányzat, hogy nincs más út és az adócsökkentésre épülő gazdaságpolitikája vakvágány volt? Jó lenne tudni, hogy az Orbán által rendszeresen emlegetett "háborúban" hogyan állunk. Mert szép szavak és magyarázatok vannak. De a munkájuk lehetőleg ne hasonlítson az előző ciklusban tapasztalt koncepciótlansághoz és kapkodáshoz!

 

Címkék: politika gazdaság fidesz kormány

Már megint a devizahitelek ...

2011.09.11. 12:07 | king_aranarth | Szólj hozzá!

... és már megint a devizahitelesek megsegítése. Engem irritál már maga a szóösszetétel, felmegy a pumpa, ha meghallom: állami segítségre szorulnak. A Fidesz elköveti ugyanazt a baromságot, amit már a Maszopnál is kritizáltam.

Mert mégis miért segítséen az állam? Mert a devizaadósok kisebb törlesztőrészletekért cserébe árfolyamkockázatot vállaltak és most szívnak? A társadalmi szolidaritásnak is vannak határai!

Mónival felvettünk 10 millió Ft forinthitelt. Törlesztünk 75eFt-ot havonta. Ugyanezért a hitelösszegért a svájci frankban eladósodók fizettek 60eFt-ot. Legalább 3, de lehet, hogy 4 éven át havi 15eFt-tal fizettünk többet, ez barátok közt is cirka 6-700eFt. Vállaltuk, mert a devizahitelt kockázatosnak véltük. Hogy nem tájékoztatták őket a bankok? Mi utána tudtunk nézni, hogy milyen feltételek mellett adósodunk el 20! évre? Ők annyit fogtak fel, hogy kisebb a törlesztőrészletük? Ezért fizessen milliárdokat az állam?

Ha őket most kisegíti a kormány, akkor bejelentkezünk mi is: fizessék vissza nekünk a magasabb törlesztőrészletek miatti többletköltségeinket, mert ha tudtuk volna, hogy mégsincs kockázat a devizahitel felvételében, mert az állambácsi azt átvállalja, akkor mi is azt választottuk volna! Ide a zsetont, lesz helye!

Aki józanul, a helyzetet és a kockázatokat felmérve felelős döntést hozott, az most duplán szív, mert a korábban magasabb törlesztőrészletek mellett az adójából finanszírozhatja a devizások megsegítését is. Egyenként ki lehetne számolni, hogy hányan vannak, akik a mai napig összességében többet fizettek mint a forinthitelesek - nem hiszem, hogy nagyon sokan lennének! Hát ez aztán kurva megfontolt döntés, még ha ugyanúgy nagyon kevesek által lesz ténylegesen elérhető, valós alternatíva a rögzített árfolyamú végtörlesztés, ahogy a korábbi kedvezmények voltak!

Sajnálom persze a devizahiteleseket, mert marha nehéz lehet most nekik, de ki kérte, hogy ők így adósodjanak el? Hogy ne kisebb lakásba költözzenek? Ki fogott pisztolyt a fejükhöz? Így döntöttek.

Minket ki sajnált 3-4 éven keresztül, amiért magasabb volt a törlesztőrészletünk? Inkább röhögtek rajtunk, amiért feleslegesen (!?) vállaltunk többet.

 

Címkék: politika gazdaság fidesz kormány

Magánnyugdíj sokadszor

2011.06.25. 18:51 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Hogy a picsába változhat  a reálhozamom azok után, hogy a tőkémet a pénztár már át kellett, hogy utalja az államnak? Hogy tőzsdéznek a magánnyugdíj-pénztárak továbbra is a pénzünkkel? Ki engedi ezt meg nekik?

A magánnyugdíj-pénztári vagyon visszaállamosítását jó lépésnek tartom, de más módon kellett volna ezt az egész nyamvadt procedúrát levezényelni. Keményen, határozottan és gyorsan. Egy egyszerű elszámolással.

1. Az ügyfél mondjuk 2004.02.21-én belépett a magánnyugdíjpénztárba.

2. 2004-ben befizetett X összeget, amit a pénztár ilyen és ilyen részvényekbe fektetett. A hozam Y, az ügyfél 2004.12.31-i egyenlege tehát ennyi és ennyi.

3. Ezt a primitív számolást kell megismételni minden évre lebontva (az APEH, most már NAV erre naponta képes). Van egy nyitóegyenleg, vannak befizetések, és hozamok. 2005-ben, 2006-ban, 2007-ben, stb. egészen 2010.10.31-ig (mert onnantól már nem történt utalás a pénztárak részére).

Az államnak mindössze annyit kellett volna mondania, hogy január 31-ig minden tag nyilatkozhat arról, hogy marad-e vagy visszatér, ezzel egyidejűleg dönthet a reálhozama sorsáról. Az elszámolással a magánnyugdíjpénztárak végezzenek mondjuk március 31-ig (ez is röhej, mert ekkor már 5 teljes hónapja egy kanyi befizetés nem érkezik, tehát nincs mit számolgatniuk, csak a számlákat és a részvényárfolyamokat kell nézegetni - ismétlem: a NAV naponta könyvel).

2 fontos dolog: egyrészt, ha valaki az állami rendszerbe történő visszalépés mellett döntött, akkor a nyilatkozattételét (annak elmaradása esetén január 31-ét) követően nem változhat a reálhozama, hiszen - és ez a másrészt - a visszalépő ügyfél egyenlege sem változhat - ha a pénztár mégis befekteti a pénzt és azt továbbra is részvényekben tartja, az a saját kockázata, hiszen a döntés már megszületett: a visszalépő ügyfél pénze NEM AZ Ő PÉNZE, azt nem kezelnie, hanem visszautalnia kell.

Ezek a kiutalások pedig történjenek meg mondjuk április 30-ig és slussz. Örüljenek, hogy eddig náluk parkolt a pénz, amiből nyugdíjakat kellett volna fizetnie az országnak!

Tudom persze, hogy mi a baj. A pénztáraknak fogalmuk sincs arról, hogy ki mennyit fizetett be. Ne csodálkozzatok, ez így van. Visszamenőleg kellett kutatniuk. A pénztárak ugyanis egyösszegben kezelték az államtól (!) befolyó milliárdokat, hiszen azt az APEH szedte be az emberektől és utalta tovább nekik, amikből ők azonnal részvényeket vettek. Nem ügyfelenként, hanem egyben. Még a befizetések nyilvántartása és elmaradásuk esetén a behajtás is az APEH feladata volt (ennyit a pénztárak működési költségéről is)!

Hát persze, hogy kapkodnak és nem tudnak semmit. Nekem március 31-e óta összességében 36%-kal csökkent a reálhozamom. Március 31-e óta. Míg kifizetik, papíron eltűnik a többi is?

Ellenőrizhetetlenül működtek, most ellenőrizhetetlenül számolnak el. Őszintén remélem, hogy lesz majd hova fordulni, ha meg szeretném tudni, hogy az évről-évre kiemelkedő hozamról és sikeres befektetésekről beszámoló pénztáram azok után herdálja el a pénzemet, hogy nyilvánvalóvá vált: amióta megtehetem, nem bízom rá a vagyonomat.

 

Címkék: gazdaság kormány nyugdíj

Összefoglalás

2011.06.22. 22:14 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Összefoglalok magamnak, mert régóta nem írtam semmit:

Szóval ami sok, az sok... Stumpf István után Balsai István is alkotmánybíró lesz. Van elég kiváló jogász (akár a jobboldali holdudvarban) ahhoz, hogy ne kelljen ilyen nyíltan, ilyen bicskanyitogató módon kielégíteni a haverokat, posztokkal tömni az "arra érdemes" harcostársakat.

Jó viszont, hogy a magánnyugdíjpénztárak visszaállamosításából befolyó (visszakapott) pénzből csökkentik az egekbe szökött államadósságot. Abból a "magánnyugdíjpénztári vagyonból", ami oda se kellett volna, hogy kerüljön! A szomszédom ugyanúgy van bejeletve mint én, csak nem MNYP-tag. Ugyanannyi nyugdíjjárulékot fizetett mint én, csak egy fillér megtakarítása sem lett belőle, míg nekem összegyűlt 2,5 milla. Most egy kis matek: március 20. körül leadtam a papírt, hogy hova utalják a (meglepetésemre igen nagy összegű) reálhozamomat. Megörültem, de tudtam, hogy május 31-ig még részvényekben tartják a pénzemet, tehát változhat az összeg. Otthon azért leellenőriztem a Pénztár reálhozam-kalkulátorán. Egy hétre rá már nem találtam semmilyen adatot. Egészen tegnapig senki nem mondta meg nekem se szóban, se írásban, se a neten, hogy mennyit fogok kapni. Most megmondták. Kiderült, hogy a hírekkel ellentétben az elmúlt 3 hónapban is volt egy újabb gazdasági válság, mert a reálhozamom 36%-kal csökkent. 36%. Ennyit sikerült valahogy ellopnia az Aegonnak.

Bosszúból ma vettem egy akciós mobiltelefont, hogy a franc essen bele!

Panka és Peti egyre helyesebb. Jókat játszanak és hatalmasakat nevetnek együtt, nagyon várom Csopakot. Elvileg egy hét múlva indulunk, de több családi/egészségügyi probléma miatt azért van egy kis bizonytalanság. Fürdőruhát és fürdőnadrágot azért vásároltunk.

Most ennyi jut eszembe, pedig volt több is.

Ja, egy vers:

 

Sírsz

Gyertya csonkja ég csak
Lángja kékben játszik
Jégcsap olvad halkan,
Kezed vízben ázik.

Hideg, mint a hajnal
Letörlöd hát némán,
Nehéz könnycsepp szalad
Kisírt szemed sarkán.

 

nuatha

 

Címkék: politika balaton vers család jog én gazdaság kultúra fidesz irodalom magyarország kormány technika peti nyugdíj nyaralás befektetés költészet móni panka

Kérdés

2011.03.07. 20:06 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Fiúk!

Az államháztartás első két havi hiánya (egy aránylag elviselhető 120 milliárd körüli januári deficit után) az egész éves előirányzat 81,4%-a. Az adatokat nem a GKI, azt ATV vagy a Népszabi, hanem a Nemzetgazdasági Minisztárium közölte, hisztériakeltésről szó sem lehet.

Ugye tudjátok, mit csináltok?!

 

Címkék: politika gazdaság fidesz magyarország

Hisztéria

2010.11.27. 14:22 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Ami a magánnyugdíjpénztárak körül jelenleg zajlik, az észbontó. Nehéz egy mondatban összefoglalni a Kormány döntéseit, de megpróbálom, hogy azután kicsit bővebben ki is fejtsem a véleményemet.

Szóval: a kötelező magánnyugdíjpénztári befizetéseket 14 hónapon keresztül nem a Pénztárak, hanem a költségvetés kapja, mindezek mellett a Kormány lehetővé (a szolgálati idő el nem ismerésével és a munkáltatói befizetések elvesztésével azonban gyakorlatilag kötelezővé) teszi az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépést.

A balliberális vészharang megkondult, és azóta orrba-szájba mást sem olvasni, mint hogy elvész az állampolgárok szabad rendelkezési joga a saját pénzükről, hogy meglopják az embereket és hogy egyszerű kommunista államosítással áll szemben a Gyurcsány által kifejlesztett über-demokrácia.

Demagóg.

Először: az embereknek eddig se volt választásuk, mert Horn Gyula MSZP kormánya kötelezővé tette a magánnyugdíjpénztárba való belépést. Az állami nyugdíjkassza kiürült  és adóbevételekből kellett finanszírozni a folyó nyugdíjakat, mert a magánnyugdíjpénztárak "az aktívaknak spóroltak". Az állam tehát nem a (részben) e célt szolgáló nyugdíjjárulékomból, hanem az adómból nyögte anyu nyugdíját, és tehetetlenül nézte, ahogy az én "megtakarításaimat" a magánnyugdíjpénztár szabadon forgatta és hol jól, hol rosszul befektette. Egy biztos: a magánnyugdíjpénztár nem járt rosszul.

Másodszor: senki nem lopja meg az állampolgárokat. A hivatalos bejelentések szerint ugyanis aki visszalép, annak egyéni számlán jóváírják a befizetéseit, ráadásul a pozitív reálhozamot - adózást követően - kifizetik, a veszteséget pedig az infláció mértékével kompenzálják. Magyarul egyetlen befizetőt sem ér kár, bár amennyiben nem lesz örökölhető a megtakarítás, akkor az a nyugdíjkorhatárt meg nem élők örököseinek jelentős érvágás lehet.

Harmadszor: ezzel a "rossz emlékű" államosítással a költségvetés egyensúlyba kerülhet és végre nem adóból kell kifizetni a nyugdíjakat. Ez az állami nyugdíjrendszer lényege. Az ideális persze az lenne, ha a jelenlegi nyugdíjasoknak is a saját egyéni számlájukról történnének a kifizetések, de ez vágyálom, mert az ő pénzüket az elmúlt 20-30-40 évben már elköltötték mindenre...

Negyedszer: kisebb a hozam? Ki tudja? Egy, a mostanihoz hasonló gazdasági válság nyugdíj előtt 3 hónappal elviheti 25 évnyi megtakarítás 30%-át. Vagy 60%-át. Vagy az egészet. Kérdezze meg bárki a saját magánnyugdíjpénztárától, hogy mekkkora nyugdíjat garantál a részére? Garantálni pont nulla forintot garantál.

Nem tudhatjuk előre sem az állam, sem a magánnyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíjunk összegét. Akkor meg mit akarunk összehasonlítani? Egyedül az dönthető el, hogy az Államban vagy a részvényekben bízik valaki jobban. De a jövőbe nem lát senki - ékes bizonyítéka ennek maga a válság.

Hogy ki jár rosszul? A Nyugdíjpénztárak. Ők orbitálisat szívnak, mert nem tőzsdézhetnek tovább állampolgárok befizetéseivel. Hogy ez miért zavarja a szociálisan érzékeny MSZP-t? A most lebontásra ítélt rendszert ők építették fel, saját gazdasági érdekcsoporjaik vezérelték és a saját embereik irányították.

Mielőtt tehát bárkit elsüketítene a ricsaj, nézze meg, hogy ki az, aki kiabál és mi az, amit félt!?

 

Címkék: politika mszp gazdaság fidesz kormány reform populizmus demokrácia nyugdíj befektetés adó

Ennyire futja...

2009.12.15. 16:55 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Válságkezelő szakértői kormányunk legválságkezelőbb legszakértőbbje, maga Bajnai Gordon (szül: Gyurika) miniszterelnök mondta azzal a libacafatos kis szájával, hogy olyan kiválóan válságkezelt és szakértett a kormánya, hogy a térségben nekünk lesz először eurónk!

Hát ez mekkora már, emberek!?

Szerinte mivel fizetnek Szlovéniában és Szlovákiában? Rubellel?

 

Címkék: politika gazdaság magyarország

Értekezlet

2009.06.05. 21:52 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Storno.

 

Címkék: politika gazdaság adó

Ingatlanadó

2009.04.23. 13:16 | king_aranarth | Szólj hozzá!

- Hogyan állapítják meg egyenként a lakások értékét? (Merthogy egyazon 10 emeletes panelházban az ugyanakkora lakások sem ugyanannyit érnek - van, amelyiket lelakták, van amelyiket felújították.)

- A tulajdoni lap szerint a lakás a miénk, de a banknak még 18 évig fizetjük a hitelt (természetesen sokszorta többet, mint a lakás értéke). Miért nem fizet a bank is?

- Adózott jövedelemből vásároltuk az ingatlant, megfizettük a vagyonszerzési illetéket, most évente fizethetünk ingatlanadót - nincs kétszeres adózás, igaz? Helyette háromszoros lesz.

- A lakásunk nem ér annyit, mint mások autója.

A már most nagyon szavahihető Oszkó Péter [aki 3 hete a gyerekeire hivatkozva még tagadta, hogy elvállalná a pénzügyminiszteri posztot, sőt még azt is, hogy egyáltalán elgondolkozna rajta, hiszen nincsenek politikai ambíciói (HVG)...] szerint biztos demagóg vagyok. Vállalom. Ő pedig egy parazita milliárdos, akinek számok vagyunk, nem emberek. Egy céget sem lehet úgy vezetni, ahogy ezek a patkányok az országot akarják. Fogalmuk sincs arról, hogyan él az átlagpolgár, hát még a szegény ember.

 

Címkék: politika gazdaság kormány adó

A befektetés öröme

2009.02.23. 20:10 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Most kaptuk meg az elszámolást:

"Örömmel értesítjük, hogy a számláján a befektetés kamataival együtt jelenleg 76.416,-Ft található. Reméljük szolgáltatásunk elnyerte tetszését!"

Mi az hogy, nagyon is! 2008. júniusában hosszas vívódás és az ajánlatok mérlegelése után egy hosszú távú, a kamatadó kikerülése miatt életbiztosításnak nevezett befektetésbe fogtunk. A feleségem a szerződő fél, én vagyok a biztosított, de Pankának gyűjtünk. 18 éves korára az általunk kiválasztott alapokban elhelyezett tőke szépen kamatozik - elvileg.

Mi ugyan eddig 90.000,-Ft-ot fizettünk be, de tisztában voltunk vele, hogy részvényekbe fektetni kockázatos. Nem is azzal van baj, hogy a szép lassan gazdasági világválsággá duzzadt pénzpiaci hitelválság miatt havi 1.600,-Ft-ot elbuktunk, mert közel 20 év alatt azért egy 7-8%-os nyereséggel pesszimistán is számolhatunk, hanem a biztosító flegma, mindenkit hülyének néző stílusával. Rábíztam a pénzem: biztosítson nekem egy szolid nyereséget, a nagy zsetont meg tegye zsebre, nem bánom. De ha bukik, akkor legalább ne így közölje...

Ha meghalnék, akkor örömmel értesítenék Mónit, hogy 300.000,-Ft üti a markát?!

 

Címkék: én gazdaság befektetés móni

A számok nem hazudnak

2008.11.04. 20:35 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Utánanéztem a KSH honlapján a rendszerváltoztatás utáni időszak legfontosabb gazdasági adatainak. 5 mutató tehát, 4 év tükrében. A kiválasztott évek: 1997., 2001. és 2005., vagyis a Horn-, az Orbán- és a Medgyessy-kormány utolsó, nem választási éve, valamint 2007., a Gyurcsány-kormány legutóbbi éve. Lássuk a puszta számokat:

A GDP növekedés: 4,6%, 4,1%, 4,0% és 1,1%.

A bruttó reálkeresetek alakulása: 3,4%, 8,1%, 5,0% és 0%.

Az infláció: 18,3%, 9,2%, 3,6% és 8,0%. Az inflációt az 1991. évi 35%-ról  14 év alatt sikerült 3,6%-ra csökkenteni úgy, hogy 1995. óta minden évben csökkent (1998. és 2002. között 14,3%-ról 5,3%-ra), azóta viszont megint folyamatosan nő.

A munkanélküliségi ráta: 7,8% ('98-as adat), 5,7%, 7,2% és 7,4%.

Az államadósság mértéke: 61,1% ('98-as adat), 53,6%, 61,0% és 64,5%*.

 

Mit kell ehhet hozzáfűzni?

 

Címkék: politika gazdaság magyarország

Az a híres IMF hitelkeret

2008.11.04. 10:07 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Gyurcsány veri a mellét, hogy ő milyen faszályosan megoldotta a hazánkat érintő gazdasági világválság okozta nehézségeket, milyen király megoldás a 20 milliárdos IMF hitelkeret megszerzése.

Nem vagyok közgazdász, de amit mond, az baromságnak tűnik.

Sok gondja van a magyar gazdaságnak, a 2 legnagyobb az alacsony, 1,1%-os gazdasági növekedés, a másik pedig az állam eladósodottsága. Az instabil és kiszolgáltatott Magyarországot ma a kormány csak hitelekből tudja működtetni... Ez önmagában minősíti a szocialistákat, de ez őket persze nem zavarja.

A pénzügyi krízis sokkal nagyobb negatív hatást fejt ki hazánkra, mint a térségben bárhol. Mi a szoci megoldás? Az IMF hitelkeret. A gond az, hogy ezt megint nem a gazdasági növekedés élénkítésére használják fel, hanem a jelenlegi, de jövőre lejáró devizahitelek kiváltására. Vagyis 1, de legfeljebb 2 év alatt az ország feléli a hitelt anélkül, hogy akár egyetlen előremutató intézkedésre is fordítanának, mert csak megszorítanak és hiteleket vesznek fel. A hungarohattyú nagyon gyorsan a pannon puma sorsára jutott...

Ez így nem felelős gazdaságpolitika, csak egyszerű rombolás, a jövő elpusztítása.

 

Címkék: politika gazdaság magyarország gyurcsány kormány

Beindultak

2008.10.05. 10:04 | king_aranarth | Szólj hozzá!

Az óriásplakáton egy gyönyörű hattyú szárnyal. Tekintete a jövőt pásztázza, kétségek nélkül suhan a víz fölött. A szlogen a következő: Beindultunk (és MSZP). Hurrá!

Hogy kisebbségben, utolsó erejükkel kvázi választási kampánnyal próbálnak talpraállni? Érthető.

Hogy 6 évig mit csináltak? Ezt a megalomán lény korábban maga is elmondta Öszödön: "semmit", de azt is "elkúrták".

Hogy most is hazudnak? Hozzászokhattunk.

Hogy mit remélhetünk? Azt, hogy a szadeszos pannon puma után a maszopos hungarohattyú nem végzi olyan csúnyán...

 

Címkék: politika reklám mszp gazdaság magyarország gyurcsány szdsz kormány

4 libamancs

2008.10.05. 09:25 | king_aranarth | 2 komment

Egy osztrák állatvédő szervezetet - a királyi tévében egyetértő fejbólogatással, hősiesen nyilatkozó idióta magyar kollegái támogatásával - az elmúlt egy hónap kitartó munkájának köszönhetően gyakorlatilag tönkretett egy jól prosperáló magyar céget és utcára küldött 200 szerencsétlen munkavállalót.

Szerintem is fáj a libának meg a kacsának, amikor tömik, de ez a tahó osztrák banda harcoljon a kutyákat felakasztó, macskákra lövöldöző szemétládák ellen, foglalkozzon a habzó Rábában szétmálló halakkal, rúgassa ki a bőrgyárakban dolgozó osztrák munkásokat (talán éppen apucit és anyucit), de ne ugasson bele, hogy mi itt Magyarországon hogyan tömünk libát!

Amit a Négy Mancs művelt, az jobb helyeken bűncselekmény: azon túl, hogy nagyságrendileg 2 milliárd forint kárt okozott egy (minden, EU-s és magyar jogszabályi rendelkezésnek megfelelő) vállalkozásnak, még a kizsarolt megegyezésüket se tartotta be: nem vette le az uniós feketelistáról a Hungerit Zrt-t sőt, már a tömés teljes tiltását követeli!

Miért nem követeli mindjárt Sopront!?

Menjenek egyszerűen a picsába, de néhány FVM-es vezető is elkísérheti őket, akik egy ekkora szervezettel szemben sem képesek érvényesíteni a magyar érdekeket!

 

Címkék: politika gazdaság magyarország eu kormány állat tahó szomszéd 2

1,1%

2008.09.30. 20:07 | king_aranarth | Szólj hozzá!

1,1%. A KSH legfrissebb adatai szerint hazánkban 2007-ben ennyivel nőtt a GDP, ami amúgy az EU-25 átlagának a 63%-a.

Szegény pannon puma.

 

Címkék: politika mszp gazdaság gyurcsány szdsz kormány reform