Látszik, hogy értek a víváshoz, mert kevés esélyt adtam a címvédéshez - egyrészt mert nekem a többi vívószámhoz képest a kard kaszabolósabb és sokkal gyorsabb, ergo kiszámíthatatlanabb, másrészt mert én sokkal feszültebbnek és görcsösebbnek láttam Szilágyit, mint Londonban.
Ehhez képest zászlóvivőnk a döntőben már örömvívást mutatott be és újra olimpiai bajnok lett. :-)
Jár a főhajtás!
Ti mondtátok