King Aranarth

Premissza #1: Vona szerint

"A Fidesz veszélyezteti a Jobbik kétharmados győzelmét."

Mi az hogy, Gáborkám! Minden párt azt veszélyezteti! LegJOBBIK lenne egypártként létezni és hatalomba kerülni, igaz? Gárdaruhát húzni a rendőrökre,  bezárni a TV2-t és az RTL-Klubot, beváltani a tényleg fenyegető ígéreteket!? Hamar szembesülnél azzal, hogy egy ország vezetése jóval nagyobb tudást és tehetséget igényel, mint közhelyek ordibálása sok ezer kiábrándult szerencsétlen előtt!

Premissza #2: Lendvai szerint

"Orbán a március 15-i kampánybeszédében sok mindenről beszélt, de egy szót, mégpedig azt, hogy Jobbik - talán babonából - végig elkerült. Ezzel pedig tulajdonképpen azt fejezte ki, hogy a két párt nagyon is összetartozik!"

Mi az hogy, kedves Ildikó! Viktor saját atomtengeralattjárójáról sem beszélt, vagyis azzal fogja a gyerekeket oviba hordani! Legjobb lenne újra egypártként létezni és 40-50 évig hatalomban maradni, igaz? Eladni és ellopni mindazt, amit még lehet, konzumidiótákat és agymosott betanított munkásokat létrehozni, cenzúrázni egy kicsit! Hamar szembesülne azzal, hogy ez szovjet tankok nélkül nem megy olyan könnyen!

Konklúzió: nem kérdés, hogy ki demokrata és kik a szélsőségesek!

... és újra csak mondod a magadét, de ez mindig/megint idegesítő.

> Jobban élünk mint 8 éve, csak nem vesszük észre.

> Minden baj okozója a Fidesz.

> A Fidesz hazudik.

Köszönjük, ez tanulságos volt! Hogy megint hazudoztál? Mit számít? Neked tapsolt egy csarnoknyi 70 és a halál közti agymosott kommunista, újra Te szerepeltél a tévében, a Te NAGYÍVŰ beszédedről fog ömlengeni az ATV és a Te FELELŐS, NAGYFORMÁTUMÚ politikusi mivoltodat fogja elemezni a Népszabadság.

Legyen meg a Te örömöd, de soha többé ne jöjjön el a Te országod!

Azt hiszem, hogy a Tanú c. klasszikusban Virág elvtárs egyik örökbecsűje pontosan passzol a ma reggelre.

"Az élet nem mindig habostorta."

Négykor felnyávogott a macska, hogy éhes. Adtam neki egy adag tápszert, de mire benyitottam volna a hálóba, már az elsőszülött reklámálta a körözöttes kiflit. Hajnali négykor!  Pedig este is benyomott egyet! A franc fog ilyen finomat csinálni. Pankát is megetettem hát, de közben a tahóskodó Sir kán nagyon régi, (és reméltük elfeledett) szokását felelevenítve, merő bosszúból amiért nem engedem ki a kertbe, lebrunyálta Panka takaróját, tehát amikor le akartam fektetni a jóllakott hercegnőt, díszkivilágításban (és  a véletlenül még szunyókáló Peti miatt teljes csendben szitkozódva) voltam kénytelen ágyneműt cserélni. Panka persze felélénkült a fényárban, bár nyugtatgatott, hogy csak ki kell mosni, ne idegeskedjek. Amikor végeztem, hogy akkor most jöhet az alvás, Panka szó nélkül feküdt le. Énekeltem neki 2 dalt, majd kimentem. Azonnal kinyílt a szeme és sírógörcsöt kapott anyáért és kakaóért üvöltve. Szegény Móni is felkelt, de amikor Pankát - már félálomban - otthagyta, ő megint rákezdett. De annyira, hogy lehányta a friss ágyneműt (ennyit a körözöttről). Nem elemzem a szoba levegőjének frissességét, de egy kicsit örülök, hogy a publikálás után lépek is melóba...

Abban reménykedtem, hogy kipihenem magamat ebben az öt napban. Helyette éjszakánként a földön aludtam egy kis matracon Panka mellett, aki megfázott és ezért gyakran felriadt álmából. Petit a front zavarja és ezért egész nap kézbe kívánkozik. Macerás és egyáltalán nem pihentető...