Nem lett volna egyszerűbb beismerni, hogy hibáztunk emberek, elfelejtettük időben kérni azt a rohadt nemzetközi elfogatóparancsot? A Gizi válófélben van a titkárságon és ezért lanyhult a figyelme, a Feri a helyszínen volt, a Robi meg már nyugdíj közelében jár, néha feledékeny szegény! Mea culpa, szerencsére meglett a 3 körözött személy, többet nem fordul elő. Neeeem, ez nem járja. Rendünk őrei inkább ráfogták az eljáró bíróra, hogy nem volt elérhető.
A bíróság persze mordult egyet, majd 3 perc alatt bebizonyította, hogy a rendőrség hazudott. Nincs nem fogadott hívás, 10 m-re van egymástól a két épület, a központot se kereste senki, a kollegákat se csörgették meg a zsaruk.
Mire volt ez jó? Pont ilyen egyszerű helyzetekben tett gesztusokkal, szimpla bocsánatkérésekkel lehetne helyreállítani a rendőrség megtépázott hitelét. Ez most (is) elmaradt. A lemondások is?
Ti mondtátok