King Aranarth

 1 hete, hogy a Phoenix Suns együttese már az első körben kiesett az NBA rájátszásából, miután a San Antonio Spurs sima 4:1-re legyűrte őket. Sajnálom ám nagyon!

Még 1992-ben kezdtem nekik drukkolni, amikor a klub leigazolta Charles Barkley-t, vagyis Sir Charles-t. A valaha volt egyik legjobb kosárlabdázót, és a legjobbat, aki soha nem nyert aranygyűrűt. A hatalmas szívű rosszfiút, aki a vállán vitte a gárdát a nagydöntőbe, ahol aztán a Michael Jordan fémjelezte Chicago Bulls-tól elszenvedett vereség után magára vállalta a kudarcot, mert 4 másodperccel a vége előtt mellényúlt egy labdának és így Paxson dobott egy triplát. Akkor még Danny Ainge, Dan Majerle, Kevin Johnson és Cedric Ceballos játszott a csapatban.

Most Steve Nash, Amare Stoudemire, Grant Hill, Leandro Barbosa, Boris Diaw, Raja Bell és Shaquille O'Neil is kevés volt.

Ez van. Edzőváltás, szabadügynökök. Hogy mi lesz jövőre? Nem tudom. De szurkolok nekik!

Az Auchan "megabomba" árai után az Ariel is bekeményített: ők most egy limitált szériájú (mintha legalábbis egy 400 lóerős Porsche-ről beszélnénk!) mosóport kínálnak komplett folteltávolító rendszerrel.

A Tesco még csak-csak megoldja egy "hiperszuperatomgiga ár" szlogennel, de a Persilnél megszívták. A következő lépcső, vagyis a Swarovski-kristállyal ékesített díszdobozos csomagolás már nem éri meg nekik. Bezárhatják a boltot. Vagy végső elkeseredésükben átigazolják Pécsi Ildikót és a szomszédjában frissen vásárolt hófehér ruhakölteményben sütögető hülye libát a Biopontól.

Komoly dolgok ezek kérem!

Az egyik kedvenc filmem, biztos sokan láttátok.

Röviden annyi a lényeg, hogy valamikor a közeli/távoli jövőben az orvostudomány már a megtermékenyítés során képes kizárni az öröklődő betegségeket és teljesen egészséges gyermekeket "készíteni" - továbbá megállapítani a természetes úton születőkről, hogy azoknak milyen betegségei, gyengeségei vannak. A történet egy testvérpárról szól: a génmanipulált fiú sikeres, az elsőszülött viszont nem, hiszen ő úgy jött a világra, mint mi. Nem tökéletes.

Hogyan is vihetné bármire, ha nem jut be az egyetemre, nem talál rendes munkát, mert ő csak egy normális ember, akiről egy egyszerű DNS vizsgálat után tudják, hogy mikor és miben fog meghalni, aki elfárad ha fut és néha beteg is?!

Amikor csak megnézem, elszorul a gyomrom.

Hát, kedves barátaim, itt az idő, hogy ne csak filmnézés közben rezzenjünk össze: az ombudsmanok kifogásai ellenére a magyar Parlament egyhangúlag (!) elfogadta a "humángenetikai adatok kezeléséről szóló törvényt", ami lehetővé teszi, hogy munkaadók, biztosítók szabadon hozzáférjenek a genetikai vizsgálatokból nyert adatainkhoz. Az USA-ban pár hete éppen ellenkező döntés született.

Menjen a picsába az összes, balos-jobbos-közepes, esélyegyenlőségről papoló köcsög országgyűlési képviselő, aki megszavazta ezt a förmedvényt.

Nem lenne egyszerűbb mindjárt Dunába lőni az öregeket, modern Taigetosznak kialakítani a János-hegyet, gázkamrákat berendezni a kórházakban?

Gusztustalan.

Méghogy az ember a szépre emlékszik!

A Madrid még javában játszadozik a Barcelonával, de Rijkaard arcán semmi érzelem. Legalább dühös lenne! Vagy elkeseredett! De nem.

Arra gondolok, hogy nem a két bajnoki cím és a BL elsőség fog eszembe jutni, ha meghallom a nevét, hanem az, hogy regnálása idején (amúgy éppen ma) kétszer is megalázták a csapatomat. Gránátvörös-kék sorfal fogadta a bajnokot, majd könnyedén lemostak minket a pályáról. Henk ten Cate nélkül ez az edző nem ér semmit. Menjen ahová akar, csak menjen már holnap! Pep Guardiola meg 3 héttel korábban kezd. Na bumm.

Szörnyű ez a szezon.

Holnap a spanyol szokásoknak megfelelően sorfalat áll a bajnokcsapat előtt az ellenfele. Hogy sportszerű és nemes gesztus? Lehet. Számomra azonban ez a megsemmisüléssel egyenértékű. Mérkőzés előtt meghunyászkodni? Adózni az ellenfél nagysága előtt? Még egy harmadosztályú csapat sem engedheti meg magának, hogy gyengeséget mutasson vagy előre elismerje: a másik jobb. A pályán, vereség után fejet kell hajtani a győztes előtt, ez igaz.

De most a katalán nemzeti öntudat megtestesítőjéről van szó, az FC Barcelonáról, aki éppen az ősi rivális és annak 80000 kárörvendő szurkolója előtt lesz kénytelen megalázkodni. Hát én ebből nem kérek, teszek a fair play-re! Én se állnék sorfalat a román válogatott előtt!

Az egész évnyi szenvedés és többnyire lelketlen játék után a Barça igenis tartozik annyival a szurkolóinak, hogy nem asszisztál a Real Madrid megdicsőüléséhez.

Álljon sorfalat Rijkaard a göndör fejével, mielőtt elhúz a csapattól, de én nem akarom látni, ahogy gránátvörös-kék mezű játékosok szégyenülnek meg és hogy röhög rajtuk egész Madrid! Lehetnek gyengébbek, érhetnek el rosszabb eredményt mint a fővárosiak, de nem hódolhatnak be!